Alfred Bernhard Nobel (1833. okt. 21. Stockholm - 1896. dec. 10. San Remo): svéd vegyészmérnök, feltaláló, gyáros. Szentpéterváron, apja gyárában megismerkedett a robbanóanyagokkal, a nitroglicerin alkalmazásával. Párizsban kémiai tudását fejlesztve anyagi támogatást szerzett kutatásaihoz (1850-1853). 1863-ban visszatért Stockholmba, felépítette az elsõ nitrogliceréngyárat (1865). Feltalálta az iniciálgyújtást (1863), a dinamitot (1867), elõállította a robbanózselatint (1875), ezzel biztonságossá tette a nitroglicerin használatát. 1884-ben a Svéd Akadémia tagjává választotta, és az uppsalai egyetem tanára lett. 1889-ben feltalálta a füst nélküli lõport. 1891-ben San Remoban telepedett le. Érdeklõdése a természettudományokon kívül az irodalomra (verseket írt), a mûvészetekre is kiterjedt. 1895-ben írt végrendeletével létrehozta a Nobel Alapítványt. Az 1957/58-ban felfedezett 102. rendszámú elemet róla nevezték el nobéliumnak.
(Forrás: Magyar nagylexikon, 13.köt. - Budapest : Magyar Nagylexikon, 2001., p. 810.)

Nobel-díj: a tudomány és a kultúra kiemelkedõ alkotói számára alapított díj, amelyet - Alfred Nobel végrendelete (1895) szerint - testületei útján a Nobel Alapítvány adományoz 1901 óta évente, Nobel vagyonának (33,2 millió svéd korona) kamataiból. Az alapító kívánságára az évi kamatokat öt egyenlõ részre osztják fel. Egy-egy rész illeti meg azt, aki (nemzetiségétõl függetlenül) a fizika, a kémia, a fiziológia vagy orvostudomány terén a legfontosabb felfedezést tette, továbbá aki az irodalomban a legjobbat alkotta, illetve aki a legtöbbet tette a népek testvériségéért, a béke ügyéért. 1969-tõl a Svéd Állami Bank a Nobel-díjjal egyenértékû Alfred Nobel-emlékdíjjal jutalmazza a közgazdaság-tudomány legkiválóbb képviselõit. A díjakat a Svéd Tudományos Akadémia (fizika, kémia, közgazdaság-tudomány), a stockholmi Karolinska Institut Nobel-csoportja (orvostudomány), a Svéd Akadémia (irodalom), illetve a norvég Storting öttagú Nobel-bizottsága (békedíj) ítéli oda. A jelöltek kiválasztásában a világ tudósai és a kulturális élet képviselõi írásbeli javaslataikkal vesznek részt, a Nobel-bizottságok felkérésére. A díjak több személy között is megoszthatók. Intézmények és szervezetek csak békedíjat kaphatnak. A díjkiosztásra minden év december 10-én, az alapító halálának évfordulóján kerül sor, az aranyérmeket és az okleveleket a svéd király adja át Stockholmban, illetve a békedíjat a norvég király Oslóban. A Nobel-díj értéke az 1901., 1950., 1980., 1990. és 2000. évben személyenként 150000, 164300, 880000, 4000000, illetve 9000000 svéd korona volt. 2000-ig 673 Nobel-díjat és 46 Alfred Nobel-emlékdíjat adtak át.
(Forrás: Magyar nagylexikon, 13.köt. - Budapest : Magyar Nagylexikon, 2001., p. 810.)