A hazai tanügy határozottabb elõrelendítését célozták a sorozatosan megjelenõ pedagógiai folyóiratok. Az elsõ próbálkozások még a XVIII. századra nyúlnak vissza - részben latin, részben német nyelven láttak napvilágot. Inkább általános, közmûvelõdési és irodalmi tartalmú folyóiratok voltak, mint pl. a Merkur, vagy a Merkur von Ungarn - hasábjaikon a nevelésügy változásai még másodlagos szerepet töltöttek be. A XIX. század elején a nagyobb napilapok, tudományos lapok és szemlék nyitottak teret a tanügyi kérdések megvitatásának (Tudományos Gyûjtemény, Erdélyi Múzeum, Athenaeum), melyek nemcsak híradás szintû közleményeket, hanem terjedelmesebb értekezéseket is közöltek.
A magyar nyelvû tanügyi folyóiratok sora valójában a Religio és Nevelés címû, egyházi kiadású folyóirattal nyílt meg 1841-ben, amelyet a következõ évben folytatott a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap – mintegy bizonyítékául annak, hogy ekkoriban még az egyház és az iskola a lehetõ legszorosabb kapcsolatban állt egymással. 1843-ban megjelent az elsõ, tisztán pedagógiai tárgyú szaklap: Közlemények a Kisdedóvás és Elemi Nevelés Körébõl címmel. Az ezután megjelenõ folyóiratok között megtalálhatjuk a tanulságos történeteket és a tudományos igényû értekezéseket tartalmazókat egyaránt.

„A magyar nevelés- és iskolaügyi folyóiratok irodalma kezdettõl fogva olyan észrevétlenül és szerényen símult bele a nemzeti kultúrélet egészébe, hogy míg egyfelõl nem sejtett gazdagságával és sokoldalúságával meglepi a kutatót, másfelõl rejtett mivoltánál fogva legyõzhetetlen nehézségeket állított a feltárás munkája elé. Az ok a tanítói hivatás természetében rejlik: az írótoll elválaszthatatlan a tanító fogalmától.”

(In: A magyar nevelésügyi folyóiratok bibliográfiája, Bevezetõ
Baranyai Mária - Keleti Adolf)