Jelenet a Magyar passió-ból

Az 1931-es nyár mindent elhomályosító szenzációja az első Dóm-téri szabadtéri előadás. A Hont Ferenc inspirációjára, Klebelsberg kultuszminiszter szorgalmazására és támogatásával létrehozott játékot - Voinovich Géza: Magyar passio-ját - Hevesi Sándor rendezésében június 13-án és 14-én láthatják a szegedi és az ország minden részéről összesereglett nézők.⁶⁵⁵ Emellett megtartja a már megszokott előadás- sorozatát az Országos Kamaraszínház is, de játszik Szegeden Salamon Béla Teréz körúti Színpada, felveri sátrát a Czája Cirkusz, és a Korzó Mozi kertjében Karinthy és Békeffi kacagtatja a nevetni vágyókat.

A nyári játszási hely nélkül vegetáló szegedi színtársulat Szatyma- zon, Újszegeden és a város körül tartott előadásokkal keresi meg a szűkös mindennapravalót.

Görög nagy lendülettel lát a társulatszervezéshez. A régi együttes legjobb erői közül Kiss Manyi, Ajtay, Táray, a karmester Beck Miklós továbbra is Szegeden maradnak, az újak között pedig ott találjuk Barna Anci szubrettet, Misoga László táncoskomikust, Pogány Irént, Kondor Ibolyát, Bardócz Rózsát, a korábbról már jól ismert Vágó Arturt és az Akadémiáról a frissen végzett Ignácz Rózsát. Az előadások rendezői az új szezonban: Hont Ferenc és Czobor Imre. A későbbi színészutánpótlás érdekében az új direktor színiiskolát nyit, ahol Táray, Ajtay, Fülöp Sándor és Beck Miklós tanítanak.

1931-1932. A szezon nyitó előadására, a tífuszjárvány fenyegető árnyékában, szeptember kilencedikén kerül sor. "Pontos kezdés {...} jó hangulat {...} fényes fogadtatás" jellemzi az első előadás, a Mosoly országa bemutatóját. Kiss Manyi bravúros táncával hódít, az ismét Szegedre

E hónap a színésztársadalomra gyászt is hoz. Huszonegyedikén meghal az egyik legjelentősebb magyar teátrista, Hegedűs Gyula. Temetésére bizottság alakul, a pályatársak a nagy művészhez méltón búcsúztatják a 61 évesen elhunyt komédiást.

Október harmadikán a Délmagyarország vezércikke szívszorító tényeket közöl Szeged kulturális életéről. A Szegedi Filharmonikusok Egyesülete ugyanis be akarja szüntetni működését, mert bérleti felhívásukra mindössze hetven jelentkező akadt. A képzőművészet is haldoklik - áll a lapban - és a sport terén is csak a kudarc várt a városra, hiszen focicsapata, a Bástya visszaesett a második ligába.

A teátrum, annak ellenére, hogy az országos színházi válság egyre súlyosbodik, még vitézül állja a sarat - igaz, a teljes részvétlenséggel küzdve. Október harmadikán is, bár új színésznő, Pogány Irén mutatkozik be, Bíró-Lengyel: A cárnő-je "nem túl sok hallgatóságot vonz és ha az igazgató a hideg légkört nem fogja hamarosan felmelegíteni, a színház ügye is gyorsan fagypont alá süllyed, hogy ne mondjuk: befagy" - jósolja a Délmagyarország.⁶⁵⁶

A részvétlenséget megtörni látszik az október hetedikén bemutatott Potyautas. Vaszary János Lestány Sándor újságíróval közösen írt vígjátékának helyszíne ugyanis az óceán felett repülő Zepelin léghajó kabinja! A különleges színhely felkelti a nézők kíváncsiságát. Huszadikán már a szerző, Shaw neve az igazi vonzerő. Tenner John házassága című darabjára megtelik a színház. A rendező "Hont Ferenc megrajzolta a komédiát {...} és újabb hidat épített a nyugat művészete felé" - írja másnap a Délmagyarország kritikusa, majd így folytatja: "a címszereplő Táray Ferenc a figura szellemes rajzával egészen közénk hozta Tenner John alakját". "Az előadás gyengéje a gyenge nem" - így a Szegedi Napló. - "A férfiszereplők hasonlíthatatlanul jobban megfeleltek, mint a hölgyek." Székelyhidy Adrienne ugyan szimpatikus Anna, de Ignácz Rózsi túl iskolás Violette szerepében.⁶⁵⁷ A fellendülőben lévő érdeklődést Görög az Új Színház vendégszereplésével akarja még jobban felcsigázni.

