Válogatás a kiállított könyvekbõl

 

A XIX. században hangsúlyos mind az elemi népiskolai oktatás, mind a tanítóképzés. Néhány elméleti munkát láthatunk a korszak irodalmából.

A XIX. század mozgalmas, politikai törekvésekkel teljes időszakában többen is felismerték, hogy az új eszmék megvalósítását a népoktatás kiteljesítésével érhetik el. Megszületik az első magyar népoktatási törvényjavaslat, melynek célja törvénybe iktatni a legfontosabb kultúrpolitikai elveket. Az oktatásban részt venni mindenkinek kötelessége és joga.
„Minden szülő vagy gyám, ide értve azokat is, kiknek házában gyermekek mint mestertanítványok vagy házi szolgák tartatnak, kötelesek gyermekeiket vagy gyámoltjaikat (ha nevelésökről a háznál vagy magán tanintézetben nem gondoskodtak) nyilvános iskolába járatni, életidejök 6-ik évének betöltésétől egész a 12-ik, illetőleg 15-ik év betöltéséig...”
(XXXVIII, törvény-czikk a népiskolai közoktatás tárgyában, 1868. deczember.)
A század kiemelkedõ pedagógusai sok esetben kiemelkedõ politikusok. Széchenyi István, Eötvös József, Trefort Ágoston pedagógiai elképzelései a kor reformtörekvéseit is segítették. Tanúskodnak errõl az eredeti munkák s a róluk megjelent tanulmányok.
A „nemzet mindenese”-ként emlegetett Fáy András sokoldalúságát példázzák itt látható munkái.

 

Danielik János egri kanonok, egyházi írónak ajánlotta a szerző - Danielik 1853-tól a Szent István Társulat alelnöke - majd e kötetet Somogyi Károly (aki ekkoriban a társulat igazgatója) vásárolta meg, - amint a bejegyzés is mutatja.
„A Sz. István társulattól, melly Danielik úr könyvét megváltotta, megvettem.” S.K.


A korszak legjelentõsebb újításai közé tartozik a kisdedóvás és a nõnevelés eszméinek megvalósítása. A lelkesen ténykedõ pedagógusok munkái mögött rejtett politikai törekvéseket véltek felfedezni. Az elsõdleges elv azonban az oktatás minden emberre történõ kiterjesztése volt.

Brunswick Teréz az óvodai nevelés kezdeményezõje életérõl, munkásságáról több szakjellegû és szépirodalmi munka jelent meg. Az itt látható könyv Rapos József írása.
  
Karacs Teréz, Karacs Ferenc rézmetszõ mûvész lánya pedagógiai elveit is tartalmazza az itt látható kötet.

„Budán, a mai Mikó és Attila utca sarkán lévő házban Brunszvik Teréz grófnő (1775-1861) kezdeményezésére, angol példák nyomán, Angyalkert néven megnyitotta kapuit a Habsburg Birodalom illetve Magyarország első kisdedóvó intézménye. Az első óvoda pártoló tagjaiból alakult meg az „intézetek egyesülete”, amely később több budai és pesti óvodát is összefogott. Brunszvik Teréz fáradozásainak eredményeként 1832-ben már 10 óvoda működött a Magyar Királyság területén, melyekben írást, elemi geometriát, számolást, az ember testrészeit és a környezetben lévő tárgyakat, grammatikai alapokat, zoológiai, mesterségekbeli, időszámítási ismereteket, a használatos pénzegységeket, éneket, stb. tanították a külföldön már alkalmazott módszerek felhasználásával.”

(Magyarok krónikája, szerk. Glatz Ferenc)

Vissza