március 25-én Nagyszentmiklóson született, zenészcsaládban. Anyja először tanár, majd különleges tehetségű zongorista, apja a mezőgazdasági iskola igazgatója, tehetséges csellós volt.

Bartók Béla 5 éves korában kezdett zongorázni tanulni.

Apja 33 évesen meghalt. A család fenntartása érdekében anyja, Paula tanítani kezdett.

Bartók Pozsonyban tanult 5 éven keresztül a gimnáziumban.

Bartók Béla befejezte középiskolai tanulmányait. Bár helyet ajánlottak neki a bécsi konzervatóriumban, úgy döntött, hogy Budapesten, a Zeneakadémián folytatja zenei tanulmányait.
Törékeny, beteges gyermek volt, ami megmaradt az akadémiai évek alatt is. Strauss zenéje nagy hatással volt rá, felélesztette benne a komponálás iránti lelkesedést. Első szerzeményeit kilencévesen írta (keringőket és polkákat). Előadóként és zeneszerzőként 11 éves korában debütált A Duna folyásával.

Zeneakadémiai tanulmányait befejezte. Előadói és zeneszerzői tehetségére való tekintettel az akadémiai vizsgától eltekintettek: "az általános vélemény szerint ez felesleges" - mesélte anyjának egyik levelében.
Még ez év nyarán beutazta Bartók Európát és elismerést aratott a Kossuth-szimfóniával és Hegedűszonátával.

áprilisától húgával együtt több hónapot töltött Észak-Magyarországon. Egy székely parasztlánytól ekkor hallott véletlenül igazi magyar népzenét. Bartók eredetileg azt hitte, hogy a nóta az egyedüli magyar népdal - a lány éneke nyomán le is jegyzett néhány dalt, olyan dallamokat, amelyek teljesen elütöttek az ismert városi magyar nótatípusoktól. Ez az első kísérlet határtalan lehetőségek felé mutatott utat: "elhatároztam, hogy rálépek erre az útra, kellő előkészület után."
Utazása előtt megismerkedett Kodály Zoltán zeneszerzővel és népdalszakértővel. A kutatási anyagot forrásnak tekintették saját szerzeményeik számára.

Közösen kiadják a Húsz magyar népdalt. Bartók ebben az évben kerül először kapcsolatba Szegeddel.

januárjában Bartókot kinevezték tanárnak a Zeneakadémia haladó zongoraosztályának élére.
Komolyabb kapcsolatba került egy nála hét évvel fiatalabb lánnyal, Geyer Stefivel. Bartók sok jelentős művét írta kifejezetten Stefi számára: I. hegedűverseny, és a Két portré (Egy ideális, Egy torz).
Kapcsolatuk érzelmi utóhatása alatt találkozott jövendő feleségével, Zeigler Mártával, aki akkor csak 14 éves volt (Bartók 26).

Bartók neki ajánlotta az Egy kislány képe című zongoradarabot. Ebben az évben kezdi el a Gyermekeknek szóló sorozatát.

Bartók megnősül, elveszi az akkor 16 éves Mártát.

Megszületik Béla fiuk.

Befejezte egyetlen operáját, az egyfelvonásos A kékszakállú herceg várát, amely nem aratott sikert.

végére Bartók felhagyott minden nyilvános zenei tevékenységgel és teljes egészében a népzenekutatásnak szentelte magát.

végéig beutazta Magyarországot, Erdélyt, Románia és Észak-Afrika egy részét. Kutatásairól írt cikkét az egész világon publikálta.
Munkája félbeszakadt, mikor Ausztria oldalán Magyarország 1914-ben belépett az I. világháborúba. Katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítették, így a háború alatt a Zeneakadémián maradt. Ez idő alatt a Román népdalfeldolgozások mellett a következő években megírta az op. 14 Zongoraszvitet, a II. vonósnégyest és A fából faragott királyfi című balettet.

Kun Béla kommunista terrorjának legsötétebb napjaiban Bartóknak és feleségének el kellett menekülniük budapesti lakásukból. A zűrzavar ellenére Bartók írt két szonátát hegedűre és zongorára és befejezte újabb színpadi művét, a Csodálatos mandarint.

Találkozott későbbi második feleségével, Pásztory Dittával (19 éves hallgatóként került Bartókhoz).

Sikeres koncertturnéra indult Európában.

Összeházasodtak Pásztory Dittával. Ditta 21, Bartók 41 éves volt, egy év múlva megszületett fiuk, Péter. Bartók megírta a máig legnépszerűbb művét, a Tánc-szvitet.

Kiadott könyvét (A magyar népdal) általános elismerés fogadta.

Az Egyesült Államokba utazott turnézni. Sajnos itthon kevésbé volt sikeres, ám külföldön nemcsak előadóként és zeneszerzőként, hanem zenetudósként is hírnevet szerzett.

A Cantata profana születésének éve.

50. születésnapjára megkapta a francia Becsületrendet. Ennek a kitüntetésnek az ellensúlyozására a magyar hatóságok odaítélték a Corvina Koszorút. Sorozatban írta új műveit, köztük a 11. zongoraversenyt.

Új könyvet jelentetett meg a magyar és a szomszéd népek zenéjéről. Még ebben az évben abbahagyta a tanítást a Zeneakadémián és Kodállyal kutatói állást vállalt a Magyar Tudományos Akadémián, ahol egy népzenei kiadványt kellett elkészíteniük.

Elkészül egyik fő műve, a Zene húros-, ütőhangszerekre és cselesztára.

Benny Goodman dzsessz-klarinétosnak írt Kontrasztok befejezésének éve.

augusztusában a háború kitört, szeretett anyja három hónap múlva meghalt.

E két esemény hatására amerikai hangversenykörútját használva fel a kivándorlásra, Dittával együtt Magyarországról Amerikába utazott, Péter fiuk azonban itthon maradt. Amerikában a New York-i Columbiai Egyetemen tanított. A Columbiai egyetem ösztöndíjával a Harwardon dolgozott a Milman Parry szerbhorvát gyűjteményen.
November 25-én a Columbia díszdoktorrá avatta.

Péter fiuk követte szüleit és kiutazott Amerikába. Áprilistól Bartók egészsége gyorsan romlani kezdett.

január 21-én megtartotta utolsó hangversenyfellépését. A fájdalmai ellenére elkészült egy vidám művel, a Concerto zenekarral. Az év végén találkozott Yehudi Menuhinnal, kinek kérésére elkészítette a Szonátát szóló hegedűre.

elején fejezte be a művet, melyet Menuhin az év végén New York-ban mutatott be. Bartók ez idő alatt folyamatosan dolgozott Zongoraversenyén és Brácsaversenyén, az utóbbinak csak a vázlata készült el.

szeptember 26-án hunyt el.

A halálát követő néhány évben nemzetközileg elismert modern zeneszerző lett. Itthon is elismerték, hogy az európai zenetörténetnek és az egész magyar kultúra történetének egyik legkimagaslóbb egyénisége távozott el.
Bartók életműve tovább él, koreográfusokat, operarendezőket, költőket épp úgy megihlet, ahogyan meghódítja a balett világát is.