A gondosan és lelkesen rendezett" előadásból - Czobor munkája - Vágó Artur remekbe formált öreg betyárfigurája és Pogány Irén szép és csábító szerelmes asszonya emelkedik ki.⁶⁵⁹ Hasonlóan közönségvonzó Vaszary János Zöld bárány-a is. Műfaja: egy operett előkészületei s ebből már látszik, persziflázsról van szó. Kondor Leo hangulatos zenéje jelentősen hozzájárul a sajátságos "commedia dell arte" sikeréhez. A hónap közepén kezdi meg a főváros után Szegeden is hódító útját Indig Ottó: A torockói menyasszony-a. A szellemes darab konfliktusa nem egyéb, mint vihar egy pohár vízben, vagy ha úgy tetszik, egy tévedés vígjátéka. Remek parasztpár Kiss Manyi és Lázár Tihamér, s a zsidó kocsmárosból Herczeg pompás alakot teremt. A színre- állítást, a darabot Pesten is rendező, egykori szegedi művészeti vezető, Tarnay Ernő végezte. A bemutató végén "a közönség elragadtatásának viharos jeleit adta. Zúgó taps hívta lámpák elé a szereplőket, szerzőt, rendezőt".

A pénzt hozó operettözön közepette jut este a komoly szónak is. December kilencedikén ismét ősbemutatóval rukkol ki a színház. A zseni sorsát követi nyomon Berczeli Anzelm Károly drámája, A lángész. A drámai mag egyetlen mondatba sűríthető: "Költeni annyi, mint ítélőszéket tartani önmagunk felett." Ez "a premier három fiatal művész hitének

Úgy tűnik, hiába minden kulturális "ínyencfalat" - nincs néző. A gazdasági válság rányomja bélyegét a szellemi életre is. Görög kedvezménnyel igyekszik visszacsalogatni elvesztett nézőit, és egyes előadásokra félárú jegyeket bocsát ki. A publikumot mégsem ez a gesztus, hanem Fényes Szabolcs-Harmath Imre Mayá-ja hozza vissza. A húszesztendős zeneszerző számai egy csapásra közkedveltek lesznek, s a pénztár előtt hosszú sorok kígyóznak, mindenki látni akarja a kalandos légióstörténetet. "A közönséget magával ragadta az operett újszerűsége, érdekessége, a játék összhangja és lelkesen tapsolt, újráztatott. Siker. Siker. Siker."⁶⁶¹ Főrészesei a "tűzzel dirigáló" Beck Miklós és a remek figurákat hozó Kondor Ibolya, Kiss Manyi, Misoga László. A darab a január 29-i bemutatótól február közepéig, egyhuzamban 16-szor megy.

Február 15-én a színigazgató féléves működéséről levélben számol be Somogyi polgármesternek. "Soha olyan rettenetes csapások nem sújtották a magyar vidéki színészetet, mint amióta szegedi színigazgató lettem" - írja indulásáról, majd társulata összetételét elemzi, melynek végén így summáz: "Játszószemélyzetem áll 30 tagból, karszemélyzetem 28 tagból, 8 tagú görlcsoportból, azonkívül 14-15 állandóan foglalkoztatott felléptidíjas statisztából. Adminisztrációs személyzettel, a zenekarral, műszaki és egyéb személyzettel együtt társulatom tagjainak

Görög Sándor jelentése a színházról

Minden nehézség ellenére ez az előadás prózai csúcsot dönt, hisz a szezon végéig hatszor van a játékrendben. Nem ilyen szerencsés a Schiller produkció, a Haramiák. Alig fél ház nézi s így kárbavész "jószándék, lelkesedés, erő". Kár, mert Táray "rendezése gondos előkészületre vallott". Az együttesből a fiatal Ignácz Rózsa alakítása emelkedik ki.

Ám minden erőlködés hiába, a közönség egyre fogy, ezért Görög 20-30 százalékkal csökkenti a helyárakat, remélve, így majd többen jönnek színházba. Csalódnia kell, továbbra is kevés a néző. Ekkor a város értelmiségi rétegének, a köztisztviselőknek további 10 százalék kedvezményt ad. Nincs eredménye. Már csak azzal vigasztalhatja magát, ha majd megszűnik a mostoha időjárás, meg az egy hónap alatt 58 áldozatot szedő járványszerű tüdőgyulladás, jobbra fordulnak a dolgok. Addig is operettekkel próbálkozik. Egymás után tűzi műsorra a Denevér-t, a Bajadér-t, a 25. előadását elérő A mosoly országá-t, és aduként beveti a Mágnás Miská-t, Fedákkal Marcsa, Misogával Miska és Ajtayval Baracs mérnök szerepében.

