Villámfénynél

„Elsõ bemutatott darabja, a Villámfénynél (1936) – legjobban játszott drámája. Bizonyos ellentmondások azonban már jelzik, hogy író és színház frigye nem lesz zavartalan... Németh Antal, a rendezõ 1937 kora õszére tervezi elsõ elõadását, de… csak az évad vége felé, 1938. március 30-án kerül színpadra. Az elõadást kitûnõ színészi alakítások emelik az átlag fölé: mindenekelõtt a fõszereplõ Timár Józsefé, aztán… a lelkes pályakezdõ Szeleczky Zitáé… Az elõadást siker és bukás határvonalára mégse az unatkozó kispolgárokból és a lelkesen tapsoló értelmiségi fiatalokból álló közönség ítélete sodorja, hanem a fanyalgó kritikáé...” (Grezsa Ferenc)

Mi a villámfény? Az igazság, mely belecsap életünkbe s leleplezi hazugságait. Darabomban ez a leleplezõ igazság: nem gondolat, belátás, hanem egy fiatal lány szépsége. A körorvost, aki felesége családjától kapta állását s a nyomorába süppedõ faluban ijesztõ gyorsan boldogul, rég gyötri a szociális és emberi bûntudat, de csak akkor eszmél rá teljes erõvel élete hazug alapjaira, amikor barátja külföldrõl hazakerült lányában egy új igazibb élet álma s a reménytelenség egyszerre ölt világító és perzselõ testet. Az igazság kiveti õt családjából, nõ és vagyon nélkül, de legalább az igazságtól meztelenre pörkölten merül alá a szegény emberek társadalmába.

Bemutató: Budapest, a Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1938. március 30.