vissza

"A diadalmasan előretörő komoly vidéki zenekultúra ifjú harcosa" (Tóth Aladár)


1928
 


Fricsay Ferenc 1914-ben született Budapesten. A Zeneakadémián Kodálynál tanult zeneszerzést.

 

  

1933
Tanulmányainak befejezése után 1934-től 1944-ig Szegeden a helyi honvédzenekar, a Filharmonikus Zenekar és a Városi Színház karmestereként működött, s 1938-tól állandó operatársulatot szervezett.

"...katonazenekar vezénylését vállaltam Szegeden, Magyarország második legnagyobb, 160 ezer lakosú városában. Elődöm Budapestre költözött, mert nyugdíjba vonuló apám örökébe lépett, és így betöltetlen volt szegedi posztja.
Egyidejűleg - az 53 pályázó közül - a filharmonia karnagyává is megválasztottak, és ez számomra még fontosabbá vált, mint az előbbi tisztség. nemsokára zászlós, hadnagy, főhadnagy, majd végül százados lettem. Természetes, hogy egyenruhában kellett járnom, és kard csüngött a bal oldalamon. Őszintén szólva ez utóbbit csak nehezen tudtam elviselni...

...Amikor a szegedi filharmonikusokat átvettem, csak 260 bérletesünk volt. Még ma is büszke vagyok arra, hogy tízévi szegedi működésem alatt számuk kétezerre nőtt. Az évente 12 hangversenyen olyan vendégkarnagyok is felléptek, mint Dobrowen, Mengelberg, és szólistaként Dohnányi, Thibaud, Cortot, Szigeti és hasonlók.
Felejthetetlen emlékek fűznek Bartókhoz, akivel együtt léphettem föl néhányszor."


"...az első rendes hangversenyen mutatkozott be mint dirigens a szegedi közönségnek, amely nyomban megállapította, hogy rendkívül képzett, az átlagon jóval felüli és nagy reményekre jogosító karmestertehetség kezébe került a zenekar művészeti irányítása."

(Dunszt Kálmán: Emlékkönyv a Szegedi Filharmonikus Egyesület
működésének 20 esztendejéről és 200 hangversenyéről)


"A Lehár-napok méltó és szép befejezése volt a filharmonikusok vasárnapi hangversenye. [...]
Ezen a hangversenyen mutatkozott be az új karmester is, a fiatal Fricsay Ferenc. Hálás volt a feladat és jól sikerült bemutatkozása. Nagyon ambiciózusan, nagyon muzikálisan, minden részletre kiterjedő szeretettel dirigálta a Lehár-műveket. Különösen ügyesen és ízlésesen építette fel a pianók halk sejtelmességéből kipattanó és felviharzó témákat, amik azután éltek és ujjongtak, mindössze a tempóját kellett volna helyenkint több temperamentummal fokozni. Ezek azonban nem hibák és mi sok reményt fűzünk az ifjú karmester jövőjéhez. A közönség melegen köszöntötte Fricsayt."

(Délmagyarország, 1934. november 27.)


"Második szegedi évemben vezényelhettem a városi színház operaelőadásait is. Így ezt a »mesterséget«, szervezetileg is, alkalmam volt alaposan megismerni."


"Szeged zenei életében az idei lezajlott óriási sikerű évad nagy reményekkel tölt el mindenkit, közreműködőt és hallgatót egyaránt. Új célkitűzések, új elképzelések születnek az idei hatalmas siker nyomában, mely arra ösztökél mindenkit, hogy ezt a nagy eredményt továbbfejlesszük és kifejlesszük azt a zenekultúrát, mely Szegedet a zenében is az ország második városává teszi."

(Szegedi Új Nemzedék, 1936. ápr. 12.)

"A város közönsége hálás lehet Fricsay elismerésre méltó működéséért, hiszen hármas minőségben (filharmonikus-karnagy, zeneszerző és kórusvezető) a legeredményesebb munkásságot fejti ki."

(Gábor Arnold, Szegedi Napló, 1936. május 5.)

A 30-as évek második felének egyházzenei műhelye a Fogadalmi templom köré szerveződött. Fricsay több kisebb kompozíciója mellett a Glattfelder Gyulának ajánlott nagyobb szabású Szegedi miséjével aratott 1936-ban komoly sikert.


