342-343 |
"Ma amidőn országszerte Szeged városánál úgy erkölcsi, mint anyagi jelentőségben messze elmaradó városok nemes versengésre kelnek a magyar kultúra egyik végbástyájának, a magyar szó oltárának, a magyar színpadnak megmentéséért és fejlesztéséért {...} nem léphet Szeged szab. kir. város Tekintetes Tanácsa és közönsége arra 1923. november 14. Andor Zsigmond Andor Zsigmond Zenei tanulmányok után, 1904 szeptember havában lépett színi pályára. Vidéki színházakban karmesterként tevékenykedett, és szerződést kötött német nyelvterületen működő teátrumokkal is. 1923-ban megpályázta és elnyerte a szegedi színház bérletét. Önálló, a fővárostól független műsort akart teremteni. Hatalmas társulatot tartott, és az opera-előadásokra különös gondot fordított. Az óriási anyagi megterhelést jelentő koncepció a nehéz gazdasági viszonyok között anyagi romlásba viszi, és 1926-ban felhagy az igazgatással. Miután elhagyja Szegedet, a fővárosban, a Kossuth Lajos utcai Forum mozi zeneigazgatója lesz. A harmincas évek elején berlini szerződése van, utána eltűnik szemünk elől.
|
344 |
Palágyi önkéntes távozásával nem kerül nyugvópontra a színház ügye. Már szeptember elsején fellebbezést nyújt be a döntés ellen, Faragó érdekében, Wimmer Fülöp és több szenátortársa.550 Sőt Wimmer egy nyilatkozatban homályos célzást tesz arra is, hogy "a tanács bizonyos információk alapján adta oda a színházat Andornak". A Rendkívüli Hétfői Újság már nem ilyen szemérmes: "Jött a vásárhelyi főispán és protezsált. A főispán úr esztétikai érzékével nem áll módunkban vitatkozni, de a magunk esztétikai érzékét sokra becsüljük. Viszont Andor a szerződés megkötésére jó ügyvédet választott. Az Új Nemzedék főszerkesztőjét: dr. Dobay Gyulát. És Dobay Gyula vállalta a klienst, pedig - zsidó. És elfogadta fáradságáért a honoráriumot, pedig az Új Nemzedék megállapítása szerint a zsidó pénznek - szaga van."551 A vádaskodás alapja, hogy Andor eddig az újpest-hódmezővásáshelyi színház igazgatójaként tevékenykedett. Nyilván a vásárhelyi nyári állomás lehetősége is sokat nyomott a latba, amikor személye mellett döntöttek. A szeptember 10-i közgyűlés megtárgyalja a beadott fellebbezést, és hosszas vita után megsemmisíti Andor kinevezését, az ügyet visszaadja a tanácsnak, hogy a színigazgatói állást a színügyi bizottság véleményének meghallgatásával a szabályoknak megfelelően töltse be.552 Ezzel az a különös helyzet áll elő, hogy ismét Palágyit kell igazgatónak tekinteni a végső döntés meghozataláig. A két igazgatójelölt ekkor levélben fordul a város vezetőihez.
|
345 |
A színügyi bizottságban a két jelölt körüli torzsalkodás közben már-már komikus események történnek. Szeptember 14-i ülésükön a korábbi közgyűlés jegyzőkönyvének hitelességét kétségbe vonva a bizottság elnöke Palágyit ismeri el igazgatónak, aki viszont bérleti jogát Andorra ruházta, tehát dr. Gaál szerint a színház törvényes vezetője: Andor Zsigmond. Wimmer és köre azonban Faragó mellett teszi le a voksot, így képtelenek javaslatot tenni a direktor személyére.
A hosszú, kilátástalan kultúrháború végére a szeptember utolsó napjaiban tartott közgyűlés pontot tesz és 57:25 arányban jóváhagyja a bérleti jog átruházását, ezzel törvényesen is Andor lesz az új igazgató.554 "- A megtiszteltetést azzal köszönöm meg, hogy mindenkor a város lakosságának kultúrigényéhez méltó művészi programot nyújtok. {...} A téli hónapok alatt lesz az operaszezon, ekkor minden héten egy operett vagy drámai bemutató mellett operapremier is lesz. A szegedi operatársulaton kívül a Magyar Királyi Operaház művészei is több estén át Szegeden vendégszerepelnek" - olvasható a hálás színigazgató nyilatkozata a Szegedi Friss Hírek szeptember 30-i számában. A keserű tapasztalatokkal rendelkező Palágyi, Andor operai terveiről hallva, szkeptikusan jegyzi meg: "- Andor egy hónap alatt tönkre megy, mert nem bírja a terheket. {...} Nagyon jó lenne mindjárt megjelölni azt az alapot, amiből majd a város eltarthatja a nyomorgó színészeket." Andor nem törődik a baljós jövendöléssel, nagy lendülettel lát az 1923-1924-es szezon megszervezéséhez. Nincs könnyű helyzetben, hisz Palágyi már megkötött szerződéseit tiszteletben kell tartania, így a kelleténél nagyobb társulatot kénytelen foglalkoztatni. Ez pedig már jó előre jelzi a várható anyagi nehézségeket. Mindenesetre talán az utóbbi évek legteljesebb együttesével indul a szeptember 25-i szezonkezdésnek. Ismét visszatért Szegedre a negyvenes éveiben járó kedvelt drámai hősnő, Gazdy Aranka; Debrecenből szerződött át Rubinyi Tibor jellem- és karakterszínész; itt készül szerepeire Lengyel Gizi, a későbbi jeles komika; Károlyi Vilmos, a fiatalon is gazdag eszköztárú táncoskomikus; a pályakezdő Kmety Ilonka énekesnő; a karakterek megformálásában kiemelkedő Bellák Miklós és a majdani romániai magyar színját- szás kitűnősége, Delly Ferenc is. Az új direktor zenei törekvéseit jelzi a három karmester, a kibővített kórus és a táncosok szerződtetése. A színre állítás munkáját két rendező - ők már Palágyinál is jeleskedtek - |
346 |
A kritikus nyomban levonja a következtetést: "az igazgató az opera-együttessel együtt megtette az első lépést a közönség érdeklődésének felkeltése iránt."555 Hasonló tetszés fogadja az október 26-i Carmen-t is. "A zsúfolásig telt nézőtér lelkesen tüntet és sokszor hívja a lámpák elé a szereplőket": a Carment éneklő Albert Erzsit, az Escamillót megformáló Bihari Sándort, valamint a Don Joseként remeklő Demény Artúrt. November húszadikán egy színházon kívüli zeneeseménynek örvendhetnek a muzsika kedvelői. A Tisza nagytermében Bartók ad zongoraestet. "Szűnni nem akaró ováció {...} tomboló tetszés jutalmazza a ritka szép estet. Ugyancsak sikert könyvelhetnek el a december elsejei Rigoletto szereplői. Bihari Rigoletto-ja "játékban és énekben hatásos" és jó Szász Edith Gildája is. Nagy kár, hogy a herceg szerepét éneklő Demény ezúttal indiszponált. Ennek ellenére a közönség lelkesedése "a harmadik felvonás végén kétszeres vastapsban viharzott ki".
Váltakozó sikerrel folynak a társulat prózai előadásai. Két figyelemre érdemes mű is bemutatásra kerül: Ibsen Astraati Inger asszony-a a kitűnő Gazdy Arankával és a Stuart Mária, melyben Erzsébetet Komáromi Rózsi, Máriát Gazdy adja. Ám hiába az említett művésznők minden igyekezete, "a dráma mostoha korát éli". Még a Rubinyi címszereplésével bemutatott Sasfiók se nyeri el a tetszést, mert "a rendezés szürkeséget mutatott" és a főszereplőt kivéve a szöveg nem tudás jellemezte az előadást. Végre a november végi Tartuffe megfordítja a kedvezőtlen folyamatot, a szép számú közönség nagy tapssal jutalmazza Herczeg kitűnő Orgon-alakítását. A zömmel prózistákkal színre vitt Diadalmas asszony - Csajkovszkij zenéje - meghozza az évad vitathatatlan sikerelőadását. Klenovics, Gábor Mara, Sugár Gyula és Bellák Miklós elragadó játékot produkálnak. Ennek ellenére egyre fogy a közönség. Hiába lépteti fel Andor december közepén a Cári balett-et, hiába tűzi műsorra Weber A bűvös vadász-át, a közönség és a bevétel egyre kevesebb. Ekkor az anyagi gondoktól ugyancsak szorongatott direktor a színügyi bizottság rosszallása közepette újra megindítja az éjszakai előadások sorozatát. Első bemutatójuk egy Wedekind-darab, a Gulyás Menyhért rendezte A tavasz |
347 |
Az óévtől Erkel Bánk bán-jával búcsúznak. A nagyszerű együttesből is kiemelkedik Budanovits Mária Gertrudja és Ocskay Bánkja. "A részleteiben és egészében is sikeres előadást magyar érzés fűtötte" - írja a produkcióról a Szeged.
