Válogatás a kiállított könyvekbõl

A Religio és Nevelés c. folyóiratot 1841-ben indította Szaniszló Ferenc, 1843-tól viszont már Somogyi Károly szerkesztette. 1848 második felétől pedig Danielik János. Az első olyan folyóirat, amelyben már komolyabb tanügyi értekezések jelentek meg.
  

 

Tavasi Lajos adta ki a Nevelési Emléklapok c. szakfolyóiratot - legelőször 1846-ban. Az itt látható szám hasonmás kiadás, s az első egyetemes magyar tanítógyûlés jegyzőkönyvét tartalmazza.
Az Iglón, 1814-ben született Tavasi (Tavassy v. Teichengräber) Lajos Sárospatakon, Lőcsén, 1839-től pedig a jénai, göttingeni, hallei és berlini egyetemeken végezte tanulmányait. Hazatértével a nevelői pályát választotta. 1843-tól a pesti evangélikus gimnázium tanára, később az igazgatója lett. Részt vett a szabadságharcban, majd besorozták az osztrák seregbe, kivitték Itáliába. 1851-ben tért haza s folytatta nevelői pályáját . 1855-től az iglói gimnázium tanáraként, majd igazgatójaként dolgozott. Az ország egyik leghaladóbb gondolkodású pedagógusaként tartották számon, aki jelentős lépéseket tett Pestalozzi nevelési eszméinek megvalósításáért.

Somogyi Károly szerkesztésével indult a Katholikus Iskolai Lap 1849 januárjában. A kiadói tevékenység szintén az ő nevéhez fűződik. Az általános népnevelési és módszertani kérdésekkel foglalkozó oktatás- és neveléstani folyóirat 1849 júniusáig kéthetente jelent meg.
  

 
Lonkay Antal 1827-ben született a Máramaros megyei Bocskón, tanulmányait a kegyesrendiek gimnáziumában végezte Máramarosszigeten, majd Szatmáron és Pesten folytatta. Nagybecskereken volt növendékpap tanár. A szabadságharc kitörésekor csatlakozott Perczel Mór tábornok seregéhez, főhadnagy-segédtisztje lett. A szabadságharc után üldöztetésben volt része, ezért visszavonultan élt, irodalmi, történelmi, pedagógiai tanulmányokkal foglalkozott. Hírlapírói munkássága jelentős: 1856. május 1-jén alapította a Tanodai Lapokat - mely 1871. jún. 30-ig állt fenn. - Ezenkívül megalapította az Idők Tanuja c. napilapot, amely összeolvadt Török János Pesti Hírnök c. lapjával Magyar Állam címen. Több jelentős irodalmi, történelmi munkát, tankönyvet írt.

Az Iskolabarát c. népnevelési közlöny általános tanügyi kérdésekkel foglalkozott, egyes tárgyak tanításának gyakorlatával - ugyanakkor tanügyi tudósításokat is megjelentetett. (1866 januárjától 1867 decemberéig) Bárány Ignác szerkesztette, aki 1833-ban született Pápán, tanulmányait szülővárosában, Pesten, Szabadkán végezte. Édesapjával együtt részt vett a szabadságharcban - a fegyverletétel után a család Makóra került, s folytathatta Szabadkán elkezdett tanulmányait. Miután tanítói képesítést nyert, kinevezték Szegeden képzőintézeti tanárnak. (1858-ban) A csurgói intézet igazgatói címét 1869-ben kapta meg. Nagyon sok tanügyi publikáció, tankönyv szerkesztése fűződik nevéhez.

 
 

A Nemzeti Nőnevelés c. folyóiratot - amelyet leányiskolák tanítónői, tanítói és általában a nőnevelés kérdéseivel foglalkozók számára adtak ki - 1886-tól Sebestyén Gyula szerkesztette, majd 1890-től felesége, Stetina Ilona. Elsősorban nemzeti irányú nőneveléssel és annak gyakorlati kérdéseivel foglalkozó cikkeket, tanulmányokat jelentettek meg.

A Lányok Lapja c. ifjúsági lapot 1875-től Dolinay Gyula szerkesztette. A már korábban - 1869-től - indult ifjúsági lapjával, a Tanulók Közlönyével viszont sokkal nagyobb sikert aratott.

.

  
 
Az én Ujságom c. gyermeklapot Benedek Elek és Pósa Lajos szerkesztette 1889 decemberétől. Népszerûségét az irodalom játékos ismertetésének köszönhette.

Vissza