Rákóczi és Szeged

1704
A kuruc hadak először 1704 májusában jelentek meg Szegeden, elfoglalták a Palánkot, de fegyverek híján a várat a császáriak kezében kellett hagyniuk. Rákóczi Ferenc 1704. július 20-án érkezett ide seregével. A vár ostromát azonban augusztus 12-én ő is föladta, mert megbetegedett és fejedelemmé választása miatt el kellett távoznia.

Lebontás (1881) előtt a vár délkeleti körbástyája (rondella), a vizi bástya

A szegedi vár "erős falakkal, jó karban levő tornyokkal, árokkal és fedett úttal volt ellátva. Különben a parancsnok (Globitz János Frigyes báró) sem látszott oly féle embernek, aki 400 emberével 50 középszerű bombám durranására megadja magát"- írja II. Rákóczi Ferenc Emlékiratai a magyar hadjáratról 1703-1711 című művében.

Megbetegedésére így gondol vissza Emlékirataiban: "Igaz ugyan, hogy a háború kezdete óta másféle ágyam (szalmával tömött zsákágy) nem is volt, minthogy mindig ruhástul aludtam. Azonban betegségem nagyon kínozott, folyton égő szomjuságom volt s azt csak a Tisza vizével olthattam, mely annyira telve volt halakkal, hogy szinte alig lehete meriteni abból anélkül, hogy ilyeket folyton ne fogjon az ember.

„Szeged hódolata a fejedelem előtt”

1906
Rákóczi Ferenc meghódolás helyett száműzetésbe vonult. Rodostóban, Törökországban halt meg ötvenkilenc éves korában, huszonnégy évi hontalanság után. 1906-ban a fejedelem hamvait Kassára szállító vonat útvonala Szegedet is érintette.

Juhász Gyula: Jön a vonat... (Szeged és Vidéke, 1906. okt. 28.)

A bujdosók hamvait hozó kocsit a határon felnyitják a nép előtt. (Vasárnapi Újság)

„Diadalutjában ezrek hódolata fogadta...” (Szegedi Híradó, 1906. okt. 28.)

„Éjjel érkeztek Szegedre Rákóci és bujdosó társainak hamvai, de az egész nap az ünnepségeké volt. Délelőtt az egyházak, iskolák, valamint a Rákóci-egyesület rendezett ünnepet.” (Szeged és Vidéke, 1906. okt. 28.)

A Rákóczi-ünnepély egyik színtere a Klauzál tér volt.

Ünnepi istentisztelet
„A belvárosi Szent-Demeter egyház templomában már korán reggel kezdetét vette az ünnepi istentisztelet sora. Reggel 8 órakor a szegedi városi főgimnázium tanuló ifjúsága jelent meg az ünnepélyes Te Deum-on, amely után az énekkar Rákóci miséjét („Győzhetetlen én Kőcélam”) és a Himnuszt énekelte.” ( Szeged és Vidéke, 1906. okt. 28.)

A Rákóczi-egyesület ünnepe A templomból a városháza közgyűlési termébe vonult az ünneplő közönség. „Az ünnep alatt és után a korzón az egyesület Rákóci-jelvényeket és Varga Ferenc apátplébános, a kiváló történetíró, a Rákóci-kor Szegeden című művét árusíttatta. Az árusító szép fiatal leányok és urak szép összeget gyűjtöttek a szegedi Rákóci-szoboralapja javára.” ( Szeged és Vidéke, 1906. okt. 28.)

A Dugonics-társaság emblémája Varga Ferenc könyvének borítójáról

1912
Ifj. Vastagh György Rákóczi-szobrát eredetileg a Széchenyi téren állították föl, a Zsótér ház előtti parktükörben, fő nézetével a Klauzál tér irányába tájolva.

A képeslap 1916-ban készült.

A fejedelem lovasszoborával együtt avatták fel a szegedi Rákóczi-egyesület dísz-zászlaját. Az ünnepélyes alkalomra az egyesület emléklapot bocsátott ki és kiadta Rietly Aurél történeti munkáját.