1924. Az 1924-es esztendővel Szegedre törő hóvihar sokáig emlékezetes marad az emberek emlékezetében. A hófúvásban elakadnak a vonatok, s az utcára merészkedőknek valósággal át kell küzdeni magukat a mindent eltorlaszoló hóhegyeken. Andor operettekkel, a Mágnás Miská-val meg a Cigányszerelem-mel igyekszik közönséget toborozni, mindhiába. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a némi bevétellel kecsegtető éjszakai előadásokat dr. Szeless József színügyi bizottsági tag követelésére be kell szüntetni. Január elsejétől tizenötödikéig 15 millió korona deficit halmozódik fel! A csőddel való, reménytelennek látszó küzdelmet Andor nem kívánja folytatni, a Palágyival kötött szerződést felmondja, ami egyben azt is jelenti, lemond az igazgatói posztról. A lépés perek sorozatát indítja el, de megoldáshoz nem vezet. A mindenbe belekontárkodó Wimmer néhány barátjával konzorciumot hozna létre, Andor a részvénytársaságban keresné a kiutat, míg Somogyi polgármester egy új pályázat kiírása mellett kardoskodik. Végül is a színügyi bizottság azt javasolja, ha Andor nem megy csődbe, kötelezzék őt a lemondás visszavonására! Egy január 17-i bemutató ekkor váratlanul megoldást kínál. Szép Ernő Lila ákác-ára, mely "inkább csalán, mint akác, mert sok helyen bizony csípős", nagy ház gyűlik össze. Czobor Imre Csacsinszky Palijának és Lengyel Gizi bűbájos Tóth Mancijának megtelt földszint tapsolt melegen, és a vasajtó is megnyílt. "Tóth Mancinak nyílt meg egy pillanatra, míg a szív eldobban egyet" - írja Vér György a Szegedben. A siker úgy tetszik sikert vonz. Lehár A három gráciá-ja - Viola Margit, Horváth Böske és Ila Märy - egy teljes hétig zsúfolásig tölti a nézőteret. A gráciák még a szenátorok szívét is meglágyítják, mert a törvényhatósági bizottság a január végi ülésén kijelenti: "a városi színházat, míg a gazdasági viszonyok meg nem szilárdulnak, nem kívánja jövedelmező intézménynek tekinteni". S nyomban 3 millió korona városi segélyt biztosít |
348 |
Ugyancsak jól sikerül Spiegel Anni bemutatkozása huszonnyolcadikán a Bibliás ember-ben, s később a Carmen-ben is. A tehetséges énekesnő "most kezdi a színpadi sikerek útját járni" - állapítja meg teljesítményei nyomán a Szeged.
Egy-két sikeres zenés produkciót leszámítva, csak a március 24-i este kelt ismét némi érdeklődést a publikum körében. Ekkor vendégszerepel a színházban Somlay Artúr alkalmi társulata két Szép Ernő-egyfelvonásossal s az azt követő költői esttel. Ennél sokkal nagyobb szenzáció a hónap végén forgalomba kerülő egymilliós bankjegy, amely az elviselhetetlenségig fokozódó infláció tagadhatatlan jele. Sajtó és közönség kedvetlenül fogadja a hónap végén bemutatott A vörös malom-ot, Molnár Ferenc színművét. "A rendezőt sehol se láttuk és a színészeket - e robotos napszámosokat - sajnáltuk ebben a gépben" - fanyalog a Szeged kritikusa. Meglehet a sikertelenségben a nyolc óra helyett majd kilenckor kezdődő és éjjel egy után véget érő előadás is erősen ludas! Április csupa bajjal jár. Nem elég az infláció közönségriasztó hatása, a Tisza hirtelen áradása gátszakadással fenyeget. A riadt szegediek színház helyett a zúgva rohanó vizet nézik, és csak akkor könnyebbülnek meg, amikor a Szeged alatt átszakadt gát megmenti a várost az elárasztástól. Most már könnyű szívvel tapsolnak a Szegedre is eljutott Szirmai-operettnek, a Mézeskalács szereplőinek. Meg is érdemlik, mert kitűnő az anya szerepében Uti Giza és az udvari bolondot adó Bellák. Kár, hogy Örzse alakítója, Véghelyi Ica ezúttal nem remekel. A siker ennek ellenére vitathatatlan. Jól fogadják egy helyi szerző, Tarján Illés Asszonyok címmel játszott három egyfelvonásosát is. A különböző női típusokat - céda, mártír asszony és démon - bemutató művek tagadhatat- lanul a szerző tehetségéről árulkodnak. A siker sodra viszi hátán a két Verdi-zenemű, Az álarcosbál és A trubadúr, valamint az Orfeusz az alvilágban előadásait. Április végén váratlanul hatalmas botrány robban ki. A skandalum kiváltója Čapek R. U. R. című darabja. Az április 28-i bemutatót megelőzően a jobboldali egyetemista szövetség már tüntet a mű tervezett színrevitele miatt,560 és két nappal a premier előtt a Szegedi Új Nemzedék egy cikke is szót emel az ellen, hogy "cseh nacionalista író darabját mutatják be". Nem csoda, hogy a roppant feszült légkörű premiert szövegzavar és kapkodás jellemzi, hisz behallatszik az utcáról a tüntetők |
349 |
Tizedikén a Belvárosi Moziban Juhász Gyula vezeti be Kiss József költői estjét. Az alkalomra négy neves fővárosi művészt nyernek meg közreműködőnek az est szervezői: Jászai Marit, Péchy Blankát, Alpár Gittát és Gál Gyulát. Még ezek a nagy művészek se tudják azonban megtölteni a riasztóan üres nézőteret.
De nem telt meg teljesen előző nap a színház nézőtere sem a Süt a nap bemutatóján. Pedig sajnálhatja aki nem jött el, mert "felragyogott a magyar színpadi irodalom napja is egy pillanatra Zilahy Lajos e darabjával. {...} Áhitatos templomi csend, ünnepi hangulat oszlott el a nézőtéren. {...} Színészeink nagy ambícióval játszottak." Herczeg tanítója "mesteri" alakítás. Méltó párja Uti nagymamája. "Klenovics a tiszteletes szerepében nyújtott kivételes és igen értékes alakítást." A hibátlan előadás szó szerint tomboló sikert arat.561 Három hónapos készülődés után végre műsorra tűzi Andor az évad szenzációját jelentő Mascagni-operát, A kis Marat-t. A zenemű történetét a francia forradalom vérzivatarában egymásra találó két fiatal históriája adja. A szöveget Móra Ferenc és Tonelli Sándor fordította magyarra. A magyarországi ősbemutató kiválóan sikerül. A címszereplő Somló József "tenorjában erőteljes tónusok dominálnak", Szász Edith "muzikalitása" csodálatos Mariellával ajándékozta meg a közönséget, a vendég Szende Ferenc vérengző bizottsági elnöke nem csak énekben, játékban is kitűnő. Andor, mint karmester "olyan magasrendű munkát végzett, amely sokáig emlékezetes marad" - állapítja meg a Szeged, majd leszögezi: "a színház ambíciót és egyúttal képességet bizonyító teljesítménye, hogy elő tudta adni az operát."562 "Példátlanul áll a vidék történetében az, hogy egy világhírű zenész munkája legelőször nem az Operában, hanem egy vidéki színházban kerül bemutatásra" - állapítja meg a Színház és Társaság.563 Hasonló elismerő kritikák jelennek meg a fővárosi lapokban is. A hónap második felében két színház vendégjátékára kerül sor. Tizennyolcadikán és tizenkilencedikén Forgács Rózsi Kamaraszínháza szerepel Ibsen Rosmersholm-jával és a Viora meg az Elga című egyfelvonásosokkal. Huszonharmadikán pedig a Romániából hazafelé tartó Kis Komédia - a népszerű "kis Rott" és Steinhardt színháza - tart éjszakai előadást. Ez utóbbi ellen a színügyi bizottság vétót emel, ám Andor |
350 |
A június 23-án véget érő évad mérlege: 358 előadás, ebből 74 a prózai, 148 az operett és 41 az operai est, a többin népszínművet vagy vendégjátékot láthatott a néző. "A fojtó gazdasági körülmények között a színház megfelelt azoknak a követelményeknek, amelyeket a kultúra, a kulturált társadalom megkívánt" - írja elismerően a Szegedi Új Nemzedék. A Szeged is elégedett az elmúlt évaddal és megállapítja: "Andorban van vállalkozási kedv és művészi lendület."
