Sziklai Jenő levele

Janovics Jenő levele

Készülődés Az ember tragédiájára (jobbra fehér ingben Hont Ferenc)

Július 11-én hat részből álló cikksorozat indul Pásztor József tollából a Szegedi Naplóban, Séta a színház körül címmel. Az írás tulajdonképpen Sziklainak⁶⁸¹ szól. A szerző előszámolja benne mindazokat a hibákat, tévedéseket, amik következtében a korábbi igazgatók elveszítették a nézők bizalmát. Ezek közül a legnagyobb hibának a bérletesek becsapását, a délutáni előadások nézőinek az új bemutatóktól való megfosztását és a segédszínészekkel játszatott főszerepeket tartja.

Az 1933-as nyár nevezetes dátum Az ember tragédiája színpadi történetében. Augusztus 20-án, a Szegedi Hét megnyitóján kerül először színre a Dóm téren Madách remeke. Az előadást Buday György konvenciókkal szakító, jelzésszerű díszletei közt Hont Ferenc állítja színre. Ádám szerepében Lehotay Árpád, Éva és Lucifer szerepében Tőkés Anna, illetőleg Táray Ferenc lépnek fel.

Míg a szabadtéri játékok előkészületei folynak, Sziklai is felkészül új feladatára, a szegedi direktorságra. Székesfehérvári, 43 főből álló társulatát 130 tagúvá növeli. Harmincnégy színészét a legjobb erőkből válogatja össze. Görög társulatából leszerződteti Könyves Tóth Erzsit, Derékit és Csellét, vele jön Szeged kedvence, felesége Patkós Irma, a Jurik testvérpár: Julcsi és Ica szubrettek, Körössy Zoltán táncoskomikus, Balogh Klári szubrett-primadonna, Ölvedy Zsóka naiva, Fülöp Sándor buffó, Krémer Ferenc táncos siheder, Garami Jolán komika, és ők csak a legnevesebbek a művészileg roppant erős társulat tagjai közül. Helyetteséül a kitűnő színészt, Herczeg Vilmost jelöli ki, főrendezője Kemény László. Karmesterei: Török Emil és Beck Miklós. Tizennégy tagú férfi és tizenhét tagú női kar, 27 zenész, valamint 38 műszaki dolgozó teszi teljessé az együttest. A színház iránti rokonszenv növelése érdekében bejelenti, hogy a helyárakat "a súlyos pénzügyi helyzetre és a

Első, bemutatkozó darabnak Erkel Bánk bán-ját választja. Az október 3-i nyitó előadásra aranynyomású meghívóval invitálja az előkelőségeket. A szereposztás káprázatos: Báthy Anna, Basilides Mária és Ocskay Kornél. A kórust erre az alkalomra 60 tagúra növeli, és a kézi erővel mozgatott új forgót is beveti a siker érdekében. Az eredmény nem kétséges: "Sziklai megnyerte az első csatát" - írja másnap a Szegedi Napló. "Bizalom és érdeklődés előzi meg az új munkát és az új embereket" - így a Délmagyarország. - "Még mindig vannak százak és ezrek, akiknek a színház, a szegedi színház többet jelent üzleti vállalkozások és üzleti kísérletezések akadályversenyénél."⁶⁸²

A frenetikus sikerű színháznyitást operettek sora követi. Vicki Baum Grand Hotel-jének bemutatóján a forgó ötletes és hatásos alkalmazása, Harmath-Márkus luxushajó fedélzetén játszódó Tessék beszállni című operettjében az új díszletek és jelmezek, a Gül babá-ban pedig a színészként is kedvelt direktor Mujkó-alakítása kápráztatja el a nézőket. A Jurik hölgyek, Balogh Klári, a kacagni való Körössy Zoltán, a fess Márkus Lajos bonviván, a meleg kedélyű Herczeg és a többiek mind, a siker megbízható zálogai. "Remek operett-társulat" - állapítja meg a sajtó. Október tapstól zajos hónapját 30-án opera-előadás, a Faust zárja. "A rendezés" - Sziklai munkája - "és a kórusok szárnyaló éneke dicséretre méltó keretet adtak az előadásnak." Lendvay Andor Mefisztóját, Báthy Anna szeretni való Margitját és Patkós Irma Siebeljét "tomboló lelkes taps" jutalmazza. Az első hónap alapján egyértelműen körvonalazódik a zenésszínházi koncepció, hisz októberben 26 este operett, 2 este opera és csupán 2 este került próza a színház műsorára. Csakhogy a zenésszínház drága műfaj! Máris látszik, hogy Sziklai "becsületes törekvései messze túlhaladják anyagi teljesítőképességét." Egyetlen hónap alatt 15 832 pengő deficitet halmoz fel! Ez különösen akkor aggasztó, ha a színigazgató nem kap a jelenlegi egy évnél hosszabb igazgatói kinevezést. Ezt átlátja a város vezetősége is, és október 29-i ülésén kimondja, hogy "Sziklai Jenő művészi munkáját a tanács elismeri" és javasolja a közgyűlésnek, a jelenlegi bérleti szerződést 1934. szeptember 1-től három évvel hosszabbítsa meg. Ennek fejében (!) a város a színházi segélyt, mint költségvetési tételt csökkenteni fogja.⁶⁸³

A november 29-i közgyűlés teljesíti Sziklai kérését, és a városvezetők javaslatát 346/1933. sz. alatt határozattá emeli.⁶⁸⁵ A döntés ellen Tóth dr., aki a direktort korábban is alkalmatlannak ítélte, december 15-én fellebbezést nyújt be, ám azt később saját maga vissza is vonja.

Novembert ismét az operett uralja. Elvétve kerül csak színre egy Herczeg Ferenc- vagy egy Ibsen-mű. Tizenhatodikán a nagy sikerű Torockói menyasszony szerzőjének, Indig Ottónak egy vígjátéka, az Ember a híd alatt, fakaszt derűt, míg 22-én az Aida előadása után vége-hossza nincs az ünneplésnek. Ez utóbbi díszleteit egy fiatal festő, Varga Mátyás álmodja meg.

A november, napi kötelességek mellett, a színház fennállásának ötvenedik évfordulójára való előkészületek jegyében telik. December első három napját szentelik ennek az alkalomnak. Móra-Vincze: Az aranyszőrű bárányá-ból, Plaquette: Cornevillei harangok-jából és Gárdonyi: A bor-ából mutatnak be ez alkalomból egy-egy felvonást. A Móra-műben Nagy Ibolya, a Nemzeti Színház örökös tagja is fellép - ekkor már 69 éves -, aki a színház megnyitásakor a prológust mondta el. A bor-ban pedig vendégként szerepet vállal a város szülötte, Kabók Győző, a Göre Gábor-filmek címszereplője. Az ünnepi alkalomból Hóman Bálint kultuszminiszter levélben köszönti a színház tagjait.

"A magyar színészet most nehéz napokat él" - írja többek között - "és éppen ezért örvendetes, hogy egy intézménye ily szép múltra, ily nagy eredményre tekint vissza. {...} Ez a színház egy fél század leforgása alatt... az egész magyar vidéki színészet egyik követésre legméltóbb példaképévé vált."⁶⁸⁶

Az első három hónap pokoli tempójáról a Szegedi Napló karácsonyi számában ezeket mondja a direktor:

"- A tempót itt nem én, hanem a közönség diktálja. Abszolút precíz előadásokat kell hoznom úgy játékban, mint díszletben, mert ki kell küszöbölni a vidéki jelleget. A szegedi előadásoknak egy hajszálnyira sem szabad a budapestiek mögött maradni. Ezt kívánja a közönség, de ezt csinálnám, ha nem is kívánná." A baj az, hogy "akkor amikor Pesten an szvit előadások mennek, Szegeden legjobb eset az, ha háromszor, négyszer mehet egy darab."