Annak ellenére, hogy február 26-i ülésén a színügyi bizottság Görög igazgatói szerződésének meghosszabbítását javasolja, a színház körül s a házon belül is feszült, ideges a hangulat. A sikertelenség, a riasztóan üres házak éreztetik hatásukat. Március hetedikén a Deák és Vár utca

A vasárnap esti Fehér ló operett első felvonásának utolsó jelenete alatt a díszpáholyból egy férfi benzinnel átitatott vattacsomót dob a földszinti székek közé, majd a nála lévő üvegből benzint locsol szét a nézőtéren. Egy földszinten ülő hölgy haja a vattacsomótól meggyullad, de a közelében ülő férfiak hamar eloltják a lángoló hajkoronát, s a még égő vattacsomót a nézőtéri szőnyegre dobják. Ekkorra már két színházi műszaki is ott terem, és megakadályozza a lángok továbbterjedését. A merénylő, felhasználva az általános zűrzavart, kereket old. A rendőrség megindítja a nyomozást, ám legnagyobb meglepetésre a tettes másnap önként jelentkezik. Nem kell sok idő hozzá, hogy kiderüljön, az öt évig elmegyógyintézetben tartott embert néhány napja bocsátották el a zártosztályról. A neve Elekes István. Amikor tettének okáról kérdezik, szűkszavúan csak ennyit mond:

- A társadalom ellen akartam bosszút állni, a társadalom igazságtalanságait akartam megtorolni...⁶⁶³

A baljós, de szerencsére ártalmatlan eseményt mintegy kárpótlásul jobb napok követik. Április 8-án a világhírű The English Players adja elő a Városi színházban Shaw Candidá-ját, majd Rökk Marika és Fodor Arthur lép fel a Csókprofesszor-ban. Bemutatják Zilahy Lajos Tűzmadár című közönségvonzó darabját, május elején a Vőlegényem a gazember-ben négy fővárosi művészt is láthat, aki jegyet vált: Vaályi

"- A világ Szegedet két dologról ismeri" - mondja Pesten a Zeneakadémián Kiss Ferenc színművész - "az árvízről és Móra Ferencről." Ott ünnepli az ország Móra írói működésének harmincadik évfordulóját. Az ünnepségsorozat Szegeden is folytatódik a Dugonics Társaság, a város és olvasói köszöntik a közszeretetnek örvendő írót. A színház pedig búcsúztatja az elszerződött kedvenceket Kiss Manyit, Ajtay Andort, Kondor Ibolyát, Pallay Mancit és a többieket.

Az ittmaradók feje fölött fekete fellegek gyülekeznek. Még a szezon vége előtt elterjed a városban, hogy a polgármester a színház körüli sok zavart megunva a jövő évre nem hosszabbítja meg Görög Sándor szerződését. A hírre az érdekelt észrevétele:

"- A hivatalos körök erre vonatkozólag nem nyilatkoztak s nekem semmi tudomásom sincs arról, hogy a város velem szemben megváltoztatta volna álláspontját."

Görög joggal mondja ezt, hisz birtokában van a város 22.297/1932. számú határozata, mely szerint a megszabott feltételek teljesítése esetén szeptember 1-től egy évre ismét Görög az igazgató, akinek a Színészegyesület is megadja a koncessziót. Görög okkal optimista, hiszen a szezonzárás után a sajtó is mellé áll és mentségére elmondja: "a szegedi színházban ilyen súlyos viszonyokkal talán sohasem kellett megküzdeni, mint most, a gazdasági pangás, a tisztviselői fizetések redukciója, a teljes pénztelenség lesújtó és deprimált hangulatú korszakában."⁶⁶⁵ A szóbeszéd mégis túljut a város határán, és Sziklai Jenő levélben közli, hajlandó átvenni a színház igazgatását.