A kapuzárást követően a társulat rövid nyári pihenő után Hódmezővásárhelyen kezdi meg nyári játékát, a direktor azonban addig Erdélybe megy színészeket szerződtetni. A szegediek szórakoztatásáról szokás szerint a Horváth Mihály utcai Vígszínpad gondoskodik, ahová júliusban Békeffi László és Boross Géza, augusztusban pedig varietéműsorok csalogatják a mulatni kívánókat. Alig kezdődik meg a hódmezővásárhelyi vendégjáték, a Színház és Társaság különös hírt röppent föl: "A szóbeszéd szerint a direkció rendetlenül fizeti a gázsit s más bizonyos okok összejátszása folytán Andor igazgató ellen majd minden tag pört indított, vagy följelentést tett a szövetségnél. Ezek csak szállingózó hírek, mert tényként csak azt tudjuk feljegyezni, hogy a társulat majd összes tagjai hallani sem akarnak Andornál való további megmaradásról és azok is fölbontják szerződésüket, kik mostanában írták alá."564 Andor nyilatkozatban utasítja vissza a híreszteléseket: "Valótlan az, hogy a gázsit rendetlenül fizetem, valótlan, hogy majd minden tag pört indított ellenem, vagy hogy följelentést tett a szövetségnél. Nem felel meg az igazságnak, hogy majd összes tagjaim hallani sem akarnak a nálam való megmaradásról és azok is fölbontanák a szerződést, akik most írják alá. Az Erdélyből szerződtetett tagok végleges kötelezettséget vállaltak."565 A szóbeszédnek mégis van némi alapja. Legalábbis ami a pört illeti. Ugyanis Andort a kolozsvári Ellenzék azzal vádolja, hogy az Erdélyből leszerződtetett színészektől ruha, étkezés és szállás formájában százalékot vesz fel. A megvádolt direktor pert indít a lap ellen, és meg is nyeri azt. Szeptember elején az Incze Sándor szerkesztette Színházi Élet estje rázza fel a kánikula tespedtségébe ájult Szegedet. A legnevesebb fővárosi sztárok: Lábass Juci, Petheő Attila, Péchy Erzsi, Biller Irén, az Európa-hírű |
351 |
Újonnan szerződtetett tagjainak nagy része Erdélyből való. Kertész Vilmos tenorista Aradról, Márkus Gyula basszista Nagyváradról, Sugár Frigyes baritonista és operarendező Kolozsvárról érkeztek a szegedi színházhoz. Szintén Kolozsvárról jött Berky József táncos-komikus, Hoffmann Juci drámai szende, Lengyel Vilmos szerelmes színész és Oláh Ferenc hős- és jellemszínész, míg a primadonna Kovács Kata Nagyváradról. Több fiatal színészt egyenesen a színésziskolákból szerződtetett, a Szegeden korábbról jól ismert Baróti József művészeti vezetőt pedig az Unió színházaktól csábította a Tisza-parti városba.
"- Az elveszett kolozsvári színházat fogjuk Szegeden megcsinálni" - jelenti ki első nyilatkozatában Baróti, - "egy színpadot, mely a Nemzeti Színház után első lesz azországban." Az előadások színvonalának növelése érdekében Baróti a bécsi Volksoperből szerződött Faludi Károly balettmesterrel és Betlen László karnaggyal színész- és balettiskolát indít s az előadásokhoz kellő segédszemélyzetet innen hozza majd. 1924-1925. A szezont szeptember 25-én nyitják meg Tabéry Géza Kolozsvári bál-jával, de az első említésre méltó előadásra csak október másodikán kerül sor. A Traviata felújítása után méltán jegyzi meg a Szeged: "jobb az idén az operatársulat, több a jó énekes még a kisebb szerepekben is, mint tavaly volt." Közülük is kitűnik az öreg Germont alakítója, az alig huszonhárom éves Lendvay Andor. Az Operaház későbbi kiváló énekese így emlékezett énekesi pályája első lépéseire: "Mikor megérkeztem Szegedre, s mint nagygázsista a Tisza szállóban béreltem állandó lakást, dolgaim kicsomagolása közben eszembe jutottak a nehéz kisújszállási, kecskeméti és ceglédi napok, fűtetlen szobák, terítetlen asztalok, vacsorátlan esték. Ha felmértem az utat, melyet az elmúlt néhány esztendőben a kisújszállási plakátosztó és kellékes szerepétől a szegedi színház első baritonista szerződéséig megtettem, - nem tagadom, meg voltam elégedve önmagammal. Szegeden egymás után tanultam be a legszebb operák bariton-szerepeit. Énekeltem a Bajazzok Tonioját, Traviatában az apát, Carmenben Escamillot, Faust Valentinjét, a Rigolettó címszerepét, Tosca Scarpiáját stb. {...} Jó társulat volt ez akkor. Jól éreztem magam a Tisza-parti városban."566 A sikeresen debütáló Lendvayhoz hasonlóan jól mutatkozik be október negyedikén Lengyel Menyhért Antóniá-jában Kovács Kató és |
352 |
A szívfacsaró verista mű a Szibériába száműzött kokott és egy párbajvétség miatt bűnhődő tiszt szerelmi románcát dolgozza fel. Az eredmény: gyenge mű, tomboló siker!