A kérdésre, hogy "megtalálja-e anyagi kalkulációját", a válasz:

A megrázó, komor darab nemigen csábítja be a közönséget. Becsalogatja azonban a Kemény László rendezte Hunyady-darab, Az aranyifjú. Nem csoda, hisz "bűnügyi történet a rendőri riport minden alakjával és minden kellékével - izgalom és feszültség." Az aranyifjút Cselle, a gyilkosságra felbujtó szobalányt Könyves Tóth Erzsi, a gyilkos sofőrt Deréki játssza. Huszonkettedikén "ismét egy operaelőadás a szegedi színházban, amely egyike a legmaradandóbb élményeknek. {...} Palló Imre dekoratív Escamilloja üdítő jelenség {...} a mutatós szerepet az ízlés nemes veretével díszítette." A címszerepet éneklő Anday "bársonyos, érzékien meleg hangja" elbűvöli a közönséget. "Pilinszky Zsigmond magas tenorjának fényével vette körül Carment" és a Michaelát éneklő Patkós Irma "hangja is jól érvényesült {...} kitűnően megállta a helyét". Az Escamillo "óriási hatású bevonulása-kor feldübörgő taps a Bizzet opera rendezőjét, Sziklait ünnepli."⁶⁸⁷ A hónap végén, 30-án, készületlen előadásban kerül közönség elé A velencei kalmár. A nyilvánvalóan Bartos fellépése miatt előkapott darabban egyedül csak Könyves Tóth Erzsi jó a szegediek közül. A vendég Bartos Shylock szerepében "új sorsot, új hőst formál {...} szenvedély és megalázottság, indulatok és érzések féktelen áradata dúl benne {...} Végig rendkívül finom, megrendítő, élő és művészi."⁶⁸⁸ Február elején egy pompás Bohémélet - Pataky Kálmán, Kőszegi Teréz, Svéd Sándor, valamint Musette szerepében a "kifogástalanul jó" Patkós Irma közreműködésével - zárja a próza és opera-előadások sorát.

A Szegedi Napló február hatodikán elégedetten állapítja meg: "Komoly színházi kultúrát csinál Sziklai." Csakhogy a direktor ekkor már anyagi teljesítőképessége végére ért. Ha valami csoda nem segít, Sziklai is elvérzik a színházcsinálás nemes mezején. A csoda Kálmán Imre Ördöglovas-ának szegedi, magyarországi bemutatója! Sziklai, aki a darabot is rendezi, mindent elkövet a siker érdekében. Szokatlanul hosszú ideig próbál, a 12 szegedi görl mellé még tizenkettőt szerződtet a Király Színházból, utolsó anyagi erejét mozgósítva impozáns új díszleteket és látványos ruhákat készíttet. A szegedieknek kilencedikén tartják meg a premiert, majd a tizedikei díszbemutatóra a fővárosból, filléres különvonaton 800 vendég érkezik. A bemutatón Kálmán Imre is részt vesz, s az előadást az első emeleti bal egyes páholyból a rádió egyenesben közvetíti.

A bemutató utáni remek hangulatú bankett hajnali ötig tart a Debrecenben. A produkció aranybányának bizonyul. Nem csak a szegediek tódulnak az előadásra, hanem Gyuláról, Makóról, Röszkéről és Kecskemétről kultúrvonatok ontják a publikumot. Március harmadikán már a 25. előadásra megy fel a függöny. A direktor anyagi helyzete stabilizálódik.

Most már könnyebben finanszírozza a február végi Rigoletto költséges előadását Svéd Sándorral és Pataky Kálmánnal. Műsorra tudja tűzni Jacques Deval nagy sikerű szatíráját, a Tovaris-t is, kacagtató figuráival, a szétszakított Európában csetlő-botló cári tábornokkal, a nagyhercegnőből lett szobalánnyal, a nagyképű népbiztossal meg az egész "fenn az ernyő, nincsen kas" világgal.

Március nyolcadikán ismét egy szenzáció, Ábrahám Pál jazzoperettje, a Bál a Savoyban, a remek Jurik nővérekkel, 21-én Halevy: A zsidónője Ocskayval, Székely Mihállyal és Vera Scharczcal, Berlin meg Bécs ünnepelt énekesnőjével. Másnap a "délibábosra festett" Sárga liliom-nak tapsolnak. Ugyan Bíró Lajos operettesített darabja harapósból kezesre szelídült, ám "húzza, húzza a cigány, míg beleszakad a vonója, tükrök törnek, pisztolyok ropognak, dráma harsan, végül happy and-re zúgnak a harangok" és látszik, hogy hosszú, hosszú szériát fut be az előadás.

A hónap közepén kanyarójárvány üti fel a fejét, a színház látogatottsága megcsappan, a bevétel azonban még mindig fedezi Sziklai kiadásait. A zenés színház koncepciója bevált! Az első hat hónapban hét különböző opera, 35 operett, 20 próza, 1 előadóest és 1 szilveszteri kabaré volt műsoron. Egy darab átlagosan négyszer került színre, kivéve az operákat, azok minden alkalommal csak egyszer voltak műsoron. Megjegyzendő, hogy az átlagszámításnál a prózai darabok előadásszámát is jócskán megemeli az operettek feltűnően magas előadásszáma, mint pl. az Ördöglovas 36, vagy a Sárga liliom 20 színházi estje.

Az anyagilag magát biztonságban tudó Sziklai - aki további személyes sikereként könyvelheti el, hogy 10 évre koncessziót kínáltak fel neki a győri nyári állomásra - azonnal megveszi a nemzetközi vásár szétszedhető építményeit és anyagából a meleg, barátságtalan moziszínház helyett, szellős nyári deszkaarénát építtet Győrben. De bőkezű a szegediekkel is. A főváros legjobb erői vendégeskednek április közepétől

Ugyancsak rosszul üt be két színész, Krémer Ferenc és Bende László, valamint a karmester Betlen Asszonykisasszony című operettje. A Délmagyarország még elnéző: "Sem rosszabb, sem jobb operett a sok átlag operettnél. A szöveg nincs híján ötleteknek, nélkülözi azonban azt a bizonyos szikrát." A Napló keményebb, és azt tanácsolja a két színész-szerzőnek: "ne írjon operettet, csak játsszon."⁶⁹⁰ A nézőtér már oly katasztrofálisan üres, hogy a direktor május 21-én be akarja fejezni a szegedi színi szezont. Ám tizenegyedikén meghal Somogyi Szilveszter polgármester, és ez elég ok arra, hogy két nap múlva, 13-án bezárjon a színház. Ugyanezen a napon távozik az élők sorából a színügyi bizottságok nagyhatalmú tanácsnoka, Wimmer Fülöp is. Az évadtól a sokasodó színházi csődök idején, ezzel a dicséretnek is beillő mondattal búcsúzik a Délmagyarország: "Sziklai direktor első esztendejében minden terminusra, mindig előkerült a gázsi teljes mennyisége."