A társulat a szezon befejeztével Makóra menne, ám miután a színészek már hat hete nem kaptak fizetést, küldöttséget menesztenek a polgármesterhez és kérik, a városi szubvenció utolsó részét - 10 000 pengőt - a színészek fizetésére utalja ki. A kérést megtagadják, sőt a polgármester egy óvatlanul elejtett mondata: "Nincs kizárva, hogy a jövő szezonban nem lesz színháza Szegednek" - hatalmas vihart kavar. A megriadt színészek, egyetlen kenyérkereseti forrásukat veszélyeztetve érzik, és védelemért a segíteni nem tudó Színészegyesülethez fordulnak. Onnan csak tanácsot kapnak, alakuljanak konzorciummá, más nehéz helyzetben lévő színházakban is ezt teszik. A tanácsot megfogadják, és Herczeg Vilmost választva igazgatónak, július 15-től 28-áig a színházban, utána Makón tartanak előadásokat.

Görög természetesen nem fogadja el a bizottság döntését, és fellebbezést nyújt be ellene, ám hiába, szerződését július 22-én azonnali hatállyal felbontják. Ezzel úgy tűnik, az igazgatóválság megoldódik.

Vélt záróakkordjául a Szegedi Napló cikke szolgál. Írásában Schillinger József a szegedi színigazgatók sorozatos bukásának okait taglalja. Hatalmas feltűnést keltve kijelenti: a bukások okozója a "trikó bizottság". Vagyis a bizottság azon tagjai "akik öregedő szívük utolsó fellobbanásával vonzódnak a kulisszák világának nőnemű csillagaihoz. {...} Azokban a városokban, ahol a színügyi bizottság tagjai nem érdeklődnek olyan mélyen a színtársulat hölgytagjai iránt, ott éveken át nincsen igazgatóválság, ott tartozhat az igazgató a színészeinek, tartozhat a Színészegyesületnek és tartozhat az egész világnak - ott csak azt nézik, csak az a vezető és döntő szempont, hogy jó előadásokat produkál-e a színház vagy sem. Így azután olyan íze van a Görög Sándor elleni harcnak, hogy annak bátran a "szerelmes szív bosszúja" ponyvacímet lehetne adni."⁶⁶⁸

Míg a direktori szék körüli már-már abszurdba forduló "eseményjáték" pereg, megérkeznek a nyaranta megszokott kabarészínházak, a jól ismert szereplőikkel. Az elmúlt évben oly nagy tetszést aratott Dóm téri játékokat idén nem ismétlik meg. A Rudolf téren, a kultúrpalota előtt Hont színre akarja ugyan állítani Az ember tragédiájá-t - Buttykay Ákos már a kísérőzene megírásához is hozzáfogott -, de a produkció részben anyagi, részben egyéb okok miatt nem jön létre. Hogy a város ne maradjon a megszeretett szabadtéri játék nélkül, a város hathatós segítségével, június 26-án - a 25-i előadást az eső elmossa - a Tisza-parton, a Vár maradványai előtt, Hont megrendezi Offenbach daljátékát: a Szép Heléná-t. Akit meg nem érdekel a kultúra, az a sajtóból figyelemmel követi az olympia eseményeit.

Egy haláleset ismét az érdeklődés középpontjába állítja a színházvezetés, eddig úgy tűnt, nyugvópontra került ügyét augusztus 24-én. Váratlanul meghal Szedő feltűnő szépségű szubrett-primadonna felesége, Lábass Juci, s a gyászoló férj szeptember másodikán visszavonja pályázatát. A megüresedett helyre többen reflektálnak: Fodor Oszkár, Sziklai Jenő, a szegedi zálogház igazgatója: Fonyó József és természetesen

A szeptemberről elmaradt szezonkezdés nem hozza hátrányos helyzetbe a kultúrintézményt, mert a nyáron kiütött paralízisjárvány miatt a város iskolái és közintézményei zárva tartanak, s a zárlatot csak a hónap végére oldja fel a közegészségügyi hatóság. Addig Görög újjászervezi alaposan szétszaladt társulatát. Az újak közé tartoznak Fenyvessy Éva szubrett-primadonna - a Hyppolit a lakáj fiatal főszereplőnője - Váradi Pál táncos- komikus, Rásó Ida, Deréki János színész-rendező, Remete Géza rendező, Havassi Mimi primadonna, Szathmáry karmester és még jó néhányan. Az együttes összetétele azt sugallja, hogy az elkövetkezendő évad az illegalitásba vonult "trikó bizottságnak" kedvez, és zömmel operettekre fog épülni.