A gyengén látogatott színházi előadások késztetik nyílt levele megírására Kontsek László egyetemi hallgatót. Írásában kifejti, a színház számíthatna az egyetemi hallgatók részvételére az előadásokon, ha nem lennének olyan magasak a helyárak. "Kötelessége volna a színháznak - más egyetemi városok színházaihoz hasonlóan - az egyetemi hallgatók részére minél nagyobb kedvezményt nyújtani és ezzel módot adni arra, hogy a színházlátogatás, mint kultúrszükséglet kielégítést nyerhessen" - írja.567 Andor ekkor leengedi a magasabb operai jegyárakat a prózai előadások alacsonyabb árszintjére, ám a látogatottság semmivel se nő! Az alig csurranó-cseppenő bevétel mind nehezebb anyagi helyzetbe hozza a színházat. Egyáltalán nem vigasztalja a küszködő direktort, hogy az egész vidéki színjátszás hasonló gondokkal néz szembe. Legalábbis erre utal a Színészegyesület levele, melyet a városi tanácsnak címez. Ebben vázolja a színházak katasztrofális anyagi körülményeit és támogatást kér a várostól, ha mást nem, legalább a 10%-os vigalmi adó elengedését. A kérés süket fülekre talál.568 A növekvő gondok ellenére a színház vezetői igyekeznek változatos műsort összeállítani. November 2-án megtartják a Shakespeare-ciklus első előadását, A velencei kalmár-t. "Baróti rendezői hozzáértése, vaserélye a darab első felében olyan munkát produkált, aminőt szegedi színpadon még nem volt módunkban látni" - írja a Szeged kritikusa. Baróti Shylock-ként is remekel, "játékában sehol sem találni hézagot". Kiemelkedőt nyújtott még Virágh Ferenc is Gobbo, a bohóc szerepében. Kovács Kató "hangulatos" játéka uralja a Szibill november nyolcadiki előadását. A vidámságról Herczeg "jóízű, vaskos orosz despotá"-ja gondoskodik, a zenekart Betlen László "lendülettel dirigálja". Tizenegyedikén, Stolcz Huncut a lány című operettjének bemutatóján "hull az élc és a könnyű ötlet {...} előkerültek az elvált asszony- és hálószoba-rekvizitumok {...} lehet és szabad frissen fölnevetni." Virágh Ferenc "kedvesen ad egy öregedő világfit", és hogy a derű egész este jelen legyen, arról Gábor Mara, Kendecsy Aranka és Fenyvesi Sándor gondoskodnak. |
353 |
A magas zenei színvonal - mint már e szezonban máskor is - Betlen Lászlónak köszönhető, aki "a zenekarból kihozott mindent".569 A következő nap a színház kis híján a tűz martaléka lesz. Déli egy óra körül a színházi tűzőrség füstszagot érez. Rövid keresgélés után rájönnek, a füst a földszinti asztalosműhely bezárt ajtaja mögül szivárog. Feltörik az ajtót, mire a léghuzamtól bent magasra csapnak a lángok. Megfeszített munkával sikerül a tüzet elfojtani. Szerencsére a műhelyben javításra váró díszletek megmenekülnek, csak néhány bútordarab ég el a könnyen végzetessé válható tűzben. Később kiderül, a bajt a gázlángon felejtett enyves edény okozta... Andor, hogy a bevételt növelje, a társulatot kettéosztja, s míg a próza Szegeden játszik, az operisták a békéscsabai Aurora kör meghívására november 10-én a Faust-ot, 11-én a Traviatá-t játsszák a szomszédos városban. Az előnyös bemutatkozásról elismerően ír a Békés megyei Közlöny: "Megismertük Andor Zsigmond művészi terveit, amelyek becsületére válhatnának egy tisztán opera-színház igazgatójának is, tudjuk miképpen emelte fel a tizedrangúra süllyedt szegedi színházat az ország második nagyvárosához méltó intézménnyé." Míg a szomszéd megyében nem győzik dicsérni Andort és társulatát, Szegeden, a színügyi bizottság november 21-i ülésén Wimmer Fülöp, nélkülözhető művészekről, fölöslegesen sok - három - karmes- terről, a hosszú felvonásközi szünetekről, valamint a pontatlan előadáskezdésekről tart hosszú, agresszív kiselőadást. Szerencsére őt már senki se veszi komolyan... |
354 |
A Baróti rendezte "készült és gondos előadás" érdektelenségbe fullad - méltatlanul. A bemutatót követően keserűen nyilatkozza Andor: "Minél több klasszikus és elismerten értékes darabot szeretnék műsorra tűzni, különösen pedig magyar írók műveinek eredeti bemutatóival előmozdítani a magyar nemzeti művészet ügyét {...} Sajnos azonban A lőcsei ítélet langyos fogadtatása s egyéb barátságtalan momentumok miatt, ez utóbbi téren kénytelen vagyok megfelelő mérséklettel élni, hacsak nem akarom, hogy az eredeti bemutatók üres ház, vagy szerződtetett közönség előtt folyjanak le."570
Így azután gyorsan műsorra tűzi Farkas Imre habkönnyű, szórakoztató operettjét, a Nótás kapitány-t. Ez bezzeg kell a szegedi közönségnek, tízszer játsszák egymás után! Az újságok karácsonyi száma nagy teret szentel a színháznak. A Szeged optimista képet fest a valójában kilátástalannak tűnő állapotokról. "Ma már egyre gyakrabban láthatni szép, sőt telt házakat is {...} A színház jobb, mint aminő valaha volt. Végre kultúrmunkát végez s mint érdekes és érdemes szórakozóhelyről is komolyan lehet beszélni" - áll a Színház és közönség című cikkben.571 A szomorú valóságot jobban tükrözi Magyar László Andorral készített riportja. "A szegedi színháznak alig van közönsége. Néha valami nagynevű vendég, vagy népszerű operett telt házakat varázsol elő, de általában üres a nézőtér" - állapítja meg a cikk írója, majd a direktornak adja a szót: "- A sajtó a színházzal karöltve megteszi a kötelességét - a közönség pedig az ő bőrén végzendő kísérletektől tartva távol marad" - panaszkodik Andor. "- Nem akarja saját magának sem elhinni, hogy Szegedről, a saját hazájából is indulhat valami jó."572 És ha még csak a műsor lenne az oka a tartós részvétlenségnek! De kinek is van kedve a döbbenetesen elavult, majdnem romos épületbe belépni. A földszintről emberi erővel húzzák fel a színpadra a díszleteket, és emberi erő mozgatja a minduntalan elakadó süllyedőket. Állandó életveszélyt jelent az idejétmúlt zsinórpadlás, használhatatlanok a világító szerkezetek, és a színpad padozata szüntelen leszakadással fenyeget. Nincs festőterem, nincs próbaterem! A nézőtér még rosszabb állapotban van. A szőnyegeken hatalmas lukak éktelenkednek, a székek |
355 |
Ekkor dönt a felmondás mellett, ám közben még zsarolási ügybe is keveredik, mert a már futó előadásban - a Nótás kapitányról van szó - szerepét csak azután játssza le, miután játékáért egymillió koronát fizetnek neki! A következmény: hosszú pereskedés Andor és Delly között, aki mellesleg eláll távozási szándékától!
Alfred Savoir szatirikus darabjának pincér szerepébe Delly helyett a bemutatón a rendező, Harsányi Miklós ugrik be. Az emigránsok dologtalan, pénztelen, ám fennhéjázó életmódját kigúnyoló különös szerelmi regénynek nincs sikere. Ellentmondásos vélemények látnak napvilágot a lapokban Úr György szegedi újságíró és Takács Ágoston nagyon várt operett-revüjének január 29-i bemutatója után is. A színház mindent megtesz a Hercegnő imádom magát sikeréért. Van a színpadon egy négy méter hosszú repülő (a Mandel gyár jóvoltából), igazi autó (a Fabriczky garázs kölcsönözte), valamint a revühöz nélkülözhetetlen 40 (!) táncoslány, és monte-carlói karnevál is. "Rátkai rendező, a színpad kitűnő ismerője, elejétől végéig változatosan, hangulatosan hozott ki mindent és nagy rendezői rutinját, találékonyságát" a második felvonás karneváli jelenetében kamatoztatta. "Ma, amikor jó operett még a fővárosban is ritkán kerül színre" örömmel üdvözli a kitűnő művet a Szegedi Friss Újság.575 Bár, a bemutatón sok a technikai baki és nagy a "súgó dominenciája", a siker eget ver. Legalábbis az idézett újság szerint, mert a Színház és Társaság más véleményen van. "A zeneszerző humormentesített szöveget, a szövegíró meg ötletmentesen összeállított zenét kapott" - így a névtelen kritikus. - "A közönség kedvének szekere már az első felvonásnál az unalom kátyújában menthetetlenül elakadt {...} a szereplők gyakran tapssal jöttek be, de mindig csöndesen lopták ki magukat a színpadról..."576 Január 31-én, a délelőtti próba után, könnyen végzetessé válható baleset történt Dellyné Szabó Gizivel. A műszak az esti előadásra készülve felnyitja a díszletleeresztő csapdát, s abba a színpadon szabálytalanul átsiető művésznő beleesik. A szerencsétlenül járt színésznőt senki se veszi észre, csak hosszas kiabálás után hozzák fel a majd kétemeletnyi mélyből. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a földszinten tárolt vászonfalak tompítják az esést. A mentő kórházba viszi a több sebből vérző nőt, ahol ellátják koponyasérülését és zúzódásait. A szerencsétlenség utáni vizsgálat megállapítja a színpad életveszélyességét, és figyelmezteti a színház vezetőit arra is, hogy a fűtőberendezés is |
356 |
Igazi színházi csemege a 12-én bemutatott Ibsen-mű, a Peer Gynt. Juhász Gyula bevezetője után Andor karmesteri pálcája nyomán - ő alkalmazta szegedi színre a darabot - felcsendül Grieg kísérőzenéje, s egy ritkán látható kitűnő előadás veszi kezdetét. A címszerepet adó Baróti "nagyszerűen megértette az egész darabot {...} kizárólag annak élt, hogy szépet és művészit alkosson s ez teljes mértékben sikerült."577 Uti Giza Aase szerepében "ez alkalommal egyik legnagyobb és legmegérdemeltebb sikerét aratta". Véghelyi Ica Solvejgként "csupa szív, csupa érzés, a szó legnemesebb értelmében egyszerű {...} Ami a darab rendezését illeti" - Baróti munkája - "az pergő, Ibsen nagy alkotásához mindenben méltó volt. A kiállítás pedig határkövet jelent a szegedi színpad történetében."578 Valóban, hiszen ez az előadás az egyik első realista stílusban színre állított produkció a szegedi színpadon!
