|
|
|
Egy magyar tudományos szervezet létrehozásának gondolata már a 18. században felvetődött. Bél Mátyás 1735. évi tervezete, majd több más eredménytelen javaslat után Bessenyei György: Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék (Bécs - 1790, új kiadása Budapest - 1931) c. munkájában indítványozta egy tudományos társulat létrehozását. Fejér György 1809-ben megjelent értekezése is erre tett kísérletet. |
1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791-1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság – a mai Tudományos Akadémia - létrehozására. Tettét más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták. |
||
1827-ben az alapítást törvénybe iktatták. Az országgyűlés a XI. törvénycikkben (A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról) mondta ki a társaság megalapítását. |
A mai Magyar Tudományos Akadémia elődje 1830-ban kezdhette
meg tényleges működését, miután az uralkodó 1830-ban elfogadta az alapszabályokat
s ugyanazon év november 17-én a Tudós Társaság igazgatósága megtarthatta
első ülését Pozsonyban. Elnökké Teleki Józsefet, alelnökké Széchenyi Istvánt
választották, kinevezték a Társaság első 23 rendes tagját is. Első közgyűlését
1831. február 4-én tartotta. |
1860-ban országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére. A ma is székházként működő épületre 1861-ben írtak ki pályázatot. Az építkezés 1862 tavaszán kezdődött el Friedrich August Stüler terve alapján. A kivitelezés vezetője Ybl Miklós és Skalnitzky Antal volt. A neoreneszánsz stílusú székházat 1865. december 11-én avatták fel. Homlokzatát tudósok szoborsora (E. Wolff), Akadémia utcai oldalát pedig Holló Barnabás alapítást ábrázoló bronz domborműve (1891-93) díszíti. Dísztermének freskóit Lotz Károly festette. A kis üléstermet Ligeti Antal tájképei ékesítik. |
|
A Magyar Tudományos Akadémia palotájának, amely már csak az alapító, Széchenyi István halála után készült el, ünnepélyes felavatása tiszteletére albumot állítottak össze. Az Akadémia 250 tagjának arcképét tartalmazó fényképalbum osztályonként sorolja fel a tagokat. A fényképeket Schrecker Ignác készítette. |
1869-ben szervezeti változáson esett keresztül, addigi hat osztályát hárommá
(1. nyelv- és széptudományi, 2. történeti, bölcseleti és társadalomtudományi
3. matematikai és természettudományi) vonták össze. Ebben a szervezetben
működött az Akadémia 1946-ig. Ekkor a természettudományok számát kettőre
emelték. |
1826. március 17-én adományozta gróf Teleki József 30
ezer kötetes családi könyvtárát a Magyar Tudós Társaságnak. Ezzel megalapította
az Akadémia első tudományos intézményét, alig félévvel azután, hogy Széchenyi
István felajánlása a megvalósulás felé lendítette a Tudós Társaság tervét,
amire hazai gondolkodók már az előző évszázadokban is törekedtek. |
Teleki József |
|
|||
|
|||
Magyarország legmagasabb szintű tudományos testülete
a Magyar Tudományos Akadémia. Önkormányzati elven működő tudományos köztestület,
amely a tudományok művelésével, támogatásával és képviseletével, eredményeinek
terjesztésével kapcsolatos feladatokat lát el. Részt vesz a tudományos
kutatások országos szervezésében, a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak
erősítésében, képviseli a tudományos kutatás szabadságának eszméjét, elősegíti
a tudományos közélet tisztaságát, demokratizmusát, őrködik a szellemi
munka és alkotás, a tudomány értékeinek elismerése felett, támogatja a
fiatal kutatók tudományos tevékenységét, gondoskodik tagjai munka- és
életfeltételeinek javításáról.
Napjainkban 11 tudományos osztálya működik, ebből 8 természet-, 3 társadalomtudományi:
|
Az MTA Pécsi Területi Bizottsága |
A Magyar Tudományos Akadémia a tudományos élet fokozott fejlesztése és segítése érdekében területi bizottságokat hozott létre. Az egyetemi városok közül elsőként Szegeden került sor akadémiai bizottság létrehozására 1961-ben, majd ezt követte a többi területi akadémiai bizottság megalakulása: Pécs - 1969, Veszprém - 1972, Debrecen - 1976, Miskolc - 1979. |
1971-ben adták át a Magyar Tudományos Akadémia
Szegedi Biológiai Központját, a legnagyobb akadémiai alapkutató intézetet.
Első igazgatói tisztét Straub F. Brunó biokémikus töltötte be. Az intézmény
2001-ben ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. |