1932-1933. Szeptember végén Gömbös Gyula kerül a kormány élére, és október 11-én, a szezonnyitó előadás napján Szeged elveszíti nagy pártfogóját, Klebelsberg Kunót. Az elhunytat 15-én Szegeden, a Fogadalmi templomban helyezik örök nyugalomra.

Görög szezonnyitóul Békeffy-Lajtai revüoperettjét, a Régi orfeum-ot választja. Fenyvessy Éva, Rásó Ida, Cselle, Herczeg és Oláh szállnak harcba a sikerért - eredménnyel! A táblás ház harsogó nevetéssel, zúgó tapssal fogadja a habkönnyű előadást. A kezdeti siker úgy tűnik a színház mellé szegődik. Tizennyolcadikán Lavotta Rezső poétikus kísérőzenéjével kerül színre Szép Ernő mesejátéka, az Azra. Az előadás "lelke" Könyves Tóth Erzsi. Fenyvessy Éva és Váradi Pál "ördöngös tánca" ragadtatja tapsra "az operettgyáros" Szenes Andor és Sándor Jenő Weekend című csacskaságának nézőit huszadikán. Négy nap múlva Bécs-Berlin-London-Párizs után a szegedi publikum is tapsolhat a modern tánc- és mozgásművészet apostolnőjének, Paluccának, s a hónap végére is marad szenzáció: Amikor a kislányból nagylány lesz, a varázslatos vendégprimadonnával, Kosáry Emmivel. A direktor pokoli tempót diktál, heti két új bemutatóval áll a közönség elé. A gyakori bemutatók, a drága vendégek, a kiállítás költségei nem csak a bevételt, hanem Görög minden tartalékát is felemésztik.

A megint eladósodott Görög vezetői alkalmasságáról Wimmer ösztökélésére az október 26-i városi közgyűlésen hosszú, értelmetlen vita zajlik, ami csak arra jó, hogy felszítsa az indulatokat a színház körül.

A megtámadott a Délmagyarországban nyílt levéllel fordul ellenfeleihez, és arra kéri őket, "hagyjanak nyugodtan dolgozni és biztosra veszem,

Fizetési lista Görög igazgatása idején

December elején valóságos szegedi Royal Orfeumot varázsolnak a színpadra, az előadás címe: Ezerjó. Ezen hosszasan elironizál a Délmagyarország derék kritikusa, de végül is bevallja, hogy jól mulatott Bellákon, Derékin, a bájos 17 éves vendégen, Tabódy Klárin, meg az ördön- gösujjú hétesztendős Járóka Laci produkcióján.

Kilencedikén az első opera-előadásra gördül föl a függöny. Négy vendéggel és felemelt helyárakkal a Hoffmann meséi kerül színre, tizenharmadikán egy Shaw-darab, Az orvos dilemmája Deréki érdekes alakításával a címszerepben.

Minél több vendég fordul meg a szegedi deszkákon s minél több drága jogdíjú és költséges kiállítású mű kerül a színház műsorába, Görög annál jobban belegabalyodik az adósságok hálójába. Hitelezői panaszt nyújtanak be ellene, végrehajtással fenyegetik, s színészei elma- radt fizetésük érdekében kilincselnek minden városi fórumon. Végül is a színügyi bizottság javaslatára a színészeknek fizetik ki Görög szubvencióját, minek következtében a direktor még jobban belesüpped az adósságok mocsarába.

Sovány vigasz, hogy az egész országban az ellehetetlenülés szélére került a színésztársadalom. Az Országos Színészegyesület levélben fordul segítségért a nagyvárosok polgármestereihez. "A magyar színészet az ország megcsonkítása folytán elvesztette anyagi erőforrásait." - áll a levélben. -"700 nyugdíjast, özvegyet, árvát és rokkantat (a megszállott területen lévőket is) nyugdíjjal lát el, segélyez, az Országos Színészegyesület. A magyar színészet egyetemének öreg rokkantjai nyomora olyan nagy, hogy kénytelenek vagyunk a kultúrtársadalom megértő tagjait hívni segítségül, hogy hathatósabban tudjuk enyhíteni a nyomort, éhséget".⁶⁷¹ A segély és nyugdíj érdekében Színészek a színészekért címmel tartanak előadást, az aktív művészek azonban kénytelenek maguk szembenézni a nincstelenség rémével.

Míg karácsony előtt Baranyi Tibor beiktatására egy igazán kifogástalan Jánost vitéz-t mutatnak be, addig a Délmagyarország sommásan azzal intézi el az elmúlt három hónapot, hogy azt "készületlen előadások" jellemezték.

