Szeged városa 1874-ben létesítette első nyilvános könyvtárát. A főreáliskola (az egyetem mai, Dugonics téri központi) épületében nyílt meg az ún. Szeged-városi közkönyvtár. A könyvtár előkészítésében, felállításában, a könyvtári szabályzat megfogalmazásában jelentős szerepet vállalt és teljesített Reizner János, a város akkori főjegyzője. A könyvtár működése azonban nem túl sokáig tartott, mert a főreáliskola könyvtárnak otthont adó termeit az 1876-os Országos ipar- termény- és állatkiállítás központja számára jelölték ki és ezért ládákba csomagolták a könyveket. Így óhajtották tárolni azokat egy majdani, állandó könyvtár reményében. Ennél lényegesen fontosabb oka lehetett azonban a könyvtár bezárásának, hogy, ingyenes kölcsönkönyvtár lévén, a Szeged-városi közkönyvtárba - amint ez az egykori följegyzésből is kitűnik - "a kikölcsönzött munkákat még hatósági úton sem lehetett visszaszerezni".
1879-es árvíz következtében a könyvtár anyaga elpusztult vagy igen súlyosan megrongálódott. (A nagy vizet túlélő és még használható kötetek később bekerültek a Somogyi-könyvtár gyűjteményébe.)
Szeged nyilvános könyvtár nélkül maradt.