A természet
fejlődésének történetét egy gigantikus harcz képe igyekszik megrajzolni.
A sötétből mind fényesebb világosságra küzdi fel magát egy világ: a mi
világunk, amelyben járunk-kelünk s amelyben magunk is szüntelen küzdők
vagyunk.
Mintegy tükörképe ennek a nagy, vajudo
küzdelemnek, ami - szükebb keretben - elénkbe lép, amikor megpróbáljuk
nyomon követni a világról való szellemi felfogást, amint az emberi kultura
csekély számu évezredeinek folyamán utat tört magának.
(Wilhelm Bölsche: A természettudomány
fejlődésének története)
Vissza
|