Rákóczi, az író

Rákóczi a XVIII. század első harmadának kiemelkedő írója. Magyarul, latinul és franciául alkotott. Hazai és nemzetközi levelezést folytatott. 1703-ban, Debrecenben keletkezett Alázatos imádsága lényegében politikai buzdítás. Több nyelven is kinyomtatták, s a fejedelem a kuruc hadakban kötelezővé tette ennek felolvasását. Gyömrői beszéd (1705. július 3.)

Emlékiratok

Legjelentősebb műveit az emigráció hosszú éveiben készítette. Az Emlékiratokban (Mémoires du prince Francois II. Rákóczi, 1717.) a szabadságharc eseményeit írja le, évek szerint csoportosítva. Brenner Domokosnak, Rákóczi diplomatájának a szabadságharc történetét összefoglaló, francia nyelvű munkájában jelent meg 1739-ben, Hágában.

A Confessio peccatoris ( Egy bűnös vallomásai) több éven át készült, az első rész még Franciaországban, a vége pedig Törökországban. A műfaj Szent Ágoston vallomásaihoz nyúl vissza, de fontos a korbeli irodalom janzenista hatása is.

Rákóczi művei többségükben kéziratban maradtak fenn: Fohászai (1720?), a Mózes öt könyvéhez kapcsolódó Meditációi (1721-1731), fiai számára írt Politikai és erkölcsi végrendelete (1722) csak napjainkban jelentek meg nyomtatásban.