Galamb József, 1881-1955

Február 3-án született Makón.

Megkezdte tanulmányait a szegedi Állami Fa- és Fémipari Szakiskolában (ma Déri Miksa Szakközépiskola).

Júniusában végzett a Budapesti Állami Felsőipariskolában (ma Bánki Donát Műszaki Főiskola). Ezután rövid ideig a diósgyőri vasgyárban dolgozott műszaki rajzolóként.
Bevonult a haditengerészethez katonai szolgálatát letölteni Polába (a mai Pula).

Műszaki altisztként szerelt le, ezután Hódmezővásárhelyen vállalt állást.

Elnyerte az aradi Magyar Automobil Rt. 300 koronás ösztöndíját, amellyel Németországba utazott tanulmányútra. Drezda, Berlin, Hamburg nagy gépgyárait tekintette meg. Mikor pénze elfogyott, munkát vállalt. Több munkahely után az Adler autógyárban Frankfurt am Mainban helyezkedett el szakmunkásként. Ez idő alatt értesült arról, hogy 1904-ben St. Louis-ban autóvilágkiállítást rendeznek, amelyet mindenképpen szeretett volna megnézni.

Október 6-án érkezett meg Hamburgból hajón New Yorkba, ahol egy dobozgyárban helyezkedett el, majd Pittsburgh-ben szerszámkészítő lett.

Elutazott St. Louisba és megtekintette az autóvilágkiállítást.

December 11-én lépett be a Ford-gyárba, és kezdte meg a munkát tervezőmérnökként az akkor még mindössze 300 főt foglalkoztató és két éve alapított Ford Motor Company üzemében.

Henry Ford megbízta Galamb Józsefet egy egyszerűen kezelhető, minél olcsóbban előállítható autó, a T-modell megtervezésével.

Októberre elkészült a világ első népautója, a híressé vált T-modell, Galamb József kiemelkedő alkotása, amelyből 1908 és 1927 között több mint 15 millió került forgalomba.

Először látogatott haza, a Galamb fivérekről és a Galamb-családról ekkor fényképek is készültek.

Ismét Magyarországra látogatott. Ekkor előadást is tartott Budapesten a Magyar Mérnök és Építész Egyletben.

Lényegében ő lett a Ford-gyár főkonstruktőre. Az első világháború alatt Galamb sebesültszállító autókat, repülőgép-motorokat, harckocsikat is tervezett.

Megkapta az amerikai állampolgárságot és ugyancsak ebben az évben kezdett el a Fordson-traktor tervein dolgozni, amely ugyancsak világsikerré vált.

Családot alapított: felesége Dorothy Beckham volt az amerikai Toledóból; két lányuk született: Clair (1918) és Gloria (1927).

Ezévben, majd 1922-ben, 1926-ban, 1929-ben és 1932-ben újra és újra Magyarországra látogatott. Az 1920-as látogatásakor ismét előadást tartott a Magyar Mérnök és Építész Egyletben, és filmet is bemutatott a futószalagos T-modell gyártásáról.

100 ezer koronás ösztöndíjat alapított makói, szegény sorsú diákok részére, műszaki tanulmányaik támogatására. Ugyanebben az évben hat Fordson-traktort küldött Makóra, amellyel megalapozta a Ford-lerakatot.

Tavasszal a Ford-márka népszerűsítésére egy Ford-karaván érkezett Magyarországra, amely egész Európát bejárta. Az ország több nagyvárosa után Szegedre június 29-én, majd Makóra július 2-án érkezett meg.

Utoljára látogatott haza.
Részt vett a V-8 modell kialakításában is.

A 2. világháború idején Edsel Ford ötletére hathengeres kiskocsit tervezett, amely 1942-ben készült el, és amelyből Angliában még az 50-es években is sokat használtak.

December 4-én, 74 éves korában hunyt el Detroitban. A Szabadság című lap (Cleveland, Ohio), amelynek Galamb József több mint ötven esztendeig előfizetője volt, nekrológban búcsúzott tőle.
A Vasváry-gyűjtemény számos egyéb feljegyzést és lapkivágatot őriz Galamb Józseffel kapcsolatban.

Születésének 100. évfordulóján Makón emléktáblát helyeztek el tiszteletére a Deák Ferenc utca 61. számú ház falán, ahol az egykori Ford-lerakat működött.

A makói szakképző iskola felvette Galamb József nevét.

A Ford T-modellt választották az Évszázad autójává.

Makó városa posztumusz díszpolgári címet adományozott a kimagasló eredményeket elért Galamb Józsefnek.

tudományos emlékülést rendeztek a világhírű gépkonstruktőr tiszteletére Makón, és felavatták Galamb József mellszobrát, Széri Varga Géza szobrászművész alkotását, és a Makói História ünnepi számával is tisztelgett a város Galamb József születésének 120. évfordulója alkalmából.
Ez évben jelent meg a Magyarok Ford-országban című kiadvány is.

A róla elnevezett makói szakképző iskola aulájában avatták fel Galamb József egy másik mellszobrát, Borsi Sándor alkotását.

