Bartók Béla élete

1906. Bartók első Szegedhez fűződő kapcsolata egy levél, Baranyai Gyulánéhoz.
1908.
május 5. Bartók Béla nemcsak koncertezni járt Szegedre, hanem e napon zeneakadémiai tanártársának, Bloch Józsefnek kíséretében hivatalos látogatást tett, mint miniszteri kiküldött. Délelőtt 10-től este fél 7-ig hallgatták a növendékek produkcióit. König Péterről, akit ekkor már barátjaként tartott számon, jelentéséhez kiegészítő adatokat kért.
1910.
november 10-én került sor Bartók első szegedi koncertjére, a Waldbauer-trió hangversenye keretében.
Bartók ebben az évben Európa szerte sikeres koncerteket tudhatott maga mögött. Ezen az estén Waldbauer Imrével és Kerpely Jenővel, Beethoven, Brahms, Chopin műveit adták elő, de zeneszerzőként is bemutatkozott: az Este a székelyeknél és a Két román tánc a szegedi Tisza-szálló hangversenytermében először hangzott fel.
1911.
május 13-i szereplése a Liszt-centenáriumi évhez fűződik. Liszt születésének századik évfordulóját ünnepelték a szegedi színházban. Bartók itt Liszt, Esz-dúr zongoraversenyét játszotta zenekarkísérettel, szóló zongoraszámként saját román táncait adta elő. Ezen a napon hangzott el először Bartók: Négy régi magyar népdal című férfikórusra írt műve, amit König Péter zeneszerző karmester ösztönzésére komponált 1910-ben a Szegedi Dalárda részére.
Többedmagával megalakította az Új Magyar Zenei Egyesületet, amely a modern zene propagálására volt hivatott. Ebben az évben elkészült A Kékszakállú herceg vára című operájával.
1914
-ből való Bartók szegedi kapcsolatainak következő adata. Bartók, König Péternek írt egy növendéke érdekében, tájékoztatást kért zenetanári elhelyezkedéssel kapcsolatban.
1917. 1917. május 12-én a budapesti Operaházban bemutatták Bartók Béla és Balázs Béla egyfelvonásos táncjátékát, A fából faragott királyfit.
1921.
november 26-án Bartók első önálló szerzői estjére került sor Szegeden. Szerzeményeiből régi magyar táncdalokat játszott, ezenkívül Három burleszk-ét és Zongoraszvit-ét adta elő. K. Thuray Emma énekművésznő közreműködésével Székely népdalok (énekre és zongorára) hangzottak el, Scarlatti és Kodály műveiből felváltva adott elő szinte minden hangversenyén. Ennek a hangversenynek érdekessége, és irodalomtörténeti jelentősége, hogy ez ihlette Juhász Gyulát Bartók Bélának című nagyszerű verse megírására, ez az első vers, amely Bartókról készült.
1923. november 20-án második önálló hangversenyét tartotta Bartók a Tisza-szálló nagytermében, melyen elhangzottak Brahms, Chopin, Debussy, Kodály, Scarlatti művei. Saját műveiből az Este a székelyeknél, a Medvetánc, a Sirató ének és a Román tánc című műveit adta elő Bartók.
1925. április 2-i zongoraestjét a Kass-szálló dísztermében tartották. Liszt, Beethoven, Chopin, Debussy - és saját művei hangzottak el: Gyermekdarabok, Szvit, Régi román táncok.
A Szeged című lapban közölt kritikát a megjelenést követően, harmadnapra betiltották (Lengyel Vilma írta a cikket) ellenzéki cikkei miatt. Ezen a szegedi hangversenyen egy lelkes poéta is jelen volt: József Attila.
1929.
április 6. Bartók Béla, ekkor már Amerikát, Szovjetuniót is bejárta műveivel. Hazai alföldi hangversenykörútján április 6-án érkezett Szegedre, a Tisza-szálló hangversenytermébe. Műsorát korabarokk olasz átirataiból, Beethoven szonátájából, valamint Liszt, Kodály és saját műveiből állította össze. Itt adta először elő az Allegro barbaro, az Elégia, a Szabadban és a Preludio - All' Ungherese című zongoradarabjait.
A szegedi kritikák hangja óriási sikerről tanúskodik.
1935.
március 9. Hatévi szünet következett, amíg Bartók fellépett a Tisza-szálló hangversenytermében. Erre a koncertre Basilides Mária énekművésszel érkezett, aki Bartók, Kodály, Schubert dalait adta elő hatalmas sikerrel. A hangverseny sikerét bizonyítja a gratulálások özöne.
szeptember 20-án Bartók Béla kéréssel fordult Dr. Pálfy József Szeged város polgármesteréhez, a szegedi zeneiskola igazgatói állásának betöltésével kapcsolatban.
1937.
január 17. Bartók következő szegedi szereplésére sem önálló hangverseny keretében került sor, hanem a filharmonikusoknak a Belvárosi moziban Komor Vilmos és Fricsay Ferenc vezényletével tartott matinéján. Rapszódia zongorára és zenekarra című ifjúkori művének zongorarészét játszotta.
1939.
október 27. A II. világháború kirobbanása előtt látogatott Bartók utoljára Szegedre, mint zongoraművész. A Tisza-szállóban Zathureczky Ede hegedűművésszel egy egész estét betöltő Beethoven szonátát adtak elő.
Fel