A társulat pakol, és a Dunántúlra utazik. Győrött oly remekül megy a színház, hogy Sziklai fontolóra veszi a Király Színház bérletének megpályázását. Az erről elterjedt hírek roppant izgalmat keltenek a direktorral elégedett szegedi városi vezetők körében. Mikor Sziklai július ötödikén tisztelgő látogatáson jelenik meg Pálfy József előtt - ő lett az elhunyt Somogyi után a polgármester -, a következőket mondja a kósza hírekről:

"- Kétségtelenül érdeklődöm a Király Színház ügyében {...} ha sikerülne a szegedi színházzal összeházasítani, nagyon sok előny származna belőle {...} de bárhogy alakulnak a dolgok, a szegedi színházról semmi körülmények között nem mondok le."

A két teátrum összeházasítása azonban kútba esik.

A szegedi "színházi nyár" - a társulat korai távozása miatt - már május második hetében megkezdődik. Először a budapesti Kamara Színház egy francia bohózata, majd a hónap végén a Salamon társulat fakaszt derűt. Június kilencedikén, az Ipartestület nagytermében a tíz évig Szegeden játszó Sugár Gyula ünnepli pályára lépésének 25. évfordulóját. A meleg hangulatú színházi esten Lamberg Rózsi, Oláh Ferenc, Ocskay Kornél és Káldor Jenő lépnek fel az ünnepelttel. Júliusban a felhőtlen szórakozásról a Pestről érkező Komikusok Kabaréja gondoskodik. A nevettetők élén a színészkirály: Törzs Jenő jeleskedik.

A nyár derült egén júliusban sötét felhők gyülekeznek. Németországban véres leszámolást hoz a Kristály-éjszaka, Ausztriában megölik

1934-1935. A társulat néhány jó névvel erősödött. A Városi Színházban kezdi az új szezont az ifjú hős és jellemszínész Sarlai Imre, a szépséges Boross Kató, Szilassy László, aki egy beugrás után, színházi titkárból lett kitűnő színész; Csermáky Lajos bonviván és a Jurik Ica örökét betöltő Vágó Mary szubrett. Az 1934-35-ös szezon szeptember 22-én, a Hunyadi László parádés előadásával veszi kezdetét. A színpadon statiszták, kórustagok, énekesek kavargó sokasága, "kongó üresség" a nézőtéren. Bezzeg egy gombostűt sem lehet leejteni másnap az Ördöglovas ötvenedik előadásán. Ekkor mutatkozik be és arat nagy tetszést az új bonviván Csermáky Lajos és az új szubrett Vágó Mary. A közönség könnyű szórakozás iránti igényéről egy hét tapasztalata után ezt írja a Szegedi Napló: "A mai színház kénytelen számolni a közönség lefokozott igényeivel. Kénytelen arra gondolni a nemes célok felé vezető útjában, hogy a közönség nem óhajt feltétlen művészetet, hanem elsősorban szórakozni akar."⁶⁹¹

Október eseménydús napokat hoz. Elsején a Dugonics Társaság tartja Móra emlékműsorát, s a bevételt - ha lenne - az író emlékműve javára utalnák át. Sík Sándor méltató előadását és az azt követő műsort azonban csak néhányan hallgatják végig. Nem sokkal több a nézője 3-án és 4-én Jushny Kékmadár Társulat-ának sem, pedig a francia nemzetközi stúdió műsorán "kabaré, pantomim, színjátszás, tánc" egyként szerepel. Asszonyi romantika itatja át Ligeti Erzsébet színész-író nyolcadi- kán bemutatott vígjátékát, Az oroszlán-t. Egy fiatal lány érzelmei tárulnak fel mosolyogtató kedvességgel a színjátékban, és Ligetinek - aki maga is játszott a darabban - "sikere volt kettős szerepében".

Tizedikén újabb dráma sokkolja a világot. Agyonlövik Sándor szerb királyt. Szegednek külön gyásza van. Meghal Gaál Endre tanácsnok, aki Wimmer Fülöppel együtt három évtizeden át hangadója volt a színügyi bizottságnak.

Különös, de e gyászos napokban fordul sikeresre a színház tevékenykedése. A tizenegyedik-i Vadvirág-bemutató jelenti a fordulatot, majd a "Török Emil lelkesen, precízen vezényelt"-e Verdi-opera, az Álarcosbál folytatja a jól indult folyamatot, s 19-én végre egy próza, Shakespeare III. Richárdja talál kedvező fogadtatásra. Könyves Tóth Erzsi "finom nőiessége" jól érvényesült Anna szerepében. A Richárdot alakító Deréki János "kissé modernül dekadens, kissé hisztériásan gyenge volt {...} mégis minden dicséretünk Derékié" - írja a Délmagyarország -

Jókor jön a segítség, mert nagy feladatra vállalkozik, Lehár Szép a világ című művének magyarországi bemutatójára. Míg a társulat egy része a nagy eseményre készül, a többiek egymás után hozzák ki az új bemutatókat. A feszített tempójú munka csak akkor torpan meg egy pillanatra, amikor november hetedikén, a kedvelt művész, Herczeg Vilmos színésznő felesége, Reviczky Etel halálhíréről értesülnek. A gyászhír ellenére másnap sikeresen viszik színre Rejtő Jenő zenés játékát, az Egy görbe éjszakát. Major Kató szépségével, Kertész Gábor bonvivánhoz illő hangjával és megjelenésével, Szabó István pedig egy "remek Arisztid figurával" ajándékozza meg a szépszámú nézőt. A tizenkettedikei premier, Surányi Aranybástyá-ja készületlen produkció. Maga a mű epikus, s a Rotschild család történetét játszó színészek közül egyedül Könyves Tóth Erzsi áll feladata magaslatán, a többiek a szöveg-nem-tudás szörnyű béklyójával küszködnek. Szerencsére egy Traviata-előadás gyógyírt hoz a fiaskó ütötte sebre, ám az igazi gyógyulást a 24-i Lehár-bemutató hozza el. Az előadást a rádió egyenesben közvetíti, s a második felvonást az autón Szegedre érkező Lehár vezényli.

Az előadást szűnni nem akaró taps és ünneplés követi. "El vagyok ragadtatva" - nyilatkozza az előadásról a Mester. - "Gyönyörű a kiállítás és kitűnőek a szereplők... Sziklai igazgató rendezése bármelyik világvárosi színpadon megállná a helyét." A Délmagyarország is lelken- dezik: "Sziklai rendezői ötletei fényesen keretezték a művészi munkát, mely az operett-teljesítmény kiváló értéke."

A sikert reggelig tartó bankettel ünneplik a Kassban, azaz új nevén a Hungáriában. A zongoránál egy nyurga fiatalember ül, s alkalmi játékával elkápráztatja az ünneplő vendégsereget. Az ifjú a Maya című operett komponistája, Fényes Szabolcs. Az előadás sikerét látva, Lehár Sziklainak adja a pesti bemutató jogát. A direktor nyomban a fővárosba utazik, és tárgyalásokat kezd az éppen üresen álló Király Színház kibérléséről.

A december elejei pesti tárgyalások idején szomorú menet vonul végig Szeged utcáin. A szerbek közel kétezer ártatlan magyart hajtanak át egy szál ruhában Röszkénél a határon. ők lakolnak Sándor szerb király meggyilkolásáért. A Délmagyarország december kilencedikén A magyar Musa Dagh népe című cikkében számol be a vérlázító tettről.