De ez csak a látszat! Az ország minden részéről aggasztó hírek érkeznek a színházakról. A legriasztóbb: Pesten Sebestyén színigazgató ellen megkezdték a csődeljárást. A szegedi színházat is fenyegető anyagi és művészi bukás elől kitérni - Hont szerint - csak a Színházbarátok Társaságának megalakításával lehet. Hont a sajtón keresztül szól a színházszeretőkhöz: "Színházunk, noha a gazdasági helyzet legsúlyosabb éveiben folytatja heroikus munkáját, mégis jelentős kulturális eredményeket mutathat fel" - írja. Ám, hogy elkerülhető legyen a közkedveltebb könnyű fajsúlyú darabok teljes térhódítása, ehhez az kell, hogy "a műértők maguk határozzák meg, mire van szükségük, milyen irodalmi színdarabokra {...} Meg kell tehát alakítanunk a Színházbarátok Társaságát! Ennek a társaságnak tagja lehet mindenki, aki kötelezi magát, hogy ebben a színiévadban, mondjuk hat irodalmi értékű bemutatóra elmegy a színházba {...} Görög Sándor a szegedi színház igazgatója már kétszáz tag számára hajlandó megrendezni ezt a magas színvonalú előadássorozatot."⁶⁷²

Mindössze kétszáz "igazat" keresnek a városban, akiknek veretes prózát, magvas eszmei tartalmú színműveket játszhatna a színház. Január 28-án meg is alakul a Kassban a társaság, s februárban megtartják első bérleti előadásukat is, a Talpig úriember-t. Hasenclever ragyogó szatírája a pénz uralmáról, "a szívnek és vérnek üzlettel, érdekkel való groteszk keveredéséről" szól és tetszést is arat, ám a Görög-éra tragikus végjátékát ez már nem befolyásolja.

A jó ideje gázsi nélkül dolgozó színészek feljelentik az igazgatót, és a kultuszminisztérium visszavonja Görög koncesszióját. Február 25. és február 26-án rendkívüli társulati ülést tartanak a színházban Balla Kálmán, a Színészegyesület elnökének vezetésével. A társulat a konzorcium mellett érvel, Görög pedig amellett kardoskodik, hogy a város vegye ismét házikezelésbe az intézményt. A titkos szavazás - melynek azonnali érvénytelenítését kéri Görög, mindhiába - 35:10 arányban a konzorcium mellett foglal állást. A döntést Beck Miklós és Cselle Lajos aláírásával hitelesítve 28-án közlik a város vezetőivel, egyúttal azt is bejelentve, hogy a konzorcium elnökévé Herczeg Vilmost választották.⁶⁷³ Ugyanaznap a Délmagyarországban felhívással fordulnak a közönséghez.

Ebben kijelentik, hogy "a konzorcium vezetősége {...} tudatában van a reá háruló erkölcsi felelősségének és a kielégítésre váró művészi igényeknek". Ezeket ki is kívánják elégíteni, ehhez azonban a közönség támogatására van szükség.⁶⁷⁴ Lehet, hogy a nézők a támogatást megadják, a katonazenészek azonban egy hangot sem hajlandók játszani, amíg elmaradt fizetésüket meg nem kapják.

A közgyűlés a színházra pályázatot ír ki, de a város vezetői eközben szorgos háttérmunkát folytatnak. Pálfy helyettes polgármester Janovics személyét favorizálja, ezért felveszi vele a kapcsolatot. Somogyi polgármester sem tétlenkedik, február 28-án telefonon megkeresi a Fehérvárott színigazgató Sziklait és felkéri, vállalja el a szegedi színház irányítását. Sziklai, rövid gondolkozás után még aznap levélben válaszol.

"...A ma délelőtt folytatott telefonbeszélgetésünk után készséggel vállalkoznék megfelelő feltételek mellett a színház átvételére."