Az általános tetszés közepette azért akad elmarasztaló hang is. Ilyen a Színház és Társaság kritikája, melyben a szerző, Jenő István egyebek között így ír: "A színlap tanúsága szerint Dietrich Ecker átdolgozását magyar színre alkalmazta: Andor Zsigmond. Így aztán nem tudtuk kit tegyünk felelőssé mindazon rosszakért, melyek miatt a közönség aligha távozott el emelkedettebb lélekkel a színházból, mint például a Vörös malom bemutatójánál. {...} Az egész előadás blöffökre, díszletre, táncra, zenére volt építve, a húzások meglepő következetességgel irányultak oda, hogy - az Istenért - nehogy megértsenek valamit..."579 Úgy tűnik, ez a hetilapocska Andor színházának engesztelhetetlen ellensége! A hónap második felét a Cigánybáró-val ünnepelt Jókai-centenárium, a Tosca és a Carmen Környei Béla vendégszereplésével és a 25. előadásához érkező Nótás kapitány teszik emlékezetessé. És végre megéri a társulat azt is a hó végén, hogy Mikszáth A vén gazember-ében - Harsányi Zsolt adaptációja - Rózsahegyi Kálmán játékának teli színház tapsol. Márciusban vendégszereplésekkel igyekszik Andor fellendíteni a látogatottságot. Kiss Ferenc, Déri Rózsi, majd Törzs Jenő lép színpadra és ez utóbbi "pompás játékát zsúfolt nézőtér élvezte és tapsolta" a Kreutzer szonáta előadásán. A visszahódított közönség táblás házat csinál március 12-én, amikor "dermesztő hidegben és félórás pauzák kíséretében" bemutatják a Marica grófnő-t. Újra hosszú sorok állnak a pénztár előtt, Kálmán operettjét nem lehet levenni a műsorról, mert |
357 |
A librettó bizony soványka: a boldog béke idején, franciaföldön egymásba szeret egy gazdag lány és egy szegény fiú. Szerelmük történetét az unalomba fúlástól csak Betlen karmester "finom, ritmusos, táncos melódiá"-i mentik meg. A rendezés - Rátkai Sándor és a fiatal Rajnai Lóránt munkája - ötletes, "az előadás finoman perdülő, színes volt és nem a színház, sem a rendezés hibája, hogy egy-egy felvonás igen hosszú volt, mert a kedves, fülbemászó dalokat és táncokat a közönség {...} többször megismételtette."580 Kovács Kató, Gábor Mara és Delly Ferenc játékát látva "a közönség nem szűkölködött tapsokban".
Pedig igencsak nehéz lehetett jókedvvel komédiázni, hisz a bemutatót megelőző napon súlyos gyász érte a színházat. Örök álomra hunyta szemét a városszerte közkedvelt, népszerű színházi titkár Szabó Károly. Negyvenhárom éves színészi, és harminchat éves titkári múlt állt mögötte. A szegedi színházhoz még Makó Lajos idején, 30 évvel ezelőtt került, s azóta volt hűséges szolgája a Tisza-parti teátrumnak. A református sírkertben helyezték örök nyugalomra. A fellendülő színházmenet arra bátorítja Andort, hogy kérje szerződése három évvel való meghosszabbítását. Kérelmét, tanácsi előterjesztés alapján a törvényhatósági bizottság megtárgyalja, és a szerződés hatályát 1926. július 1-től 1929. június végéig meghosszabbítja.581 A március 18-án tartott ülés határozata ellen azonban dr. Széchenyi István ügyvéd fellebbezést nyújt be. Ebben - egyebek között - tiltakozik az ellen, hogy amikor "a város másfélezernyi alkalmazottja formálisan nyomorog", olyan ember kapjon anyagi kedvezményeket és további három évre színházat, aki "nyegle francia import, fajilag reklámozott Üvegcipők és éjjeli előadásokkal képzeli kielégítve a színházi művészethez fűződő kívánalmakat."582 Az április 11-én benyújtott vétót megvizsgálják és a Vallás és Közoktatási Miniszter véleményét is megkérve, elutasítják. Ezzel a 157 kgy. szám alatti határozatot, a három évvel való szerződés-hosszabbítást, valamint a vele járó kedvezményeket ismételten, most már véglegesen jóváhagyják.583 Április másodikától néhány napon át a Bárdos Artúr vezette Renaissance Színház vendégeskedik a teátrumban. Másodikán a Kass teremben, mintegy százfőnyi közönség előtt Bartók ad zongorahangversenyt. Érdekes, hogy éppen e napon van Weinmarban Fából faragott királyfi-jának a bemutatója! Egy harmadik szegedi vendégjáték is |
358 |
"Még húsz-huszonöt ember se akadt ebben a százhúszezer lelket számláló városban... akik kíváncsiak lettek volna Moliere-re. Húsz, de talán még tíz ember sem, kikért az Úr megbocsátott volna Szodomának" - kesereg a Színház és Társaság cikkírója.584
A színügyi bizottság április 24-i ülése váratlanul drámaivá fordul. Andor bejelenti, tőkéje elfogyott, közönség nincs, nem tud gázsit fizetni! Wimmer, aki az igazgató-választáskor Andor ellenében Faragót támogatta, kajánul jegyzi meg: "indítványozom, foglaljuk le Andor holmiját és az érte kapott összegből egyenlítsük ki a tartozását." A megszorult direktor segélyért fordul a tanácshoz, ám az elutasítja a kérelmet. A színház most valóban a csőd küszöbén áll. A gázgyár bejelenti, elzárja a csapot, ha a színház nem rendezi több tízmilliós számláját, akkor pedig Andor becsukhatja a kaput. Ám enélkül is az előadások elmaradása fenyeget, hisz a tagok már hetek óta nem kapnak gázsit. A színház egy havi kiadása négymilliárd-tizenhatmillió korona, ebből a gázsi kétmilliárd-kétszáznyolcvanegymillió koronát tesz ki. Az irdatlan összeget látva, fogalmat alkothatunk az infláció mértékéről, aminek köszönhetően az egykor 6-800 aranykorona értékű elsőrangú vidéki színészfizetést ekkor már 17 000-szeres szorzóval kell számolni! Miközben Andor szerződéshosszabbítási kérelme a minisztérium útvesztőit járja, május 23-án Baróti vezetésével küldöttség keresi fel a polgármestert, és a színház sürgős szanálását kéri. "A segítség legalkalmasabb módjának a társulat azt tartaná, ha a város a színigazgatónak adott készpénzsegély helyett megvásárolná a színházjegyek bizonyos hányadát, esetleg 50%-át és a jegyeket azok közt osztaná szét, akik egyébként pénzért nem mehetnének színházba." Somogyi polgármester válaszul kifejti, a direktort nem tartja ügyes üzletembernek, mert fölöslegesen költekezik. Például a zenekart is redukálni kellene, "sőt, ha elkerülhetetlen, a zenekart egy zongora is pótolhatja". Végül azt javasolja, a színészek gondolkozzanak "valami konzorcionális megoldásról". Az indítványt a küldöttség udvariasan bár, de visszautasítja.585 A probléma megoldását majd az jelenti, hogy a közgyűlés a november 27-én hozott 446/1925 számú határozatában kimondja: "elvállalja a színház fűtési és világítási költségeit, továbbá 8000 aranykorona hitelt engedélyez" abból a célból, hogy azt a színészet támogatására fordítsák. Május ötödikén és hetedikén a Lohengrin és a Faust kerül színre, szerencsére nem zongora-, hanem zenekari kísérettel. A főbb szerepeket |
359 |
Június elején Andor kettéválasztja a társulatot, az operisták Szegeden maradnak, a prózai színészek pedig Hódmezővásárhelyen kezdik meg a nyári szezont. Az itthonmaradottak szomorúan üres házak előtt játszanak. Azt a kevés nézőt, aki még kíváncsi az előadásokra - a Hétfői Rendkívüli Újság tudósítója szerint - a korhadt nézőtéri padozat réseiből előbújó patkányok riasztják el. Azért az Operaház szólistáinak június 22-től 26-ig tartó vendégjátékára az idényben még egyszer összegyűlik a közönség. Némethy Ella, Alpár Gitta, Dalnoki Viktor és Pataky Kálmán rendelkeznek annyi vonzerővel, hogy estéről estére megtöltsék a máskor üresen tátongó nézőteret.