Míg Pesten szerencsésen alakulnak Sziklai dolgai, addig Szegeden bajt baj követ. December 28-án két közkedvelt művész, Cselle Lajos és felesége Könyves Tóth Erzsi búcsúzik Bródy: A tanítónő-jében szegedi közönségétől. Az előadást az újságíró Vér György rendezte, neki köszönhető, "hogy stílus, minden legkisebb részletre kiterjedő gondosság, az eleven életnek friss lehellete volt a színpadon." A tanítót Cselle, Tóth Flórát felesége alakította s "a közönség hálája szinte mondatról mondatra, jelenetről jelenetre tapsokba, örömbe robbant ki."⁶⁹⁴ A népszerű művészházaspár Budapestre távozásába a szegediek nem könnyen nyugszanak bele. A színügyi bizottság néhány tagja beadvánnyal fordul a polgármesterhez és tiltakozik az ellen, "hogy a hősnői szerepkört állandó társulati tag szerződtetése helyett esetenként vendégszereplésekkel" akarja az igazgató betölteni. A város első embere azonban nagyon helyesen nem avatkozik a dologba, és a kérdés megoldását a direktorra bízza.

Az egyöntetű pesti elismerések és elragadtatott kritikák ellenére Sziklai karácsonykor adott nyilatkozatából keserűség szól:

"- A pesti előadásnak és a szegedi együttesnek olyan nagy volt a sikere, hogy ma Budapesten csak két komoly magánvállalkozású színházról beszélnek: a Vígszínházról és a Király Színházról. A Vígben Molnár Ferenc darabja megy, a Királyban a másik világhírű magyar szerzőé Lehár Ferencé {...} Rendkívül elkeserít azonban a szegedi publikum közönye a színházzal szemben. Amikor a szegedi közönség egy része kifogásokat emelt szervezkedésem ellen, ugyanakkor a budapesti sajtó 20 év óta elő nem forduló egybehangzó kritikája a fővárosi kereteken is felülhelyezte budapesti előadásomat és tagjaimat {...} Én a szegedi színházért eddig minden áldozatot meghoztam, de ha továbbra is ezt az érthetetlen közönyt tapasztalom, kénytelen leszek a Király Színházat is kibérelni, mert csak ebben az esetben tudom a szegedi deficitet fedezni."⁶⁹⁵

1935. Kedvetlensége ellenére teljes erővel veti bele magát 1935 januárjában a szegedi színházi életbe. Mert minden nyilatkozatát megcáfolva, január nyolcadikán befejezi a pesti vendégjátékot, és a társulat visszatér a Tisza partjára. Az új esztendő első bemutatója egy Molnár-darab: Az ismeretlen lány. Az "előadás eseménye Sulyok Mária" - Könyves pótlására hozza vendégnek - "fojtott szavú, keserű ízű, drámai

Mert a bemutató óriási siker. "A színház ismét kitett magáért. Igen tetszetős díszletekkel dekorálta a színpadot, dekoratív jelmezeket készített és ügyes rendezésben hozta az operettet." A színreállítás természetesen ismét Sziklait dicséri. "A humort és kedélyt, a vidámságot Rátkai Márton szolgáltatta, akinek minden jelenete csupa elragadó groteszkség, művészi eszközökkel előadott ízléses tréfa." A címszerepben Patkós Irma hódít "ragyogó szép hangjával és rutinos játékával. {...} A gyengébb nem humorát Major Kató képviseli tökéletesen {...} könnyelmű, bájos kis francia macska."⁶⁹⁷

Kálmán a premier rádióközvetítését hallgatva, Bécsből sürgönyt küld Sziklainak: "Szívem fáj, hogy ennél a nagy győzelemnél ott nem lehettem {...} a maga fáradhatatlan szorgalma, nagy fantáziája és győzelmes akarata Önt még nagyobb szerepekre fogják a modern operettirodalomban megtenni." És amint lehet, siet Szegedre. A március huszadiki 20. előadást ő dirigálja.

Márciusnak nem csak színházi, hangverseny-szenzációja is van. Kilencedikén a Tisza nagytermében Basilides Mária tartja Bartók műveiből

A heves támadást Herczeg Vilmos szereli le. Biztosítja a szegedi színházi életért aggódókat, hogy a város nem marad színház nélkül. A kedélyek lassan lecsillapodnak, Sziklai is enged, és az április 13-án bemutatott Móra-adaptációt, az Ének a búzamezőkről-t, csökkentett előadásszámban, még 24-éig játssza - közben ajándékként A trubadúr Luna grófjában fellépteti Francesco Valentinót a Scala tagját - azután véget vet a szezonnak.

Sziklai kiváló szervező is, és pesti vendégjátékát gondosan előkészíti. Minden labdarúgópályán, ahol az immár első osztályban játszó Szeged FC-nek meccse van, szórólapokon közli a focicsapat és az "Ibolya csapat" felállását. A jól beharangozott bemutatón, a Király Színház nézőtere zsúfolt, és a közzenéket vezénylő Kálmán Imre, meg az "ismerős együttes kitörő sikert arat". A színház olyan jól megy, hogy május negyedikén még új bemutatóra is vállalkozik, és társulatát Csortossal és Rátkaival megerősítve színre állítja Krasznai Krausz: Fenséges asszony című, Szegeden már bemutatott operettjét. "A közönség szeretettel tapsolja Pest kedves vendégeit, a szegedi színészeket, akik kinyitották egy bezárt színház kapuját és komoly sikerek közt nyitva tudják tartani" - írja az Esti Kurír.

A jobbnál jobb bemutatók s az eredetiségre való törekvés láttán a vallás és közoktatási miniszter előterjesztése alapján "a színházművészet terén szerzett érdemei elismeréséül", harminc év színházi munka után, Sziklait Signum Laudissal tüntetik ki.

Pesti vendégjátékukat befejezve az együttes előbb Tatán, majd a nyár folyamán a már szinte hazainak tekintett győri színpadon tart előadásokat.

Szegeden a szokatlanul korán távozó Sziklaiék helyett április 25-étől három héten át Bánky Róbert Magyar Komédia Kamara Színház-a játssza igényes műsorát. Shaw, Strindberg, Molnár, Fodor László, Ibsen, Herczeg és Zilahy műveit jól összetanult előadásban láthatja a város közönsége. Aki pedig nevetésre vágyik, az a Hacsek és Sajó kabaréra, vagy Salamon és társulata előadásaira ülhet be. A derűre nagy szükség van. Egyre inkább háborúval fenyeget az olasz-abesszin konfliktus, amely őszre ki is robban Etiópiában, de vajon megáll-e majd Afrika szarvánál?

A szerző Marton Glaser valójában egy újságírónő: Meller Rózsi. A főszerepben Keresztessy bemutatkozása jól sikerül, s bár az előadás vontatott, megállapítható, hogy "a prózai társulat legtöbb tagja ellen komoly kifogás nem emelhető". Huszonnyolcadikán mutatják be az első - takarékossági okok miatt - saját kiállítású operát, a Pillangókisasszony-t. Bár három vendég is énekel - Rösler Endre, Dobay Lívia és Lendvay Andor -, a díszlet csapnivaló, és a vezénylő Török Emil "csak orcája verítékével tudta összetartani a szétszaladó orkesztert". November másodika emlékezetes nap a színház életében. A Történnek még csodák bemutatójára ugyanis végre megtelik az addig üresen kongó nézőtér. Sajnos csak erre az egy napra. Ábrahám Pál operettjében sztárvendég, Bársony Rózsi lép fel. Két nap múlva, a Sasfiók premierje már "gyér nézőtér" előtt zajlik. "Hullámvonalak jelzik ennek az előadásnak metszetét, voltak meghangolt jelenetek, megérzett effektusok és ködbevesző képek is." Azt azonban el kell ismerni, hogy "a feladat megoldása arányos volt az ambíció szárnyalásával". Az együttesből kiemelkedett a címszerepet adó Keresztessy, a Flambeaut alakító Mészáros Béla és Metternich szerepében Deréki.