Egy kikötése azonban van: "Az egész vállalkozásnak - és ezt Méltóságod is belátja - írja Somogyinak - meg kell lenni a rentabilitás alapjának és ennek első alapfeltétele az, hogy Méltóságod a színházat e szezonon kívül legalább két esztendőre pályázat mellőzésével e csonka szerződéssel egyidejűleg nekem adja."⁶⁷⁵ Március tizedikére a kiírt pályázatra öt jelentkező akad: Hattay Adrienne és Tolnay Andor közös pályázattal, Fodor Oszkár, Sziklai Jenő és Janovics Jenő. Időközben Hóman Bálint kultuszminiszter telefonon jelzi, az elcsatolt országrészek igazgatói nem magyar állampolgárok és különben sem lenne helyes, ha eljönnének működési helyükről, mert így ott meggyöngülne a magyar kulturális erő. Erre Pálfy leállítja Janovics-csal folytatott tárgyalásait, amit ő március 25-én, Kolozsvárott kelt levelében így nyugtáz:

"Itt maradok tehát még egy évig s ez alatt az év alatt utódaimat olyan kerékvágásba fogom állítani, hogy távozásom semmi megrázkódtatást nem fog okozni az erdélyi színészet életében. De 1934. márciusában jelentkezni fogok."⁶⁷⁶

A színügyi bizottság március tizedikén Sziklai pályázat nélküli meghívására voksol, mert "hozzáértő és megbízható". Arról már nem is esik szó, hogy egy évvel ezelőtt ugyancsak őt látták volna szívesen az igazgatói székben. A harmincegyedikén tartott rendkívüli közgyűlés, a színügyi bizottság javaslata alapján, név szerinti szavazás után, egyöntetűen - egy ellenszavazattal - pályázat mellőzésével, az igazgatói teendőkkel 1933. szeptember elsejétől egy évre Sziklai Jenőt bízza meg.⁶⁷⁷ Dr. Tóth László azonnal megfellebbezi a kinevezést, mondván az szabálytalan s azért is, mert szerinte elég a kísérletezésből. Sziklai - állítja - nem képes "szellemileg és erkölcsileg újjáteremteni" a szegedi színházat, ugyanis "nem szakértő", valamint "nem ismert és kétes színigazgató vidéken."⁶⁷⁸ Folyamodványát elutasítják. Míg dr. Tóth Sziklait támadja, Görög folyamatosan panasszal él a konzorcium ellen, mert a számlákat továbbra is neki címeztetik és járandóságait is visszatartják tartozásai fejében. "Családommal a legnagyobb nélkülözések közt élek" - írja Somogyinak levelében és kéri: - "katasztrofális tönkremenetelem miatt" adósságait töröljék és járandóságait fizessék ki.⁶⁷⁹

Április bolondos idővel érkezik, hóviharok söpörnek végig az országon, Makón még fagyhalált is okoz a váratlan hideg. A színház műsora is szeszélyes. Nyitott ablak, Leányvásár, majd a Színházbarátok Társaságának folytatódó bemutatói: Shaw deheroizált Nagy Katalin-ja és Karinthy: Lepketánc-a Buday stilizált díszletében. A konzorcium vezetősége hatalmas iramot diktál, van hogy vasárnap 3, hétköznap 2 előadást tartanak.

Az új igazgató személyének bizonyossá válása után, április 5-én a Szegedi Napló vezércikket jelentet meg, Új színigazgató, új színház címmel. Az írás figyelmezteti az új vezetőt, hogy a színház művészeti profiljának fel kell hagyni a régi receptekkel. "Ha nem meri az újat vállalni, neki sem lehet becsületesen mást jósolni, mint amit mással kapcsolatban beteljesedni láttunk."

A július 12-éig tartó szezon azonban még tartogat néhány meglepetést. Április 19-én például a zenekar - ismét anyagi problémák miatt - megtagadja a játékot, és a Coromba című operettet zongorakísérettel játsszák le. Természetesen kellemesebb estéket is hoz a hátralévő idő. 21-én Komor Vilmos karmesteri pálcája nyomán, Gyenge Anna és Szedő Miklós nagyszerű Pillangókisasszonyt produkálnak, 27-én Gáspár Miklós - Gáspár Margitot rejti e név! - egy szerkesztőség életéről szóló eseményjátékában, a Rendkívüli kiadás-ban "fiús modernségével, magávalragadó modorával, elhitető erejével" Muráti Lili vált ki hosszan tartó, viharos tapsokat, s a vendégek: Rózsahegyi, a Góth-házaspár, a Hont rendezte Hamlet-ben Beregi Oszkár és a Zsákbamacskában az európai hírű Rökk Marika, mind azt mutatja, a színésztársadalom összefogott, hogy a bajban lévő szegedi kollegákon segítsen.