A Szabadtéri Játékok kiemelkedő eseménysorozata közreműködői között szintén fontos szerepet játszott mint karnagy, szerző és szervező. 1936 - 37-ben a János vitézt vezényelte és Madách Tragédiájához írt kísérőzenét.

"Szeged, ünnepi napjainak eseménysorozatában vasárnap este eljutott a második premierig. A János vitéz örökszép dallamai szálltak ég felé a Dóm tér csodálatos panorámájában. S ezen az estén Szeged újból megtudhatta, mit jelent az igazi művészetért és szépért való önzetlen lelkesedés, amelynek megható példáját nyújtotta az összes férőhelyeket megtöltő közönség. [...]
Külön elismeréssel kell megemlékeznünk Fricsay Ferenc teljesítményéről. A lelkes karmesteri munka az előadás legkisebb részletére is kihatott és műgonddal tartotta össze úgy a zenekart, mint az igazán szépen szereplő kórusokat."

(Délmagyarország, 1937. augusztus 3.)

1938. évi szabadtéri játékok közreműködőinek meghívásakor tapasztalt mellőzés miatt lemondott a Szegedi Filharmonikus Egyesület karnagyi tisztéről.



     1938
 
"A szegedi filharmonikusok nem fogadják el Fricsay Ferenc lemondását

(Saját tudósítónktól.) Városszerte élénk feltűnést keltett az a hír, hogy Fricsay Ferenc a filharmonikusok karnagya a szabadtéri játékok nyilvánosságra került programjával kapcsolatban karnagyi tisztségéről lemondott. Fricsay abban, hogy őt a kiszemelt karnagyok kiválasztásainál nem vették kombinációba, mellőzést látott, elkeseredett és ezért lemondott. Miután a szegedi filharmonikus zenekart alapjaiban rendítené meg karnagyának távozása, kérdést intéztünk dr. Pálfy József polgármesterhez, a filharmonikusok elnökéhez, hogy mi történik Fricsay lemondásának ügyében. A polgármester a munkatársunknak a következőket mondta:
- Fricsay Ferenc lemondását nem fogadjuk el, neki továbbra is a filharmonia élén kell maradni.
A polgármesteri nyilatkozat után, ami valószínűleg más formában is kifejezésre fog jutni, alig kétséges, hogy Fricsay Ferenc megmásítja szándékát és továbbra is a szegedi filharmonia élén marad."

(Szegedi Napló, 1938. január 21.)

"Dr. Szent-Györgyi Albert vezette kedden a polgármester elé a filharmonikusok küldöttségét a lemondott Fricsay Ferenc karnagy ügyében

(Saját tudósítónktól.) A közelmúlt napokban feltűnést keltett Szegeden az az elterjedt hír, hogy Fricsay Ferenc a filharmonikusok karnagya tisztségéről lemondott. A lemondás okairól különböző verziók keringtek, a való ok azonban az volt, hogy Fricsay a szabadtéri játékok műsorának összeállításánál mellőzve érezte magát és ezért ajánlotta fel lemondását úgy a filharmonikusoknál, mint a Szeged Városi Énekkar Egyesületnél, amelynek szintén dirigense. A Szegedi Filharmonikusok Egyesületének vezetősége nagy izgalommal tárgyalta Fricsay lemondását és elhatározta, hogy küldöttséggel kéri dr. Pálfy József polgármestert, a filharmonikusok elnökét, hogy valamilyen módon reparálja a vezető karnagyon esett sérelmet.
A küldöttség dr. Szent-Györgyi Albertnek a Nobel-díjas tudósnak vezetésével, aki egyébként a filharmonikusok társelnöke, - kedden délelőtt kereste fel hivatalában dr. Pálfy József polgármestert. Szent-Györgyi professzor volt a küldöttség szónoka, aki arra kérte Pálfy Józsefet, hogy valamilyen formában keressen megoldást Fricsay ügyében, mert a karnagy elhatározása nagy veszélyt jelent Szeged kulturéletére."

(Szegedi Napló, 1938. január 26.)


Szent-Györgyi Albert és Desiré Defauw, a Brüsszeli Királyi Zeneakadémia igazgatója társaságában