A riasztóan üres házak szóbeszédeket röppentettek szárnyra, pletykák, baljós jövendölések keringenek a városban a színházról és a csőd rémével hadakozó igazgatójáról. A Szegedi Napló végül rászánja magát, és Válságos helyzetben van-e a színház? című írásában nyilatkozatra bírja Sziklait. "Tény, hogy a színház rosszul megy" - kezdi a választ a kérdezett. - "Tudok róla, hogy milyen hírek vannak elterjedve. Ezzel szemben állítom és kijelentem, hogy a szegedi színházban válságról szó sincs s előreláthatólag nem is lesz {...} Eszembe sincs, hogy elmenjek Szegedről, itt hagyjam a várost egy hónap sikertelensége után {...} Azt is mondják a városban, hogy már nem fizetem pontosan a gázsit s ez a válság jele. Ebből egy szó sem igaz {...} A szegedi színházban nincs válság" - erősíti újra meg a nyilatkozat végén. "A színház remélhetőleg csak átmenetileg megy rosszul, aminek az az oka, hogy a bérlőkön kívül a középosztály és felsőbb rétegek nem járnak színházba s csupán az olcsóbb helyek publikumára számíthatok, akik viszont hűségesek és a színikultúra iránti nagy lelkesedéssel látogatják az előadásokat."⁶⁹⁸

Ám hiába Sziklai egyenes beszéde, a színház továbbra se megy, pedig közönség lehetne elég, hisz a város lakosainak száma 140 946-ra

Derűlátását jelzi, hogy december másodikán kéri, szerződését, "mely 1937-ig van érvényben" mivel "eddigi művészi munkája az ország első színházává avatta a nagy tradíciójú szegedi színházat, továbbá a többi társtörvényhatóságok is most hosszabbítják meg további öt évre a szerződéseket", az övét is "hosszabbítsák meg öt évvel".⁶⁹⁹ A kérést a színügyi bizottság, azzal a módosítással, hogy a meghosszabbítás 1941. szeptember elsejéig szóljon, 1936. január 22-i ülésén támogatóan továbbítja. Az ügy a február 22-i közgyűlés elé kerül s az, tekintettel arra, hogy "Sziklai Jenő színigazgató működésével, nívós előadásaival és a darabok művészi kiállításával a város közönségének elismerését érdemelte ki, {...} a vele kötött szerződés érvényét 1941. szeptember 1-ig meghosszabbítja."⁷⁰⁰

December végén - ekkor még a szerződéshosszabbításra nem került pont - ismét egy ősbemutató rántja ki Thália már-már megrekedt szekerét a kátyúból. Ezúttal Buday Dénes és Harmath Imre operettje, a Sonja a megmentő. Sziklai "rendezése kifogástalan, tehetséges munka", a színészek remekelnek, a premiert a rádió "szokás szerint" egyenes adásban közvetíti. Az előadás nagy anyagi sikert hoz, a szezon végéig harmincháromszor kerül színre. A direktor fellélegezhet.

1936. Az 1936-os év fordulójával fordul a kocka is, és Fortuna istenasszony kegyeibe veszi a színházat. Jókor, mert a Szegedi Új Nemzedék cikkírója, Bokor István oly nagynak tartja - és valljuk be, nem ok nélkül - a vidéki színházakat sújtó válságot, hogy terjedelmes cikket közöl Tervezet a vidéki színészek megmentésére címmel. "Hihetetlenül rossz helyzet uralkodik vidéki társulatoknál. Nem ritkaság, hogy egy-egy este csak 8-10 pengő a bevétel" - írja. - "Sok helyen tényleg a gazdasági helyzet megváltozásában kell keresni magyarázatot arra, hogy üres a nézőtér. Szegeden azonban - nézetünk szerint - más a helyzet. Itt is van szegénység, ez kétségtelen, de itt más okokat is kell keresnünk a rossz színházi üzletmenettel kapcsolatban. Nálunk - hála Istennek - nem tartunk ott, mint pl. Tolnay Székesfehérvárott, ahol jobban kifizetődik a színigazgató nyilatkozata szerint a klasszikusokat ingyen játszani, mint pénzért. Az ingyenes telt ház ruhatári bevétele ugyanis nagyobb összeget tesz ki, mint a pénzért eladható jegyek értéke". Döbbenetes kép a vidéki színházak tragikus helyzetéről!

Bokor a szegedi színház válságának okát a szervezetlenséggel és a rádió meg a mozi konkurenciájával magyarázza. A bajból való kilábolást a bérletrendszer megváltoztatásában látja. "Csak egy alaposan beszervezett színházlátogató réteggel lehetne megváltoztatni {...} a siralmas állapotokat {...}

Ismét van előadás, ami fedezi az opera okozta deficitet. Bár az eddigi rossz tapasztalatokra rácáfol a március 30-i Bajazzók teltháza. Dobay Lívia szívhez szóló Nedda-alakítása és Lendvay megkönnyeztető Caniója véget nem érő tapsra ragadtatja a nézőket. A sikerben osztozik az est második részében fellépő Szalay Karola és Kőszegi Ferenc, akik káprázatos tánctudásukkal ismét bebizonyítják: a balett csodákra képes.

Április első napján a Szegeden jól ismert ifjú tehetség, Berczeli Anzelm Károly új darabját mutatják be. A sportszerető igazgató - januárban egy színházi este bevételét a Szeged FC-nek ajándékozta! - örömmel tűzi műsorra a Sámson és Delila című sportszatírát. A bemutatót nagy várakozás előzi meg. "Talán lesznek most percek, ahol az ököl hatalmán túl megszólal majd a gondolat himnusza" - írja Vér György. A bemutató után Muharay Elemér nyílt levélben írja meg észrevételeit az előadásról.

"A szegedi színtársulat néhány országos értékű teljesítményével már biztosította helyét a színházak első vonalában. Most pedig a Sámson és Delila ősbemutatójával olyan hősi feladatot vállalt fel, amely már túlhaladja a mai értékelés határát és dicsőségesen túlnő a meglévő szűk színházi kereteken" - írja egyebek között.⁷⁰²

Bezzeg Békeffi és Salamon társulatainak kabaréelőadásain mindig tele van a nézőtér. És jut pénz arra is, hogy az árnyas sörözőkben, jófajta serital mellett a férfinép megtárgyalja a berlini olimpián részt vevő magyar csapat szereplését.

A szabadtéri játékok vezetése ez évben Janovics Jenő kezébe került, s ő három darabot tűz a játékrendre: a Tragédiá-t, Herczeg Ferenc Bizánc-át és a János vitéz-t.

Augusztus végén a Szegedi Napló a jövő évadról kérdezi az ügyei intézésére Szegedre érkezett Sziklait.

"- Nekem minden műfaj - dacára annak, hogy vannak akik az ellenkezőjét állítják - szívemhez van nőve" - jelenti ki egyebek között. -"Egyik évben sem ígértem be illusztris fővárosi művészek szereplését, mégis színpadunkon minden siker tényező pesti arrive szerepelt. {...} Nem vagyok hajlandó handabandázó és előreláthatólag be nem tartható programot adni. {...} Programnak és pedig egészséges programnak tartom elképzeléseimet akkor, amikor azt mondom: legelső a színháznál a pontos gázsi. Mert a pontos gázsi adja meg a színháznak a komolyságát, a fegyelmet és a munkaszeretetet."⁷⁰³

Az igazgató szavaiból világosan kiderül, a realitás talaján állva, művészileg és gazdaságilag is sikeres színházat kíván üzemeltetni, s elég színházi tapasztalat áll már a háta mögött ahhoz, hogy ne hagyja kétes művészi és anyagi kalandokba hajszolni magát.

