A népes társulatot - szerződésük lévén - nem csökkentheti, így a vele jött színészekkel együtt majd száz ember kenyeréről kell gondoskodnia. Nevesebb tagjai: Ábrányi Emil és Szenkár Dezső karmesterek; az igazgatóságért pályázó, ám végül is főrendezőnek szerződő Sziklai Jenő és felesége Patkós Irma primadonna; Beke Alice szubrett; Járay Sándor bonviván; Pártos Klári drámai szende; Kaszab Anna hősnő és Páger Antal táncoskomikus. Állandó vendégek Biller Irén, a féktelen temperamentumú szubrett-primadonna - mellesleg Faragó felesége - és Szeged kedvence, Ocskay Kornél.

A színház október 14-én kaput nyit, ekkor azonban még a Baróti vezette konzorcium tart benne előadásokat. Az első estét a nemrég elhunyt Blaha Lujza emlékének áldozzák a pályatársak, a nemzet csalogányának élettörténetéből készült Blaháné című daljátékot tűzve műsorra. Sas Ede művét Sziklai állítja színre, s a címszerepet adó Patkós Irma ismét meghódítja a Tisza-parti publikumot. Ezután egymást követik a múlt szezon reprízei, míg a tanács Andor felszerelésére alkuszik, és Faragó a társulat házatáján igyekszik rendet teremteni.

1926-1927. November 4-én végre hivatalosan is kezdetét veszi, a most már Faragó Ödön nevével fémjelzett színi évad, Herczeg Ferenc Ocskay brigadéros-ával. A felújítás gyanakvóan figyelő félház előtt zajlik. A bizalmatlanság oldódni látszik a János vitéz előadásán Biller Irén "kedves, közvetlen" játéka és Sziklai "kifogástalan" rendezése láttán. A Drótostót előadására végre megtelik a nézőtér, és zajosan ünnepli a Zsuzsát játszó Biller Irént és a hagymakereskedő Pfefferkorn Lipót szerepében Szegeden először színre lépő Faragó Ödönt.

A november 11-i első opera-előadást, A trubadúr-t, 19-én egy új bemutató, a Mikszáth művéből készült A Noszty fiú esete Tóth Marival követi. "A telt ház igen jól mulatott és tapsolta a szereplőket."⁶⁰¹ A siker oly nagy, hogy az előadást egész héten műsoron kell tartani. Ezt követően a közönség érdeklődése megcsappan, s hiába kerül színre a Bob herceg, a Tosca és Jókai Egy magyar nábob-ja "gondos, igyekvő elő- adásban", a nézőtér ijesztően üres marad. Az embereket és a sajtót a közelgő választások és az új pénz, a pengő küszöbönálló bevezetése foglalkoztatja.

A december 11-12-ei országgyűlési választáson képviselővé választják gróf Klebelsberg Kunót - Peidl Gyula és Rassay Károly a két

Ezért a szubvenció egyösszegű kifizetését kéri.⁶⁰² A kérést a városi tanács megtárgyalja a december 23-i ülésén, és "miután szubvenció címén az 1926/27 évi színházi évadra 8 ezer aranykoronát engedélyezett a közgyűlés, ezt a tanács a színigazgatónak kiutalja."⁶⁰³

A helyzet súlyosságára utal Faragónak a Délmagyarország kérdéseire adott írásos nyilatkozata is. Rövid részlet a válaszból:

"Határtalan a lelkesedésem, hogy a szegedi színház jövőjét szebbé tegyem, de természetesen egy ember csak egy ember. A talaj elromlott, a társulat jelenlegi összeállítása beteg, anyagi és művészi tekintetben pedig olyan súlyos bilincsek közt élek, hogy itt az egész szegedi társadalomnak is, vezetőknek is csak egy ambíciójuk kell hogy legyen, amiként az én vágyam sem más: menteni, tisztítani, segíteni {...} A közönség teherbíró-képessége nem a legjobb, a számításunk nem egészen ütött be, csalódtam, de kétségbeesve nem vagyok {...} A közönségnek gondjai vannak, gazdasági helyzete elviselhetetlen, a mozik konkurenciája kibírhatatlan, a színház üzemi költségei óriásiak, minden drága, szóval halmozni lehet azokat az okokat, amelyek görnyedté teszik a lelkiismeretes embert {...} A fejlesztés egyetlen útja csak az lehet, ha a szegedi színházat állami jelleggel ruházzák fel, megfelelő támogatással, amiként ez a boldogabb időkben a kolozsvári Országos Nemzeti Színházzal történt."

A nyilatkozat minden mondatából burkolt csüggedés árad és szinte a teljes reményvesztésre utalnak az utolsó sorok: "az egy év lejártával - ha ugyan megérem - remélem lehetséges lesz a szegedi színházat olyan intézménnyé átalakítani, amely messze túlhaladja a vidéki átlagot..."⁶⁰⁴

1927. Az 1927-es év a pengő bevezetésével köszönt be. S mintha ez némi reményt öntene Faragóba is, január folyamán két jelentős bemutatóval rukkol ki. Tizenegyedikén egy remek Sasfiók-kal - a címszerepet Pártos Klári "mélyen átérzett bensőséggel" adja, míg Baróti mellette pompás megjelenésű Metternich - tizennegyedikén meg operaritkasággal, Az eladott menyasszony-nyal. Smetana művének bemutatása a direktor korábbi felvidéki tevékenységének törvényszerű következménye.

