Radnóti Miklós 1930 őszén iratkozik be a szegedi tudományegyetem bölcsészeti karára, magyar-francia szakra. Tagja lesz a baloldali fiatal írókból, művészekből, tudósjelöltekből álló Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. A kollégium tagjai közül többen járnak a faluban (Erdei Ferenc, Ortutay Gyula, Tomori Viola). Tomori Viola parasztlélektani kutatásainak, Ortutay Gyula, Bálint Sándor néprajzi, folklorisztikai munkásságának ihletője, elindítója lett a falu.
     1931-ben jelenik meg az "Újmódi pásztorok éneke" című verseskötete, melyet a budapesti ügyészség vallásgyalázás, izgatás és szeméremsértés miatt elkoboztat. Ebben a kötetben található a "Tápé, öreg este" című verse, amelyben szociografikus hűségű képet ad Tápéról. A "Mese a szomorúfűzfáról" (1931-1932?) című Radnóti mesét Csaplár Ferenc fedezte fel.

Szerencselepények füstölnek az úton
a ködben, jó tehenektől, de ők már
pisla jászlak előtt eldőlve pihennek
és orrlikuk köré is enyhülni száll a légy!
Most a híjjas ákácot kalapozza

halovány a holdfény s nem csillagzik
az ég! mert angyalaink magukra húzták
a fekete takarókat, már hiába
áll ki várni az apját, csillagok nélkül
nem nő nagyar ilyenkor a kicsi legény!

De azért hazafelé jönnek szekéren
és papírral ápolt glóriákkal sötéten
a gazdák s eldőlnek, ha asszonyuk kilép
meleg szoknyáiból előttük és szolgálva
hozzájuk bontja a testét melegen!

Kinn kutya nappali mérgét játssza
a lánccal, benn a gyerek figyel még, ó
szemekkel s a macska! és szerető zajban
álmodnak együtt már, köcsög tejekről
boldogan, nyáluk csorgatva a vackon!

1930. december 6.