„Kétségtelenül az tette szükségessé a nagy kamarai kerületek megosztását, hogy minél közvetlenebb legyen az érintkezés egy-egy kamara és azon körök között, melyek a maguk érdekeinek hathatós szolgálatát várják intézményünktől.
     Maga a budapesti kamara járt elől a megosztást helyeslő véleményével és köszönetre méltó elfogulatlansággal egyengette az útját annak, hogy a tőle messzebb eső vidékek külön képviseletet nyerjenek.
     ...
     Természetesen nem egykönnyen érti meg a kis iparos az ő elhagyatott falujában és szegényes műhelyében, hogy az ő csekély életsorát is befolyásolja minden nagy közgazdasági kérdés, minden vám- és vasúti díjtétel és minden mozzanata annak a nagy és küzdelmes munkának, mely az ország iparának fölemelését tűzi ki czélul.
     ...
     A kamarák akkor tehetnek értékes gyakorlati szolgálatot, ha az intézmény a legmesszebb körökben népszerű lesz és ha minden iparos és kereskedő eleven tudatával fog birni annak, hogy megnyugvással fordulhat tanácsért, támogatásért, pártfogásért a kamarához, mely első föladatának tekinti, hogy egy-egy esztendő végén az iparfejlesztésnek minél több, jól megoldott tényével számolhasson be. ”