• Olasz krónikák

Stendhalt az irodalomtörténet nem tekinti igazi novellaírónak... Az Olasz krónikákon kívül mindössze néhány novellát írt. Legtöbbjük azonban nem kidolgozott.
A Vanina Vanini a cáfolata ennek. A sûrítés mestermûve. Tökéletes novella... Egyetlen írása Stendhalnak, amely a karbonáró mozgalom emlékét idézi... A hõsnõnek, a csodás és körülrajongott római szépségnek választania kell a lemondás és a szerelem között. Szerelmesének, a karbonáró Missirillinek: a haza és a szerelem között. Vanina mindent feláldoz szerelméért. Elárulja a karbonáró mozgalmat... Missirilli mindent feláldoz a hazáért. Amikor megtudja, hogy Vanina mit követett el, eltaszítja magától. Nem fogadja el áldozatát, társaival akar meghalni... Szenvedély-szerelme: a szabadság.
Szomszédságában született másik nagy elbeszélése, A láda és a kísértet, mely spanyol földön, Granadában történik…A történet tömör szûkítésével az író rendkívül szuggesztíven érzékelteti a társadalmi elnyomás légkörét és a legelemibb szabadsággal sem bíró emberi lelkek irtózatos, megrázó konfliktusát… A San Francesco a Ripa a könnyedebb, derûsebb francia jellemvonásokat állítja szembe az olasz szenvedély mélységével. A történet 1726-ban játszódik. (Harsányi Zoltán)

1926 -ebben a kis kötetben másodszor olvasható magyarul
a Palliano hercegnõ

Kéziratban összegyûjtögetett Olasz krónikái átültetését… a Vittoria Accorambonival kezdi 1837-ben. Ez az elsõ történet, amelyik megérte, hogy a könyvtárak porát leverte róla – mondotta. Vittoria Accoramboni, akinek „bájai közt szépsége volt a legjelentéktelenebb” azzal gyanúsítható, hogy mind a két férjét megölte… A következõ krónika a Cenci-család története… Lucrezia Cenci, anyjával egyetértésben, megöli apját, aki meg akarja erõszakolni. Nyugodtan fogadja a kínhalált… Leghosszabb A castrói apátasszony. A Palliano hercegnõ féltékenységi történet vérfagyasztó bosszúszomjjal és bosszúállással. (Harsányi Zoltán)