Az alig várt, megváltó július elejei szezonzárásig Andor társulata 349 előadást tartott. 195 estén operett, 100-on próza, 42-őn opera és 12-őn népszínmű volt műsoron. A legsikeresebbnek - az operetteket nem számítva - a Peer Gynt bizonyult a maga 14(!) előadásával. Kapuzárást követően az operatársulat Mezőhegyesre megy, míg a próza továbbra is Vásárhelyen küzd a rossz színházmenettel. A nyár folyamán a Vígszínpad már megszokott működése jelenti a szegedi színházkultúrát. Medgyaszay Vilma, Vidor Ferike, Kőváry Gyula gondoskodnak a betévedő közönség szórakoztatásáról, majd az Apolló Színház vendégeskedik a Horváth Mihály utcai műintézetben. Új színfoltja Szegednek a színházban egy hétig előadásokat tartó Országos Kamaraszínház. Az Alapi Nándor vezette társulat augusztus 10-től 17-ig nyolc előadást tart, műsorukon többek közt Shaw, Sardou, Moliere és Hebbel darabjai szerepelnek. "Alapi Nándor és együttese dacára az abnormis hőségnek, beigazolta, hogy jó darabnak, jó előadásnak igenis nagy közönsége van Szegeden" - búcsúzik tőlük vendégjátékuk végén a Szegedi Friss Újság. Távozásuk után a város vezetői elvégeztetik a legszükségesebb javításokat a színház közönségfogadó részén. Kicseréltetik a nézőtér már-már leszakadással fenyegető padozatát, és a harmadik meg negyedik emeleti, kellemetlen illatot árasztó toaletteket vízöblítésessé alakíttatják. Az új szezonnak nem csak részben megújított színházzal indul Andor, hanem megújított társulattal is. A múlt évi nevesebb tagok mellé leszerződött Trillap Ilonka, a kiváló énekes naiva, Kaszab Anna hősnő, a |
360 |
1925-1926. A színházi kapunyitást a nehéz gazdasági helyzet felvázolásával köszönti a Színház és Társaság. "Harcot vívnak most a magyar színházak mindenütt" - írja - "harcot a közönségért s azért, amit ez a fogalom jelent: az életért. A rettenetes gazdasági krízis sohasem ért helyzetbe juttatta a magyar színházakat. {...} Nehéz, keserves munkává változott a játék, nehéz gonddal a vállán mutat vidám arcot az a pár elszánt ember, akit sorsa erre rendelt, akik feledtetni akarják velünk a mindennapi életet, hacsak rövid időre is."587
Ugyancsak a szezonkezdést üdvözlő cikkében a Délmagyarország leszögezi: "nem is az a magyar vidéki színház hivatása, hogy vakparádét rendezzen a kultúrából, mint ahogy az sem lehet rendeltetése, hogy a világvárosok külvárosi mulatóinak uraságoktól Pesten levetett garderóbjával
|
361 |
A férfikar remekelt. Igen jól énekelt Vass Manci Gilda szerepében és Kertész Vilmos, aki a herceget adta. "Megérdemelt, nagy siker volt." Rászolgált volna nagyobb ház is...589
Október utolsó napján a bádogtetőt javító munkások a tetőtérben gomolygó füstre figyelnek fel. Alapos vizsgálódás után megtalálják a füst forrását is. Az egyik kéménybe valamikor rossz tervezés miatt fagerendát falaztak be, ami a hőtől már egészen elszenesedett. A gyors vizsgálat kideríti, hogy még öt szabálytalanul befalazott gerenda található a tetőtérben! Csak a szerencsének köszönhető, hogy eddig nem okoztak színháztüzet. S Fekete Nándor bádogos jóvoltából ezután már nem is okozhatnak. Annak ellenére, hogy nincs közönség és a gázsifizetés is el-elmarad, néhány figyelmet érdemlő prózai előadás mégis születik. November negyedikén Baróti rendezésében színre kerül a Vihar. A Szegedi Napló elragadtatottan jelenti ki: "A szegedi színház drámai együttesének produkciója minden dicséretet megérdemel." Más véleményen van a Délmagyarország kritikusa, aki szerint "Baróti rendezése ezúttal nem |
362 |
"Képtelenség volt elmélyedni a darabban és a szerepekben" - panaszkodik a szerző - mert "a kitűnő Baróti részben, talán nagy részben hibásan értelmezte, tehát játszotta is Solnesst." És mert bár "Ladomerszky igen kedves és rokonszenves kisasszonykát játszott, de nem Wangel Hildát."
A kedvezőtlen fogadtatásokat azonban bőven ellensúlyozza a november tizenhetedikén bemutatott nosztalgiarevü, a Régi jó Budapest. Az előadás a rendező Faludi ötletességét dicséri. Van virágkorzó, száll a szerpentin, hull a közönségre a cukorkaeső, és a nézőtérre rezesbanda masírozik be. A főszerepet játszó Gábor Mara valósággal megdicsőül, de Bilicsi és Leopold "szintén hozzájutottak a közönség elismeréséhez, amiből az est folyamán nem volt hiány". Radó József zeneszerző és Szilágyi László szövegíró darabja minden jel szerint sokáig műsoron lesz! A decemberben meginduló országos havazás, a zord sarki hideg, majd a karácsonyra váratlanul megenyhült idő nyomában járó sár és bokáig érő locspocs otthonmarasztalja az embereket. Nem csábít nézőt a az Armentano Antonio olasz énekessel bemutatott Rigoletto és Tosca, Hauptmann Téli balladá-ja, a Cyrano és Molnár A farkas-a sem. Előkerülnek hát az új és régi operettek, ám ezek se csinálnak csodát, üresek a széksorok. 1926. Az elkeseredett színháziak nem várnak sok jót az 1926-os évtől sem. Mintha ez a pesszimizmus nyomná rá a bélyegét a januári bemutatókra, egymást követik a sikerületlen produkciók. Csupa imp- rovizálás összjáték helyett az Anday Piroskával színre kerülő Carmen; készületlen O. Wilde Firenzei tragédiá-ja, Moliere A botcsinálta doktor-a és tizenhatodikán, a Bánk bán előadásán a Gertrudot játszó Uti Giza kimegy a színpadról, mielőtt megölnék, mert a súgó nem súg elég hangosan! Andor és Baróti főrendező kétségbeesett erőfeszítéssel útját állja a fegyelem további lazulásának, és január 21-én "a színház minden elismerést megérdemlő, pompás előadásban mutatja be" Pirandello Hat szerep szerzőt keres című darabját. "A Pirandello-színjáték előadása az Andor rezsim legszebb művészi teljesítménye" - állapítja meg a Délmagyarország. Február nyolcadikán "a telt ház sok tapssal és tetszéssel kísérte végig" Poldini Farsangi lakodalom-ját. "Harsányi rendezése |
363 |
Aztán az áhított bevétel reményében február végén az orosz forradalom is operetté változik Szirmai-Martos zenés játékában, az Alexandrá- ban, melyet "nagyoperetthez méltó előadásban hozott ki a szegedi színház". A bemutatót a zeneszerző Szirmai Albert, a Király Színházat igazgató Lázár Ödön és telt ház nézte végig.