Szeptemberben kezdődött szolnoki vendégjátéka miatt a szegedi szezont csak október közepén szándékozik megkezdeni, s ezért dr. Tóth Béla polgármesterhelyettes hevesen tiltakozik, ez azonban mit sem változtat a kitűzött határidőn. Az 1936-37-es színiévre némileg megújított társulat készül. Az amerikai előadókörútra ment Bardócz Rózsa helyett egy bájos, ifjú színésznőt, Mészáros Ágit szerződteti. Új tag a szegedi születésű Csonka Endre, az elragadó humorú Erdődy Kálmán, a tűzről pattant szubrett: Lantos Ica és a kiváló karakterszínész Tanay Emil. A névsor arra utal, hogy Sziklai továbbra is a zenés darabokat tekinti színháza tartópilléreinek.

1936-1937. Október nem csak a szegedi színházban, a magyar belpolitikában is új fejezet kezdetét jelzi. Gömbös halála után új miniszterelnök, Darányi Kálmán ül a bársonyszékbe.

És mintha Sziklai is fordítana eddigi elképzelésén, váratlanul prózai darabot, a Néma leventé-t választja az október 16-i szezonnyitó bemutatónak. A "parádés külsőségek között" megtartott előadás óriási siker, a szezonban még tízszer játsszák. Heltai csak az október 20-i előadásra érkezik Szegedre, és a Hungáriában tartott banketten így nyilatkozik a látottakról:

"- Az ilyen előadások, mint a szegedi, visszaadják az ember hitét s bizalmát a vidéki színészet iránt. {...} Már Pesten sokat hallottam a szegedi színház kitűnő vezetéséről, igazgatójáról és társulatáról, de mondhatom, az itt tapasztaltak felülmúlják a várakozásokat. Boldog vagyok, hogy eljöhettem Szegedre."⁷⁰⁴

Ez persze csak növeli az igazgató anyagi terheit, amelyek megtérülését csakis az operettektől várhatja. Így ismét megszaporodnak a műsorban a zenés darabok. Bemutatják a Pármai hercegnő-t, a Gróf Figaró-t, Rejtő Jenő, Harmath Imre és Sándor Jenő operettjét - ez a tizedik eredeti bemutató Sziklai igazgatása idején - és Buday Csárdás-át. Ez utóbbi bemutatója előtt Patkós Irma súlyosan megbetegszik, szerepét a kezdő Mészáros Ági játssza el, és hatalmas sikert arat.

A siker nem véletlen. December harmadikán Szép Ernő "színpadi szerelmi analízisében", a Szívdobogás-ban Mészáros Ági "úgy virágzik ki, mint a pünkösdi rózsa". A kivételes tehetségű színésznőre a fővárosban is fölfigyelnek, s a nyolc közül ő az egyik vidéki kezdő színész, aki megkapja a Légrády ösztöndíjat.

A színház továbbra se indul be, s hogy az anyagi egyensúlyt fenn tudja tartani, Sziklai apró csalafintaságokhoz folyamodik. Egyik kedvenc trükkje, hogy időnként "elfelejt" szerzői vagy fordítói jogdíjat fizetni. Így azután a társulat sohase marad gázsi nélkül.

A mindennapos gondokból mit sem látó vitéz Haász Aladár, a kultuszminisztérium művészeti osztályának egyik vezetője, decemberben igen elismerően nyilatkozik a szegedi színház munkájáról:

"- A szegedi színház és színtársulat mindig a vidéki színészet élén járt és igyekezett a szokványos vidéki műsorok mellőzésével eredetit, nívósat és tökéletesebb művészi színvonalon állót nyújtani a közönségnek, amelyről örömmel lehet megállapítani, hogy ezt mindenkor méltányolja."⁷⁰⁶

Érdekes, hogy a gondok ellenére, karácsonyi cikkében Sziklai is hasonló véleményt fogalmaz a szegedi közönségről:

"- Az elmúlt három és fél év alatt Szegeden nemhogy csökkent volna a színház iránti érdeklődés, sőt emelkedett."

Igaz, hogy amikor ezt írja azokról, akik nem igen járnak a magvasabb darabokra, akkor egy messzibb, nagyratörőbb terv érdekében szól. Erről árulkodik hosszú dolgozatának befejező része:

"- Az út, amelyre léptem és amely a végső célhoz vezet, még csak részben van a hátam megett s csak akkor fogom elérni, ha a szegedi színház a legfelsőbb helyen is abban az elismerésben részesül, amelyet méltán megérdemel. Hitem és meggyőződésem: a szegedi színháznak kell

Január végén Szeged törvényhatósága Sziklai ösztökélésére Budapest székesfővároshoz fordul s kéri, hogy a Budai Színkör nyári játszási jogát adja a szegedi színigazgatónak.⁷⁰⁸ Sziklai a budai játszóhelytől reméli pénzügyi gondjai enyhülését. Már anyagi támogatót is sikerül találni, amikor a főváros elrendeli a színkör lebontását.

Nincs más választás, a színházi csatát Szegeden kell megnyerni. Segítségül hívja a népszerű Muráti Lilit, újabb szerepekbe mutatja be a város kedvencévé vált Mészáros Ágit, a próza kedvelőinek kegyét keresve Szép Ernő, Bókay János és Zilahy Lajos műveit tűzi műsorra, az eredmény azonban - a látogatottság szempontjából - siralmas. Még a március 15-e tiszteletére játszott Bánk bán - Bánk a vendég Kiss Ferenc, Gertrudis Mátray Erzsi és Tiborc Herczeg Vilmos - "ünnepietlenül üres sorok" előtt pereg. A Jederman se képes színházba csalni a publikumot, pedig a címszerepben a kedvelt Kiss Ferencet láthatnák.

Nem jobb a helyzet a város más fajsúlyos rendezvényein sem. A Belvárosi Moziban január 17-én tartott Bartók-esten sem tolong a közönség, a Dugonics Társaság február végi előadóülésén - Janovics tart előadást Erdély nagy színészeiről - meg egyenesen szégyellnivalóan kevesen jelennek meg. Nyilvánvaló, a néptelen nézőterek nem a színház műsorválasztékának kritikáját jelentik.

Szerencsére az operettek még mindig újratöltik a direktor kétségbeejtően apadó kasszáját. A Marika hadnagy 24, a Nincs szebb mint a szerelem 18 előadást ér meg, és a március 17-én bemutatott Zerkovitz-operett, a Hulló falevél jegyeiért is sorbaállnak. Az operák azonban - bár mindegyre követelik műsorra tűzésüket - csekély látogatottság mellett csak deficitet fialnak. Április 12-én Donizetti Don Pasquale-ját tűzik műsorra. Bár a zeneművet még sohasem játszották Szegeden, s a szereposztás is parádés - Orosz Júlia, Komáromy Pál, Lendvay Andor, Somló József -, a dirigens Fleischer Antal pedig "mágus, aki bűvöli, szuggerálja, összetartja, buzdítja muzsikusait", mégis "üres székek és páholyok törték le a forró hatások megnyilatkozását, amelyet pedig méltán megérdemelt volna a szép rendezés és magasszintű előadás. Az előadás tökéletes sikerének ez a nem teli ház volt egyetlen akadálya."⁷⁰⁹

Sziklai, mint már annyiszor, ismét előre menekül. A március elsejei színügyi bizottsági ülésen bejelenti, hogy a katasztrofálisan menő szezont május elején be kívánja fejezni, s egyúttal egy állandó nyári színház

A Hősök Kapuja

hogy a közönség szeretete növekedett a társulat irányába {...} Arra kérem a közönséget, hogy az őszi viszontlátásig tartson meg jó emlékezetében, aminthogy én sem tudok érzelmileg egy pillanatra sem elsza- kadni ettől a várostól."⁷¹²

Az együttes négy héten át Szolnokon játszik, azután Sziklai visszatér Szegedre, mert a Játékok történetében először a városban működő igazgató is felkérést kap rendezésre. A János vitéz-t állítja színre, s az előadás folyamán szinte az egész tér játszik. A Dóm téri játékok másik jelentős bemutatója Berczeli: Fekete Máriá-ja. Természetesen egyéb szórakozást kínáló rendezvények is vannak a nyár folyamán. Ilyen az Írók Kabaréja, a Békeffi és Salamon-féle könnyű, vidám műsorok. A legnagyobb várakozást mégis az első légvédelmiriadó-próbát övezi. A polgárok remek játéknak tekintik és cigányzenével köszöntik a felvijjogó szirénákat.

