Az első tanévben, 1936/37. II. félévében Oravecz professzor heti 2 órában tartott sztomatológia témaköréből előadást az orvostanhallgatóknak.
Az orvostanhallgatók ekkor tanrendi kényszer nélkül hallgatták a tárgyat. Amikor a klinika 1948-ban önállóvá vált az orvostanhallgatók a fogászat hallgatása kötelezővé vált, és a szemeszter végén vizsgát kellett tenniük.

A hallgatók száma a fogászat oktatásának bevezetésekor évfolyamonként 50 fő volt. 1945 után a hallgatók száma egyre emelkedett. Az elméleti előadások száma továbbra is heti 2 óra volt. Ebből heti 1 óra elmélet, 1 óra gyakorlat.
A létszám emelkedésével a gyakorlati oktatás mind nehezebbé kezdett válni, mivel a növekedést nem követte a fogászati munkahelyek számának emelése. Schranz professzor a klinika első emeletén 35 főt befogadó kis tantermet hozott létre, a gyakorlati oktatás és továbbképzés céljára. A terem egyben szigorlati terem is volt, amelyet felszereltek két oktatási fantommal.

1972-ben 20 fogorvoshallgatót vettek fel az egyetemre. Az ún. integrált oktatás a fogorvosi szakon is bevezetésre került. A fogorvoshallgatók az első 2 évet az általános orvosi szakon végezték. A III-V. tanévekre szakosított tanrendet készítettek.

Az enteriőrben Szentágothai János professzor bútorai mellett az Erzsébet Tudományegyetemről származó mikroszkóp, az egyetem tanrendje, almanachja, egy gipsz oktató modell, egy 1938-ból származó Richter Gedeon gyári asztali könyöklőnaptár található az asztalon. A falon 20. század eleji német viasz szemléltető modellek, valamint egy fém oktatótábla, mely a pécsi klinikáról származik.