Vasváry Ödön a 63 éven át tartó tengerentúli működése során, lelkészi tevékenysége mellett, fáradhatatlanul gyűjtötte és kutatta az amerikai magyarságra vonatkozó dokumentumokat. Gyűjtőmunkájának érdekes kezdeteiről a következőket nyilatkozta egy vele készült interjúban: „Kossuth Lajosnak köszönhetem. Igen, Kossuth Lajosnak. Amikor 1914-ben Pittsburghbe mentem segédlelkésznek, tudomást szereztem róla, hogy amerikai tartózkodása alatt nagy hazánkfia Pittsburghben is megfordult. Rengeteg emlék őrizte ottjártát. Úgy gondoltam, összegyűjtök néhány újságcikket, fényképet, rajzot. Sajnáltam, hogy senki sem törődik ezekkel a történelmi ereklyékkel. És aztán azóta is ezzel foglalkozom.” (Magyar Hírek, 1974. szeptember 28.)
E munka során jött létre az az egyedülálló anyag, amely Vasváry Ödön saját kezű jegyzeteiből, újságkivágatokból, levelekből, fényképekből, aprónyomtatványokból, könyvekből (közöttük évkönyvek, naptárak, jubileumi kiadványok) és mintegy húszezer cédulára írt életrajzi és bibliográfiai adatokat tartalmazó katalógusból áll.
A 437 irattartóból álló adattárában betűrendbe rendszerezte az amerikai földrészre került magyarok ezreinek életét bemutató dokumentumokat a 16. század végétől napjainkig, visszamenve 1583-ig, amikor az első magyar, Budai Parmenius István Amerika földjére lépett. Gyűjteményéből kirajzolódik az amerikai függetlenségi harcban 1779-ben hősi halált halt Kováts Mihály élete, valamint a Kossuth-emigráció Amerikába kényszerült tagjainak sorsa, ottani magyar települések története, az amerikai magyar múlt számos emléke.
Az egyik legkorábbi magyar település az Egyesült Államokban az iowai New Buda volt, amelyet Újházy László, Komárom várának volt kormánybiztosa vezetésével hoztak létre azok az emigránsok, akik az 1848-49-es szabadságharc bukását követően nem sokkal Amerikába érkeztek.
Vasváry Ödön egyik nagy kutatási területe volt Kossuth Lajos tengerentúli útja (1851. december 4 -1852. július 14.), amerikai tartózkodásának állomásai és a róla fennmaradt emlékek. (Kossuthtal kapcsolatos személyek)
A Vasváry-gyűjtemény értékes darabjai azok a könyvritkaságok, amelyek a 19. század közepén jelentek meg Kossuth Lajos amerikai útja idején. Kossuth a mintegy nyolc hónapos amerikai tartózkodása során több mint ötszáz beszédet mondott. Ezekből több kötet is közölt.
Olaszországi emigrációs időszakából származik Kossuth Lajos francia nyelvű levele, az 1874 utáni évekből. A Journal d'Italie című lap előfizetési díjával kapcsolatban írta. A levelet Vasváry Ödön adományozta a Somogyi-könyvtárnak, 1963. évi hazalátogatásakor.
Vasváry Ödön másik fő kutatási területe volt a magyarok részvétele az amerikai polgárháborúban. Fő műve a Lincoln's Hungarian Heroes (Lincoln magyar hősei. Washington, D.C., 1939). A kötet az amerikai polgárháborúban részt vett több mint száz magyar életrajzát tartalmazza angol és magyar nyelven. E munkája során iratok, képek gyűltek össze olyan egykori 1848-49-es szabadságharcosokról, akik Lincoln hadseregében szolgáltak. Közöttük van a szegedi születésű Stahel-Számvald Gyula tábornok is, aki megkapta a legmagasabb amerikai katonai kitüntetést a Congressional Medal of Honor-t. A kötetben olvasható a makói születésű Pulitzer József életrajza is, aki 1864-ben került az Egyesült Államokba és állt be katonának az első New York-i lovasezredbe.
Számos adat, dokumentum található az amerikai tudományban kimagasló szerepet játszó magyar tudósok, mint Szent-Györgyi Albert, Bay Zoltán, Kármán Tódor, Szilárd Leó, Neumann János és sok más tudós munkásságáról, az irodalom, a film-, a zene-, a színházművészet, az egyház, a politika terén működő személyekről, amerikai magyar szervezetek, intézmények tevékenységéről.
Dr. Péter László a Somogyi-könyvtár ny. tudományos főmunkatársa, egyetemi tanár vetette föl a gondolatát annak még 1961-ben, hogy gyűjteményét szülővárosa könyvtárára hagyja. 1972. május 16-án Washingtonban kelt adománylevelében Vasváry Ödön a szegedi Somogyi-könyvtárnak adományozta gyűjteményét.
Vasváry Ödön a gyűjteményével kapcsolatos célját így fogalmazta meg 1974-ben, utolsó szegedi látogatásakor: „legyen ez a gyűjtemény valódi forrása annak a kutatásnak, amely az idegenbe szakadt magyarok életét és történetét van hivatva megítélni és megrögzíteni a történelem számára.”
Az egyedülálló gyűjteményt Vasváry Ödön 1977. július 12-én bekövetkezett halála után szállították Washingtonból Szegedre. A Vasváry-gyűjtemény a Somogyi-könyvtárban 1978 óta áll a kutatás szolgálatában.
1984-ben készült el a Mutató a Vasváry-gyűjteményhez dr. Csillag András összeállításában, a Somogyi-könyvtár kiadványai 30. köteteként. A mutató interneten is elérhető.
Vasváry Ödön fő művén kívül több mint ezer cikkben tette közzé kutatásait, amerikai magyar lapok hasábjain. E cikkekből a Somogyi-könyvtár válogatást adott ki Magyar Amerika címmel Vasváry Ödön születésének századik évfordulójára. A kötet októberben a Somogyi-könyvtár „A hónap könyve” című sorozatában is kiállításra került.
A Somogyi-könyvtár emléktáblát helyezett el Vasváry Ödön szülőháza falán születésének centenáriumán 1988-ban.
1989-ben indult évente kétszeri megjelenéssel a Vasváry Collection Newsletter.
A Vasváry-gyűjtemény az eltelt harminc év alatt folyamatosan gyarapodik adományozás és vásárlás útján is, könyvekkel, folyóiratokkal, egyéb anyagokkal. A legjelentősebb küldemények között van a washingtoni Kongresszusi Könyvtárból érkezett amerikai magyar életrajzgyűjtemény. További nagyobb adományok érkeztek az 1990-es években Szathmáry Lajostól (Chicago, IL), Nagy Károlytól (New Brunswick, NJ) is.
A gyűjtemény anyagát, adatait a kutatók rendszeresen hasznosítják munkáikhoz. Az egyetemi oktatás több szeminárium-sorozatának témája az amerikai magyarság története. Szakdolgozatok is készülnek e témakörből. Számos cikk, tanulmány, könyv megírásához járult hozzá Vasváry Ödön gyűjteménye.
|