1881	Február 3-án született Makón.
1896	Megkezdte tanulmányait a szegedi Állami Fa- és Fémipari Szakiskolában (ma Déri Miksa Szakközépiskola).
1901	Júniusában végzett a Budapesti Állami Felsőipariskolában (ma Bánki Donát Műszaki Főiskola). Ezután rövid ideig a diósgyőri vasgyárban dolgozott műszaki rajzolóként. Bevonult a haditengerészethez katonai szolgálatát letölteni Polába (a mai Pula).
1902	Műszaki altisztként szerelt le, ezután Hódmezővásárhelyen vállalt állást.
1903	Elnyerte az aradi Magyar Automobil Rt. 300 koronás ösztöndíját, amellyel Németországba utazott tanulmányútra. Drezda, Berlin, Hamburg nagy gépgyárait tekintette meg. Mikor pénze elfogyott, munkát vállalt. Több munkahely után az Adler autógyárban Frankfurt am Mainban helyezkedett el szakmunkásként. Ez idő alatt értesült arról, hogy 1904-ben St. Louis-ban autóvilágkiállítást rendeznek, amelyet mindenképpen szeretett volna megnézni.
1903	Október 6-án érkezett meg Hamburgból hajón New Yorkba, ahol egy dobozgyárban helyezkedett el, majd Pittsburgh-ben szerszámkészítő lett.
1904	Elutazott St. Louisba és megtekintette az autóvilágkiállítást.
1905	December 11-én lépett be a Ford-gyárba, és kezdte meg a munkát tervezőmérnökként az akkor még mindössze 300 főt foglalkoztató és két éve alapított Ford Motor Company üzemében.
1907	Henry Ford megbízta Galamb Józsefet egy egyszerűen kezelhető, minél olcsóbban előállítható autó, a T-modell megtervezésével.
1908	Októberre elkészült a világ első népautója, a híressé vált T-modell, Galamb József kiemelkedő alkotása, amelyből 1908 és 1927 között több mint 15 millió került forgalomba.
1911	Először látogatott haza, a Galamb fivérekről és a Galamb-családról ekkor fényképek is készültek.
1913	Ismét Magyarországra látogatott. Ekkor előadást is tartott Budapesten a Magyar Mérnök és Építész Egyletben.
1914	Lényegében ő lett a Ford-gyár főkonstruktőre. Az első világháború alatt Galamb sebesültszállító autókat, repülőgép-motorokat, harckocsikat is tervezett.
1915	Megkapta az amerikai állampolgárságot és ugyancsak ebben az évben kezdett el a Fordson-traktor tervein dolgozni, amely ugyancsak világsikerré vált.
1917	Családot alapított: felesége Dorothy Beckham volt az amerikai Toledóból; két lányuk született: Clair (1918) és Gloria (1927).
1920	Ezévben, majd 1922-ben, 1926-ban, 1929-ben és 1932-ben újra és újra Magyarországra látogatott. Az 1920-as látogatásakor ismét előadást tartott a Magyar Mérnök és Építész Egyletben, és filmet is bemutatott a futószalagos T-modell gyártásáról.
1921	100 ezer koronás ösztöndíjat alapított makói, szegény sorsú diákok részére, műszaki tanulmányaik támogatására. Ugyanebben az évben hat Fordson-traktort küldött Makóra, amellyel megalapozta a Ford-lerakatot.
1926	Tavasszal a Ford-márka népszerűsítésére egy Ford-karaván érkezett Magyarországra, amely egész Európát bejárta. Az ország több nagyvárosa után Szegedre június 29-én, majd Makóra július 2-án érkezett meg.
1932	Utoljára látogatott haza. Részt vett a V-8 modell kialakításában is.
1942	A 2. világháború idején Edsel Ford ötletére hathengeres kiskocsit tervezett, amely 1942-ben készült el, és amelyből Angliában még az 50-es években is sokat használtak.
1944	Márciusban egészségi okokból visszavonult az aktív munkától.
1955	December 4-én, 74 éves korában hunyt el Detroitban. A Szabadság című lap (Cleveland, Ohio), amelynek Galamb József több mint ötven esztendeig előfizetője volt, nekrológban búcsúzott tőle. A Vasváry-gyűjtemény számos egyéb feljegyzést és lapkivágatot őriz Galamb Józseffel kapcsolatban.

1981	Születésének 100. évfordulóján Makón emléktáblát helyeztek el tiszteletére a Deák Ferenc utca 61. számú ház falán, ahol az egykori Ford-lerakat működött.
1990	A makói szakképző iskola felvette Galamb József nevét.
1999	A Ford T-modellt választották az Évszázad autójává.
2000	Makó városa posztumusz díszpolgári címet adományozott a kimagasló eredményeket elért Galamb Józsefnek.
2001	tudományos emlékülést rendeztek a világhírű gépkonstruktőr tiszteletére Makón, és felavatták Galamb József mellszobrát, Széri Varga Géza szobrászművész alkotását, és a Makói História ünnepi számával is tisztelgett a város Galamb József születésének 120. évfordulója alkalmából. Ez évben jelent meg a Magyarok Ford-országban című kiadvány is.
2005	A róla elnevezett makói szakképző iskola aulájában avatták fel Galamb József egy másik mellszobrát, Borsi Sándor alkotását.