Az évkezdet kéthetes szokatlan nyugalmát egy szerzői jogi botrány zavarja meg. Molnár Ferenc jogbitorlás címén letiltatja Játék a kastélyban című darabjának szegedi bemutatóját. A neves szerző attól félvén szánja magát e lépésre, hogy a gyér látogatottság miatt a kicsiny bevételből nem telik majd jogdíjára. Néhány napos vita után azonban eláll szándékától, és tizenötödikétől kitűnő előadásban játszani kezdik a darabot. A hónap végére is marad még két színházi csemege: a Lear király Bartos Gyula kiváló alakításában meg a Traviata a szegedi Lamberg Rózsival és Ocskay Kornéllal Violetta és Alfréd szerepeiben.

Miközben a színház látszólag zökkenőmentesen dolgozik, a háttérben drámai események történnek. Tizenharmadikán délután Faragó Ödön váratlanul magához kéreti társulatának vezető színészeit és közli velük, "hogy a közönség makacs közönye folytán deficitje annyira felszaporodott, hogy tisztességgel és becsülettel színházát tovább vezetni képtelen, már csak azért is, mert a város minden további segítéstől elzárkózik."

Ezután bejelenti lemondási szándékát. A jelenlévők ezt nem fogadják el, a konzorciummá alakulás elől is elzárkóznak, hisz az "a szegedi színházat ismét országos botrányok központjává tenné, a társulat megélhetését semmi körülmények közt, még minimálisan sem biztosítaná és néhány hét alatt a legteljesebb felfordulást eredményezné". Bizalmukról biztosítják a direktort és inkább fizetéscsökkentésbe is belemennek, ha a város is segít a társulatnak anyagilag talpra állni. Közös döntésükről levélben értesítik a színügyi bizottságot.⁶⁰⁵

Másnap a bizottság átveszi a levelet és meghallgatja Faragót, aki szerint az anyagi depresszió oka az, "hogy a színház nem elég látogatott, hiányzik ezenkívül a tagokból a kötelességtudás és a kellő fegyelmezettség és így saját erőből megoldást nem talál." A kibontakozás útja a társulat létszámának drasztikus csökkentése mellett a színház házikezelésbe vétele. Ennek elősegítésére ő az igazgatói szerződéséről lemond.⁶⁰⁶

Az események most már felgyorsulnak. A Szegedi Napló január 16-án vezércikkben foglal állást Faragó mellett. "Határozottan állítjuk, hogy Szegednek veszett híre volt a színháza miatt" - áll a lapban. - "Mindent el kell követni, hogy Faragó Ödön megússza ezt az esztendőt, amelynek árvizét mindenféle gátszaggatók eresztették reá. {...} Életet adó levegőhöz kell juttatni Faragót."

A városházán újra felmerül a színház szanálásának gondolata. Fodor Jenő dr., tanácsnok egyenként tárgyal a tagokkal a fizetéscsökkentésről és az esetleges közös megegyezéssel való azonnali szerződés- bontásról, valamint Faragó lemondásának elfogadásáról. S miközben a Szegedi Új Nemzedék azzal vádolja a város vezetőit, hogy "mesterséges pánikkal kenyértelenségbe kergetik az ország legjövedelmezőbb színházának tagjait", február közepére megszületik a döntés a színházról.

Szeged szabad királyi város tanácsa, hosszas előkészítés után, a február 22-i ülésén kimondja: "arra való tekintettel, hogy az országos, sőt külföldön is uralkodó színházi válság következtében a háború óta lefolyt években a színháznak vállalkozó igazgató útján való vezetése nem járt eredménnyel", Faragó Ödön lemondását február elsejei hatállyal elfogadja és a társulat létszámát 24 fővel csökkentve, a színházat házkezelésbe

Hűségnyilatkozat Faragó Ödön mellett (részlet)

veszi.⁶⁰⁷ A döntést a törvényhatósági bizottság két nap múlva tartott tanácskozásán a 72/1927 sz. határozattal szentesítik, és Fodor Jenő dr.-t bízzák meg a színház vezetésével.⁶⁰⁸ Faragó még április közepéig Szegeden marad, azután végleg távozik a színház kötelékéből.

Faragó Ödön gyors bukásának csak részben oka, hogy a társulat havi fizetése nem állt arányban a színház bevételeivel és a direktor egyéb anyagi kötelezettségeivel. A valódi okokra Faragónak a színügyi bizottság elnökéhez intézett, 1927. február 26-án írt levele utal.

"A végzetes hibákat a rossz színházmenet okozza - az egész ország színházi világa ösmeri a szerencsétlen helyzeteket - ezt egy emberre rátolni, őt felelőssé tenni, sőt meggyanúsítani, hogy ezt szándékosan csinálja, a legnagyobb vakmerőség - speciálisan szegedi típus. {...} Itt most keresik az áldozatot {...} a máglya kész, valakit oda dobnak {...} a múltak bűneiért lakolni kell {...} én már eleget lakoltam, de a máglyára nem dobatom magam. {...} Betegágy a szegedi színház, nehéz a nyavalyája, aki abba belefekszik, erős idegzetű legyen, ha egészségesen akar onnan felkelni.

... Nagyon, nagyon fáj nekem a szegedi állapot {...} ezen változtatni nem lehet - itt gyanúsítanak, rágalmaznak, irigykednek, intrikálnak: felelősség nélkül!" És mivel már nincs vesztenivalója, meg is nevezi, kikre gondol: Wimmer és Pásztor bizottsági tagokra, akiknek nevével mindig találkozni lehet a színház körüli botrányok kapcsán...⁶⁰⁹

Alpár Gitta Szegeden

Részlet Faragó Ödön - leváltása utáni - leveléből