| "Az ismeretlen birtok" |  |
 |
|
"... Zsiga bácsi édesanyámnak egy bőrbe kötött, Kis lelki manna című imádságkönyvet vett búcsúfiába ezzel az ajánlással: "Kedves Anna néném sok boldog havi búcsút érjen. Szeged, 1940. Tisztelettel Móricz Zs." A búcsús ebéden megjelent vendégkoszorúból különösen öreg nagynéném, Ágnyis néni, a szikár, sasorrú, ragyogó szemű, írástudatlan öregasszony ragadta meg, akinek derűs egyéniségéről, eredeti tréfáiról, nagyszerű rögtönzéseiről később Szegedi kufa címen a rádióban is megemlékezett. Ágnes néni Zsiga bácsinak legnagyobb szegedi élménye, Rózsa Sándor gazdagon ömlő forrása, atmoszférikus ihletője lett, akit mindig fölkeresett, amikor Szegedre jött." |
|
|
|
|
|
"1940-ben ismerkedett meg Móricz Zsigmonddal. A Kortársban is megírta (1967/9), hogyan járt a nagy író kezére a Rózsa Sándor anyaggyűjtésében, a helyismeret hiányainak pótlásában, az ö-zéssel való viaskodásban. Levelezésük bizodalmas kapcsolatról tanúskodik, s még inkább a kész könyv meleg ajánlása: "Rózsa Sándort Bálint Sándor és szép párja tartották körösztvízre, hála és szeretet érte. 1941. VII. 7. Móricz Zs." |
|
Péter László |
|
|
|
|
|
|
1941-46 közt végezte a tanítőképzőt, s volt Bálint Sándornak tanítványa. 1947-től a Színház és Filmművészeti Főiskolán Balázs Béle tanítványa volt: filmrendező akart lenni, de 1949-ben politikai okokból eltávolították. Bécsbe, 1951-ben Ausztráliába ment. 1984-ben Aidelaide-ben kiadta Bálint Sándornak hozzá írott 54 levelét. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
"E kötet dokumentumai több célt szolgálnak. Egyszerre Bálint Sándor életrajzának részei, üldöztetésének szomorú bizonyítékai, ugyanakkor Szeged történetének és a Kádár-rendszer országos históriájának, egy gyalázatos korszaknak tanulságos bűnjelei. Meg kell őrizni őket, hogy az utókor soha ne feledje." |
A kötetet Bálint László
és Velcsov Márton gyűjtése alapján
szerk. Péter László. Belvedere Meridionale,
2004. |
|
"Bálint Sándor életrajzíróját megkísérti ugyan a monográfia kísérlete, nem lévén azonban néprajzos, erre nem is gondolhattam. 1974-1979 közötti szegedi éveimben azonban, amikor egyetemi hallgatóként kéziratainak gondozójaként lehettem közeli munkatársa és segítsége, gyakran beszélgettünk sokak által emlegetett, mégis teljes homályban maradt politikai működéséről is. Szakrális néprajzi és nyelvészeti, hely- és művelődéstörténeti életművét, tízezer lapnyi kinyomtatott, és ma még teljes egészében föl sem dolgozott hagyatékát Bálint Sándor örökségét mérlegre tenni, hasznosítani és továbbadni a magyar néprajz és tudománytörténet feladata, főbb műveinek legalább egy világnyelvre való lefordításával együtt. Magam csupán "a világban helytállani" akaró és tudó Bálint Sándor életének és politikai működésének megírására vállalkozhattam, annak a részletnek a föltárására, amely immár önálló egységként az életút egészébe beépíthető." |
Csapodi Miklós irodalomtörténész,
kritikus |
| A könyv a Korona Kiadónál látott napvilágot, 2004-ben Budapesten |
|
|
| |
