„Nézzétek, magyarok, büszkén e hős alakot....” (Szemere Bertalan)

Barabás Miklós visszaemlékezése
„1849 végén Kossuth Zsuzsi (Meszlényiné) magához kéretett. Nem volt ugyan akkor tanácsos a Kossuth családdal érintkezni, mert az embert azonnal gyanúba fogták, de azért meglátogattam őt,... Olyan indítvánnyal lepett meg, melyen valóban csodálkoztam. Tudniillik az akkori iparegylet vagyonát a kormány lefoglalta, és ehhez tartozott gróf Batthyány Lajos egész alakú képmása is, melyet én festettem természet után. Ez volt az eredeti kép, s a gróf nemcsak a fejhez, hanem az alakhoz is modellül szolgált.”

Egy kortárs életrajzíró
A kiegyezést megelőzően idehaza nem, csupán az emigrációban születhettek értékelhető életrajzok. A legfontosabb ezek közül Szemere Bertalané, amely kivételes a maga nemében: a politikai harcostársak közül egyedül ő emlékezett meg méltóképpen, önálló műben Batthyányról.

Batthyány újratemetése
Pest városa a Kerepesi temetőben sírboltot építtetett. A temetést országos gyászünnepély keretében a város rendezte 1870. június 9-én a Ferenciek templomában, ahol Piry Czirjék házfőnök mondott gyászbeszédet. Óriási tömeg kíséretében indult meg a menet: ott volt a magyar királyi kormány is gróf Andrássy Gyula vezetése alatt.
Az 1874-ben felavatott mauzóleum a Kerepesi úti temető első nagyobb sírépítménye, máig a sírkert egyik kitüntetett helye.

Batthyány özvegyével közeli kapcsolatban állt Horváth Mihály püspök, aki az emigráció idején Batthyány gyermekeinek nevelője volt Genfben. Huszonöt év a magyar történelemből című művében hitelesen írt az 1848-as eseményekről.

Özv. Batthyány Lajosné visszaemlékezése férje fogságáról és haláláról (részlet):
„Kedves gyermekeim!
Ezen emléklapokat számotokra írtam. Ti mind a három még oly gyenge korban voltatok, mikor szegény atyátok a legborzasztóbb gyűlöletnek és bosszúnak áldozatul esett, hogy akkor - Emmyt talán kivéve, noha Ő is még kisleány volt - egyik sem tudhatta felfogni a nagy veszteséget, mely bennetek ért, se a módot, hogy - és miképp történt ez. Anyátok” (Dáka, 1882. oct.-6-ikán)

Batthyány Lajosné 1888. szeptember 29-én hunyt el dákai kastélyában. Utolsó kívánsága szerint férjének búcsúlevelét tették kebelére.

Batthyány szobra a szegedi Nemzeti Pantheonban
A szegedi Dóm tér Nemzeti Panteonjában az első magyar miniszterelnök születésének 200. évfordulója alkalmából 2007. október 6-án leplezték le Kalmár Márton Batthyány-szobrát.