1937-1938. Az 1937-38-as szezonra a győri előadás-sorozatot követően érkezik az együttes. A társulat szinte változás nélkül együtt maradt. Csupán Hamvay Lucy, Komlós Juci, D. Kovács József és a szí- nész-rendező Forgács Sándor debütál majd a Tisza-parti teátrumban. A közönség örömére, a már hosszabb ideje betegeskedő Patkós Irma is gyógyultan áll csatasorba. Október 13-án a Cigánybáró nyitja a színiévet. A bemutató a várakozásnak megfelelően hatalmas siker. Strauss dalművét valóságos operettözön követi, majd 25-én az első opera, a Bohémélet, színlapján a már ismert nagy nevek. Hiába, mert a közönség alig-alig jár színházba, s a vendégsztárok így nem hozzák, inkább viszik a pénzt.

A direktor nem csak színészei munkáját, hanem a város minden társadalmi és tudományos eredményét szemmel tartja. Így azután elsők között üdvözli október végén a Nobel-díjat elnyert Szent-Györgyi Alber- tet:

"Engedje meg Méltóságod, hogy a világhírű sikerhez, melyet {...} egész csonka magyar hazánknak megszerzett, úgy a magam, mint teljes társulatom nevében őszinte gratulációnkat fejezzem ki és kérjem, hogy tudományos kutatásait Isten áldása kísérje."⁷¹⁴

Az 1938-as új esztendőben, január 12-én még díszelőadást is ad a kitüntetett tiszteletére. Thomas: Mignon-ját választja erre az alkalomra, s az előadást maga állítja színre. Az óévben még két nevezetes eseményt tekinthettek meg a színház látogatói. November 18-án és 19-én a bécsi Staatsoper balettegyüttese mutatkozik be Szegeden, és december 10-től Bársony Rózsi vendégjátéka a város szenzációja. Pedig igen nagy anyagi erőfeszítésbe kerül a rengeteg pénzt felemésztő vendégjátékok és operai vendégszereplések finanszírozása. De nem sajnál semmi anyagi áldozatot színházától, mert a teátrumoknak s közülük is a szegedinek fontos szerepet tulajdonít. Erről vall a Szegedi Napló karácsonyi számában.

"A vidéki magyar színészetnek az abszolutizmus óta nem volt olyan nagy szerepe a nemzeti érzés ébrentartásában, mint most, amikor a megcsonkított kis országot mindenütt a létét fenyegető ellenségek veszik körül" - írja cikkében. - "A magyar színházaknak ma nem csak a nemzeti irodalom, nyelv és zene pallérozása a kötelessége, de rendkívül fontos feladata az optimizmus táplálása, a szebb és boldogabb jövő elérkezésébe vetett hit erősítése is." Írását, a szegedi színházra térve, e gondolatokkal fejezi be: "hogy ez a nagymúltú színház teljesen kifogástalanul tölthesse be ezen sokirányú, nagyszerű szerepét, elengedhetetlen a közönség szerető támogatása. Eszméljen rá végre a közönség arra, hogy a színház nem kizárólag a könnyű szórakozások csarnoka, hanem egyik felszentelt temploma a nagy nemzeti ideáloknak a várvavárt magyar feltámadás fenséges gondolatának és vágyának."⁷¹⁵

1938. ő maga mindent megtesz, hogy tettekkel is igazolja kifejtett gondolatait. Január harmadikán Tolsztoj: Élő holttest-jét tűzi műsorra Forgács Sándor értő rendezésében, aki egyúttal Fegyát is alakítja. A feleség szerepét Szilágyi Szabó Eszter játssza, a cigánylányt Eőry Kató

A telt ház későn jön. A direktor, hogy elkerülje a teljes anyagi összeomlást, társulatát kettéosztja, és egy részével január végén 10 napra győri vendégjátékra megy, míg Szegeden Bulla Elma, Fejes Teri és Gombaszögi Ella szerepeltetésével igyekszik felrázni a csüggesztően érdektelen nagyérdeműt. Az ötlet szerencsésnek bizonyul, mert - legalábbis ami Győrt illeti - nyereséggel zárul a vállalkozás, ezért a vendégjátékot márciusban megismétlik. Az anyagi téren egyensúlyba került színház igazgatóját erkölcsi megbecsülés is éri. "A vidéki színészet fejlesztéséért" Sziklainak ítélik a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium jutalomdíját. Az indokolás: "Színtársulata a legnagyobb taglétszámból áll és tagjait a legjobban is fizeti. {...} Bár arra kényszerül, hogy műsorát nagyobb részben operettekből állítsa össze, ezen a téren is méltánylandó munkát végez, amikor eredeti operettbemutatókkal frissíti föl a vidéki színházak operett-műsorát. Drámai előadásai is kifogástalanok."

Az igazgató elégedett lehetne, ám mégsem érez megkönnyebbülést, hisz március közepén Ausztriában megtörténik az addig elképzelhetetlen, az Ansluss. Sziklai, aki zsidó származású, nyugtalanul hallgatja a szomszédos országból érkező híreket.

ő maga szavatartó ember, ezért korábbi ígéretéhez híven a színház anyagi természetű gondjaitól függetlenül, a szezon végén is kiemelt figyelmet fordít a prózai előadásokra. Március elsején mutatják be Károlyi Sándor kedves, lírai darabját, a Gyergyói emlék-et. A gyergyói emlék tulajdonképpen egy nagyranőtt székely fiú, aki a Marosvásárhelyen fogságban lévő orosz katona és egy székely lány szerelmének gyümölcse. Forgács Sándor "rendezte a darabot gonddal és ízléssel". Április 5-én "a közönség boldogan fogadta a színpad ünnepi hivatását és nem utolsó sorban költészetét", Shakespeare Szentivánéji álom-át. A Forgács Sándor "rendezte játék részleteiben gondosságot, figyelmet és fantáziát találhattunk." A dekoratív díszletek közt zajló tündérjátékban - a díszleteket Plivelic Emil festette - "Mészáros Ági Puck alakítása került az előadás első vonalába; a fiatal színésznő meglepő fantáziával indította el a vidám vonalat".⁷¹⁷

Egy hét múlva a neves költő és egyetemi tanár, Sík Sándor Szent István király-ának bemutatóját tartják. A szent király szerepében Szabó

Érdemes megjegyezni, hogy ebben a szezonban sikerült az évadot a szegedi színház történetében az eddigi legkevesebb, mindössze 58 darabbal végigvinni! Pedig a rövidnek tűnő szezonban is 329 előadást tartottak, 30 operettet, 22 prózát és 6 operát tűzve műsorra. Indokolt, hogy a színügyi bizottság a szezonzárás alkalmából a "legteljesebb elismerését fejezi ki" és a "legteljesebb bizalmáról biztosítja" a színház vezetőjét.⁷¹⁸

A színészek különvonattal győri, később szolnoki nyári állomásukra utaznak, remélve, hogy a közönségnek nagyobb kedve támad szórakozni, hisz Chamberlein Münchenben megmentette a békét! A távozó "anyatársulat" helyét ez évben is Bánky Magyar Komédia Kamara Színháza foglalja el. Színvonalas műsorukon O'Neill, Scribe, Ibsen drámái mellett magyar szerzők - Zilahy, Herczeg - színművei is színre kerülnek.

