Pápai Páriz Ferenc gimnáziumi tanulmányai után került Nagyenyedre, a Bethlen-kollégiumba. Tanulmányaiban való előmenetelét segítették az akkori jeles tanárok: Csernátoni Pál, Nadányi János, Csengery István és Enyedi Sámuel. Különféle hivatalos iskolai feladatokat látott el, majd rövidesen külföldön - Németországban, Svájcban - fejlesztette tovább tudását. Az orvostudomány és a bölcsészeti tudományok területén jelentős eredményeket ért el. Hazaérkezvén hamarosan visszatért Enyedre, ahol négy évtizedig - 1676-tól haláláig, 1716-ig - volt a kollégium vezető professzora. Latin-magyar és magyar-latin szótára óriási tudományos teljesítménynek számít.
A dúlások után újra fellendült Nagyenyedi kollégiumban jelentős szerepet töltött be Tőke István professzor fizikaoktató tevékenysége az akadémiai tagozaton 1725-1745 között. 1736-ban jelentette meg Nagyszebenben kísérleti fizikai tankönyvét, melynek gazdag képanyaga alapján rekonstruálható a kollégium teljes fizikai szertára. Nagyon valószínű, hogy az ő tanítványa volt a kisbaconi Benkő Ferenc, aki már tekintélyes gyűjteményt – „fizikai kabinetet” – talált, amikor a természettudományi és földrajzi tanszéket átvette 1790-ben. Teljességében azonban az itt lévő természettudományi múzeum az ő igyekezetével valósult meg, amelynek leírásával találkozhatunk az Enyedi Ritkaságok címmel megírt munkájában. Érdemeiért a jénai természetvizsgáló társulat tagjai közé választotta.

 

A „geológia atyja”-ként emlegetett Gottlob Abraham Werner eredeti munkáját fordította le, dolgozta át, valamint jegyzetekkel látta el Benkő Ferenc.

 

A Magyar mineralógia, azaz a kövek és érczek tudománya címmel megírt munkája azonban már önálló kötet, amely Kolozsvárott jelent meg, a szerző költségén.

 

Köteles Sámuel nevéhez főként filozófiai munkák fűződnek, jelentős A Philosophia Encyclopaediája címû kötet, amelyet magyar nyelven írt meg. A Nagyenyeden, 1829-ben megjelent kötetben rövid filozófiatörténeti összefoglalót olvashatunk.

Köteles Sámuel másik munkája, a Logika vagy az értelem tudománya több kiadást is megért: az itt láthatót Kolozsvárott adták ki, 1815-ben.