Míg a színház a talponmaradásért küzd, januárban kirobban a frankhamisítási botrány, s a gazdasági viszonyok - ha lehet - még kaotikusabbakká válnak. A fizetésképtelenség küszöbén álló Andor február elején a színház szanálását kéri a tanácstól. A város örökáron megvenné a direktor felszerelését, de csak akkor, ha utána a színházat házi kezelésbe tudja venni. E tervet azonban az érdekeltek határozottan elutasítják. Ezzel azonban a csődhelyzet nem múlik el. Március végén a Színészegyesület képviseletében Szegedre érkezik Balla Kálmán, és mivel az igazgató 81 millióval tartozik az egyesület nyugdíjalapjának, indítványozza: a társulat alakuljon konzorciummá, így talán képes lesz Andor az adósság törlesztésére. A tanács a javaslatot elutasítja, s a kínzó anyagi szorongattatás továbbra sem szűnik meg. Pedig a társulat mindent elkövet, hogy változtasson a katasztrofális helyzeten - mindhiába! Még az Újságíró Szövetség javára tartott esten se telik meg a nézőtér március 13-án, pedig a bevezetőt Juhász Gyula mondja és Heltai Jenő személyesen olvassa fel írását. Gyenge ház tapsol 16-án a Hoffmann meséi-n a Coppelius-Dappertutto-Miracle "sötét ördögiességét" remekül képviselő Lendvaynak, és hasonlóképpen foghíjas nézőtér figyeli a következő naptól három alkalommal fellépő Bárdos Artur-féle Belvárosi Színház vendégjátékát is. A hónap végén a világhírű hőstenor, Leo Slezák Bajazzok-beli szereplése szintén hidegen hagyja a szegedieket. Sajnálhatják, mert Szász Edith Neddája és Lendvay Toniója Beck Miklós karmesteri pálcája nyomán felnő nagy hírű partnerükhöz. Április elején Halevy A zsidónő-je úgy tetszik, végre megtöri az átkot, mert telt ház élvezi a jól sikerült előadást. Nemkülönben az április 13-i Zilahy-bemutatót. A commedia dell'arte keretbe ágyazott Zenebohócok-ban a vendég Rózsahegyi Kálmán viszi a "prímet". Épp ideje, hogy meginduljon a közönség a színházba, mert az április 23-i színügyi bizottsági ülésen szóba kerül, hogy "a város ismét tele van a színészek jogos panaszával, mert a társulat legtöbb tagja még nem kapta meg a 16-án esedékessé váló fizetését." Talán ennek is köszönhető, hogy a már korábban távozó Faludi után közös megegyezéssel |
364 |
A május 10-i bemutató óriási, és ami még ennél is fontosabb, tartós sikernek bizonyul. Egymás után tízszer tűzik műsorra, majd június elején újabb sorozat-előadás következik, ezúttal a vendégként fellépő Honthy Hannával. Május 16-án, vasárnap Bendéné Jakabffy Rózsi "fáradhatatlan agilitásának köszönhetően" előadásra kerül a Pünkösdi királyság című balett-pantomim. A bájos, de amatőr előadás csupán azért érdemel említést, mert a számtalan gyermekszereplő között két későbbi kitűnő színésznőt találunk: a hegyi manó szerepében fellépő Muráti Lilit és a pillangók közt jeleskedő Mezey Máriát.
Május huszadikától a kis Rott korábban már többször sikert aratott társulata kezdi meg vendégjátékát, majd Titkos Ilona, Lábass Juci és a Rigolettó-ban a szegedi születésű koloratúr, Lamberg Rózsi vendégszerepel. Az anyagi és művészi eredményeket növeli a szezon végén felújított két Fall-operett, a Sztambul rózsája és Az elvált asszony, valamint Lehár Paganini-je Alpár Gittával és Nádor Jenővel a két főszerepben. Csattanós és méltó szezonzárás június 28-án és 29-én a Nemzeti Színház két előadása. Váradi Antal átültetésében mindkét este felemelő Passiójátékot adnak elő. Ezzel azután véget is ér a keserves 1925-26-os szezon. Gyorsmérlege: 266 előadásban 82 darabot mutattak be - nem számolva a diákelőadások 3-4 reprízét. A bemutatók műfajok szerint így oszlottak meg: prózai darab 36, ebből eredeti bemutató 24; operett 34, eredeti bemutató 15; opera pedig 12 volt, két új bemutatóval.591 A szezonzárásra baljós árnyat vet egy tragikus eset. Huszonhatodikán Faith Giza színésznő morfiummal és luminállal öngyilkosságot kísérel meg - szerencsére életét sikerül megmenteni. A művésznő Andor igazgató felesége, akit katasztrofális anyagi helyzetük és a férje ellen folyó, egyre durvább sajtóhadjárat késztet a szörnyű lépésre. A színház és egyben a direktor kanosszajárása május végén kezdődött. A huszonnyolcadiki színügyi bizottsági ülésen Wimmer bejelenti, tudomására jutott, hogy Andor eladósodására tekintettel a Színészegyesület a következő szezonra nem adja ki neki az igazgatói koncessziót. A bizottság másik tagja, Ujj József erre kifejti, Andor művészi teljesítésével mindenki meg van elégedve, ezért mindent el kell követni Szegeden tartása érdekében. Hosszas vita után úgy határoznak, hogy a szegedi színészet érdekében kérik a tanácstól a színház szanálását. Magyar József törvényhatósági bizottsági tag azonban 16 pontos interpellációt nyújt be, s ebben szanálás helyett azonnali vizsgálatot követel. |
365 |
"...A színészek meglehetősen el vannak keseredve, nem tudják, hogy miként is állanak. Se pénz, se posztó. Tudniillik pénz az egyáltalán nincs. {...} Teljesen reménytelen az állapot. {...} A múlt héten volt egyébként Andornak egy csődtárgyalása is. Baróti és Kertész kértek csődöt a direktor ellen {...} Szegedre érkezett dr. Sallay Géza kultuszminiszteri osztálytanácsos és Stella Gyula a vidéki színházak felügyelője" és megkérdezték a polgármestert, a hatóság meg van-e elégedve Andor Zsigmonddal és a társulatának működésével. "Somogyi kijelentette, hogy a színház múlt évi működésével meg van elégedve a város hatósága és hogy nagy veszteség volna, ha Andor nem kapna tovább játszási engedélyt. A Színészegyesületnek pedig az a véleménye, hogy ha Andor rendezi a színészek hátralékos ügyeit, úgy foglalkozni fog a direktor koncesszió kérdésével."
A Szegedi Új Nemzedék radikális hangvételű vezércikkben fejti ki különvéleményét a színházügyről. "A közönség bizony nagy általánosságban megállapítja, hogy az Andor-rezsim alatt a magyar játékszín nagy dekadenciáját kellett észlelnie." - írja a cikk szerzője, majd egyebek mellett megállapítja: - "Presztízs-kérdést csináltak az Andor-rezsim megmentéséből, azon az egyszerű kultúr-aritmetikai alapon: Magyar színi kultúra = Andor Zsigmond; Szeged város presztízse = Andor Zsigmond koncessziója. {...} megállapíthatjuk, hogy nem csak a művészeti fejlődés kordélya, hanem a pénzügyi vezetés is olyan lejtőre került, amely egészen külön színigazgatási etikát és jogi területenkívüliséget kér - lehetőleg dús közpénzekkel táplált szubvencióval - a maga számára. {...} A kordély elindult a lejtőn. Vajjon ki fogja megállítani?"593 Talán ez írás is közrejátszik abban, hogy amikor a közgyűlés június 26-án tárgyalja a színház szanálásának ügyét, a kérést elutasítják, ám Andor 1929-ig tartó igazgatói szerződését nem bontják fel!594 Ezzel szinte elviselhetetlen terhet raknak Andor vállára. A direktor állva marad ugyan, hitvese azonban a sikertelen öngyilkosságban vél kiutat találni. A színház kapuzárása után a szétzilált együttes Hódmezővásárhelyen, majd Szentesen tesz eleget nyári kötelezettségeinek. A színházi uborkaszezon alatt több neves művészeti esemény is történik a városban. Miközben a Vígszínpadon többek között Salamon Béla és társulata, valamint a pesti Belvárosi Színház vendégjátéka folyik, staggione |
366 |
Augusztus végére a Nemzeti Színház kétnapos vendégjátéka marad. Az Elzevir és a Válás után című darabokat mutatják be, az előadások előtt Hevesi Sándor tart bevezetőt.