Május 18-án az újonnan alakult Országos Kamaraopera Társulat nagy érdeklődéssel várt előadását tartják a színházban. Az együttes tagjai: Szórád Ferenc, Arany József, mindketten jól ismertek Szegeden, valamint Eysen Irén, Maróthy S. Magda, Csóka Béla és Szentmihályi Tibor. Zenei vezetőjük a fiatal Vaszy Viktor, rendezőjük Németh Antal. Három egyfelvonásossal mutatkoznak be, műsorukon Mozart: A színigazgató; Offenbach: Az elisonzói lány és Kodály: Mónár Annája szerepel. Produkciójukról a Délmagyarország lesújtó kritikát közöl.

Június elején, miközben Salamon Béla társulata megkezdi szokásos vendégjátékát, a színház is a pillekönnyű darabok, az önfeledt szórakoztatás felé fordul. A sok egykaptafára készült, nevetőizmokat csiklandozó művecske közül kiemelkedik László Aladár Bolondórá-ja. A zenés burleszk "siker és bolondság este nyolctól 11-ig". A színvonalas szórakoztatás zálogai: Neményi Lili, az öreg Latabár Kálmán és két fia Árpád, meg a "kis" Kálmán. Június 14-én a Singing Dancing Mysteries, Uferini varieté revüje szerez kellemes estét. A nagy Uferini, a kitűnő bűvész felesége és asszisztensnője nem más, mint a szegediek kedvence: Kiss Manyi. ő hozza a műsorba a "derűt és a jókedvet". A bravúros táncokról egy másik ismerős, Rajz János gondoskodik. Megérkezik a hónap végén Szegedre Békeffi László és társulata, ekkor a színház műsora komolyra vált és igen kevés néző előtt bemutatják Hauptmann drámáját, a Naplemente előtt-öt. Clausen Tanácsos szerepében Deréki "csodálatos finomságokat tár föl a hauptmann-i mélységekből". Méltó partnere Könyves Tóth Erzsi, de igen jó Szabó István, Cselle és Uti Giza is. Babos Mici a púpos Bettinában bravúros alakítást nyújt, és a rendezés "kitűnő munkája" Hont tehetségét dicséri. Azután a sok operett közt még egy komoly este, július 7-e. Gellért Lajos Timosá-ja a szerző rendezésében, és 12-én véget ér a konzorcium fél-, Görög Sándor másfél éves küszködése.

Görög bármennyire is jó sakkjátékos, a szerencsés kezdet után - ezt is elsősorban a "trikó bizottság"-nak köszönhette - a végjátékot elvesztette. Bukásának oka kettős. Első és legfontosabb ok: alkalmatlansága. Bár hét év titkári tapasztalat volt már a háta mögött, ettől még nem vált alkalmassá a színház vezetésére. Ezt az alkalmatlanságot még csak kiemelte gyors, drámai anyagi összeomlása. A jelek mind arra utalnak, hogy bár ízlése, irodalmi jártassága megvolt, hiányzott belőle a józan gyakorlatiasság, a keménykezű vezetnitudás és az egészséges, józan anyagi mérlegelés képessége. Még ezek nélkül is átvészelhetett volna két évadot, ha nem követi el azt a "hibát", amely bukásának másik oka lett. Szembefordult a "trikó bizottság"-gal, és kihagyta őket a színház - háttérből való - irányításából. Így kegyvesztett lett, s azok, akik az igazgatói székbe emelték őt, nem haboztak letaszítani onnan.

Működésére az operettkultusz volt jellemző. Vezetése alatt a Mosoly országa 25-nél is több előadást ért meg, de szép szériával dicsekedhet

A Szegedi Városi Színház görlcsapata

a Maya (19), és a Zsákbamacska (17) is. A prózák közül a Peer Gynt 6-szor, a Tragédia 4-szer és a Kaméliás hölgy 3-szor ment. Tagadhatatlan, hogy igazgatósága idején a darabokat a legjobb szereposztásban igyekezett színre hozni akkor is, ha az csak vendégekkel volt lehetséges. Ez csak siettette anyagi bukását. Igazgatásának másfél éve alatt bebizonyosodott, hogy a hangoztatottnál jóval kisebb igény van az operára Szegeden, ezért lehetett szinte opera nélkül kihúzni majd két évadot. Bukásában közrejátszott az is, hogy Görög igazgatói ideje, szerencsétlenségére, a legnagyobb gazdasági krízis idejére esett, amikor nem csak Szegeden, hanem más vidéki városokban, sőt a fővárosban is sorra mentek csődbe az addig jól működő teátrumok.