A polgári élet felhőtlenségét jelzi a Jótékony Magyar Asztaltársaság sakkversenye - a győztes Görög Sándor, a színház titkára - és a szegedi Rudnay művésztelep nyár végi piktorbálja. S miközben a gondtalan báli vendégsereg Juhász Gyula "Újszögeder fest-spile" című pamflet-vígjátékán kacag, elkezdődik az Andor-éra tragikus végjátéka. Július közepén értesítést kapnak az érdekelt felek arról, hogy Andor az 1926-27-es szezonra a kultuszminisztériumtól megkapta a koncessziót. Ám 27-én a bíróság elutasítja a direktor kényszeregyezségre való kérelmét, így koncesszió ugyan van, pénz azonban továbbra sincs! Ekkor Somogyi polgármester a közgyűlés rendkívüli összehívását javasolja, ahol fölszólítják Andor Zsigmondot a lemondásra, egyúttal határozatot hoznak arról, hogy helyét Faragó Ödönnel, a kassa-pozsonyi színház igazgatójával töltik be. Andor azonban önként nem mond le, ezért a tiszti főügyész megindítja a pört igazgatói szerződésének érvénytelenítéséért.596 Csakhogy az élet ezúttal is előbbre jár, mint a jog. A Hódmezővásárhelyen fizetés nélkül tengődő társulat átveszi Andortól az irányítást, és konzorcionális alapon működik tovább. Az eltávolított igazgató a kialakult állapotokért nem érzi vétkesnek magát. "A mai helyzet súlyos voltát nem én idéztem elő" - írja augusztus 8-án levelében Gaál Endrének, a színügyi bizottság elnökének. - "A sok huza-vona, rosszindulatú mellékcélokat szolgáló sajtóközlemények, az egyezségek be nem tartása és végül a szanálás hat hónapig napirenden tartása után annak minden belső ok nélküli megtagadása hitelemet úgy megrendítette, hogy nem gondolkodhattam hirtelen fedezetről a kritikus helyzet eliminálására."597 A szegedi válság hírére nem kevesebb, mint tíz színházi szakember jelzi, hogy szívesen átvenné a teátrum irányítását. "A színház élére egy budapesti zeneművész kell" - ajánlja nyilvánvalóan magát Czobor Károly zeneszerző. - "Tartsa meg a város a színházat saját kezelésében és szerződtessen fix fizetéssel egy teljhatalmú zene-főigazgatót, aki szerződteti a tagokat, megszerzi a bemutatandó |
367 |
|
368 |
darabokat, kiosztja a szerepeket, felléptet vendégművészeket, vezeti a próbákat és összeállítja a heti műsort." Vajda László, aki korábban a berlini Deutsches Theater-ben rendező, majd a Theater der Tribüne főrendezője volt s jelenleg a Magyar Színház főrendezője hat pontos intézkedési terve teljesítése esetén "szívesen ellátná a színház igazgatói állását". Szerinte a működőképesség alapfeltételei: "a szegedi színház városi színházzá alakítandó át. Szervezendő egy városi társulat és egy városi zenekar. Szerződtetendő egy igazgató. A színház számára egy budget irányzandó elő, melynek kereteit (mint az állami színházaknál) az igazgató betartani köteles. Ezt egy városi tisztviselő, mint gazdasági főnök ellenőrzi. Ez kezeli a bevételeket és kiadásokat, szóval az összes anyagi ügyeket. Az igazgató csak művészi ügyekkel foglalkozik." A Szegeden jól ismert egykori tag, Ferenczi Frigyes, az Operaház jelenlegi rendezője is versenybe száll: "vállalkoznám ugyanazzal a szubvencióval, amit a város most ad - a város kezelésében a színházat ha nem is mint hasznot hajtó üzemet, de mindenesetre deficit nélkül fenntartani." A jelentkezők közt van Sziklai Jenő, a már korábban is az igazgatói székre pályázó Kürthy György és az egykori direktor Almássy is. Almássy Gaál Endréhez írt levelében érvek helyett érzelmi kötődésére hivatkozik: "Kopogtatok Méltóságodnál - nem az ajtaján - hanem régen annyiszor felém nyílt jó szívén - s beköszöntve bocsánatkéréssel - megkérem, ha érdemesnek tart, ha hisz, hogy képes vagyok és leszek a |
369 |
 |
370 |
 |
371 |
 |
372 |
 |
373 |
 |
374 |
 Vajda László pályázata |
375 |
 Részlet Andor Zsigmond leveléből |
376 |
Ezért a perbefogott, nem kívánt direktor szeptember hetedikén bejelenti, ha a város megvásárolja felszerelését és kifizeti neki a jövő évi szubvenciót - a leszerződtetett színészeknek kifizetett előleg ellensúlyozására -, önként lemond.
A hír hallatán kilencedikén a színtársulat küldöttsége felkeresi a polgármestert és arra kérik, hogy még egy évig maradjon Andor az igazgatói székben. Kérésük süket fülekre talál. Szeptember 18-án Szegedre érkezik Faragó Ödön, hogy a színház átvételéről tárgyaljon. "A tanács tagjai egyértelműleg helyesnek vélik a színházi válság megoldását Faragó Ödönnel" és Somogyi polgármester is bizalmát fejezi ki iránta, egyúttal közli a kultuszminisztérium jelenlévő képviselőivel: Andornak mennie kell! Szeptember végén létre is jön a volt s a leendő igazgató közt a megegyezés a színház átadásáról, ám a tanács vezetői tiltakoznak ellene, ugyanis az egyezséggel Faragó túl súlyos anyagi terheket venne magára. A város színházszerető közönsége is kiáll Andor mellett, és egy küldöttség mintegy 300 aláírással ellátott petíciót ad át a város vezetőjének, melyben kifejezik azt a kívánságukat, hogy "Andor Zsigmond színigazgatót továbbra is a színház élén szeretnék látni". Az igazgatóváltás ügye így ismét bizonytalanná vált s a város úgy tetszik színház, a már korábban leszerződtetett művészek állás nélkül maradnak. Az előbbi problémát a város municipiuma az Operaház többszöri vendégfelléptetésével látja megoldottnak, miközben felveti a staggionék - itt elsősorban a már jól ismert Alapiékra gondolnak - meghívásának lehetőségét is. A színészek helyzetére az Országos Színész- egyesület drámai hangú levele irányítja a városatyák figyelmét. "a megszervezett társulat, vagyis jóhiszeműleg Andor Zsigmondhoz szerződött tagjaink helyzete kétségbeejtő, mert nem tudják, mi lesz jövendő sorsuk" - áll a levélben. Egyúttal kérik, hogy míg nincs új igazgató, a társulat a városban konzorciumi formában működhessen. Somogyi polgármester, a szociális szempontokat figyelembe véve, hozzá is járul ahhoz, hogy a konzorcium, Baróti József vezetésével, október 14-én megkezdje ideiglenes működését Szegeden.599 Ugyanezen a napon, hosszas vita után a városatyák úgy döntenek, hogy pályázat nélkül Faragó Ödönt hívják meg a színház igazgatójának. Másnap a politikai életben is változás történik, lemond a Bethlen-kormány. |
377 |
S ezzel egy időben véget ér a szegedi színházban Andor igazgatói korszaka is. Andor Zsigmond bukása okát már a kezdetektől magával cipelte, amikor változtatás nélkül átvette elődje túlméretezett prózatársulatát, s azt még zenés személyzettel is kiegészítette. Ez a nagy létszámú, kettős társulat kibírhatatlan terhet rótt a szegedi igazgató vállára. Andor a zenei előadásokra fektette a fősúlyt, ezért saját költségén kibővítette a zenekari árkot, és nagy értékű kottatárat alapított. Az ő igazgatósága alatt szólalt meg először hárfa a színházi zenekarban. Mindezek mellett a prózai előadásokra sem lehetett panasz. Különösen Baróti főrendezősége idején ismerkedett meg a közönség addig nem látott prózai művekkel. A gyér látogatottság és a katasztrofális általános gazdasági helyzet azonban elkerülhetetlenül csődbe kergette a jobb sorsra érdemes direktort, s újfent bebizonyította, hogy önálló operatársulatot nem bír el a szegedi színház.
|
 |
 |
 |