A szabadtéri programjában a már hagyományosnak tekinthető Az ember tragédiája mellett Herczeg Bizánc-a és két zenés produkció: Kodály Háry Jánosa, valamint Puccini Turandot című operája szerepel. Ez utóbbi színreálmodója az Operaház két kiváló művésze: Fülöp Zoltán és Nádasdy Kálmán.

A Prófétában Sugár Gyula hattagú kabaréja tartja fellépéseit, nem sok anyagi sikerrel. Július hetedikén ugyanis kénytelenek kérelemmel fordulni Pálfy polgármesterhez.

"Alázatosan kérem Önt, méltóztassék lehetővé tenni, hogy társaimmal együtt három személy, ha más eredményt nem tudtunk elérni, legalább haza tudjunk utazni Budapestre szülővárosunkba; sajnos nincs pénzünk, az itteni lakásunkat is alig tudjuk fizetni. Ez a szomorú história annak köszönhető, hogy a Próféta étterem nyári kabaréjának voltunk tagjai - mi azt hittük, hogy ez egész nyáron át ad megélhetést számunkra; de engedély meghosszabbítás nem volt a szabadtéri játékok miatt."⁷¹⁹ Nem csoda, hogy elmaradnak Szegedről az eddig megszokott alkalmi nyári társulatok.

Augusztus 28-án az újságok közlik a sajtó és színészkamarai 6700/1938 M.E. számú rendeletet, amely szerint kamarai tag csak az lehet, aki "betöltötte 18. évét, nemzeti szellemű és a hivatás tisztességének megfelelő egyéniség, megfelelő képzettséggel és feddhetetlen előélettel." Várható tehát a kamarai tagok megrostálása, bár az átigazolásig mindenki automatikusan tag marad. A végleges tagságot azonban csak a származást igazoló okmányok bemutatása után nyerhetik el.

Sugár Gyula segélykérő levele

Sziklai tudja, hogy okmányai nem "szalonképesek", hiszen ő zsidó származású s az Országházban már tárgyalják a második zsidótörvényt. Csak az nyugtatja meg, hogy a fenyegető jelek ellenére 1939. augusztus 31-ig megkapja a játszási engedélyt.

Szeptember elejétől megváltozik a világ. Szaporodnak a légoltalmi gyakorlatok, Németország és Csehszlovákia közt ellentét robban ki a Szudétaföld miatt, az élelmiszerek ára az égig emelkedik. Talán ezek mind közrejátszanak abban, hogy a bérletezés katasztrofálisan rosszul sikerül, annak ellenére, hogy a város notabilitásait maga a polgármester igyekszik rábeszélni a színháznak némi anyagi biztonságot jelentő bérletek megvásárlására. Pedig érdemes bérletet venni, hisz a társulat alaposan megújult. Az új főrendező, Homokay Pál kitűnő színész is. Az új bonviván Szalma Sándor, és Tamás Benő az új komikus. A legszebb az Akadémiáról szerződött Lontay Margit, a legnevesebb a Berlinben forgatott UFA-filmekből jól ismert Földessy Géza. S két korábbról kedvelt színésznő is Szegedre szerződik: Jurik Julcsi és Ica.

1938-1939. A szezon október 13-án kezdődik. Mintha a világról alkotott véleményét akarná elmondani, évadnyitásra Rákosi Jenő A bolond című megzenésített darabját választja a direktor. Majd jönnek az operettek egymás után: a Sárgapitykés közlegény, a Legyen úgy, mint régen volt, a Nótás kapitány meg Csathó, Zilahy és Vaszary darabjai, "roppant mulattató, kacagtató" mind.

Novemberben visszacsatolják a Felvidéket. Az emberek örömmámorban úsznak. A színháziak a nagyszerű alkalomból Földes Imre Égő város-ának teljes bevételét a "Magyar a magyarért" akció javára ajánlják fel. A szegedi színház mutatja be az első visszacsatolásról írt darabot.

"A közönség látogatottságával nem nagyon bizonyította túlságos igényét a műfajjal szemben" - írja másnap a Szegedi Napló. Kár, mert a rendező Homokay Faustként is kitűnő, Margitot Balogh Klári formálja megrázó erővel, s igen jó Szabó István Mefisztója is.

1939. A karácsony hatalmas havazással érkezik, az 1939-es esztendő pedig baljós előjelekkel. "A világ a keresztény névnek sűrű emlegetése mellett is valósággal tobzódik a pogány gyűlöletben" - mondja Glattfelder Gyula csanádi püspök újévi szózatában.

A színház vezetői mintha mit sem vennének ebből észre, operettekkel andalítják el a nézőt. Egymást követi a Marica grófnő, a Mosoly országa és a Csárdáskirálynő. Mindez nagyon sokba kerül. Ráadásul egy új zenés mű, a Bombaüzlet bemutatása után ismét szerzői pert akasztanak Sziklai nyakába. Hogy az aggasztóan apadó kasszát újra megtöltse, a már bevált taktika szerint 25 színésszel Győrbe megy, míg anyaszínházában vendégek sokasága fordul meg: Dayka, Törzs, Bulla, Páger, Mezey, Muráti, Tolnay Andor, Perényi László és Jávor Pál. A húzás ismét beválik, anyagi helyzete a dunántúli város jóvoltából megszilárdul, ezért márciusban is megismétli az évközi turnét.

Közben februárban Szegeden Sziklai megtartja az igazgatása alatti 25. ősbemutatót. A Csavargólány szép sikert hoz, ámbár nem ez, hanem a 17 előadást megérő Kiskomárom-Nagykomárom és az Ezredes kisasszony ugyanannyi előadása a listavezető a zenés darabok között. A prózák közül Csathó Fűszer és csemegéje viszi el a pálmát a maga 10 előadásával.

Február 18-án az egykori szegedi kezdő színésznő, Ignácz Rózsa lép fel a Felsővárosi Katolikus Kultúrház székely estjén. A színésznő ekkor már felcserélte a világot jelentő deszkákat a halhatatlanságot ígérő tollal. Szegeden töltött évéről Homoki vörös című kulcsregényében írt. Február a politikában is változást hoz. Teleki Pál ül a miniszterelnöki székbe, s tőle a belpolitikai helyzet konszolidálását és az erőteljes német befolyás mérséklését várja az ország. Márciusra a Felvidék után most már a második elcsatolt országrész, Kárpátalja is visszakerül az anyaországhoz.

A szezon végén mutatja be a társulat Huszka: Erzsébet című nagyoperettjét,"Sziklai Jenő mozgalmas, megértő és nagyvonalú rendezésé"-ben.

Nyomukba érkezik a Belvárosi Színház kitűnő Kodolányi-produkciója, a Földindulás Vaszary Pirivel és Páger Antallal a vezető szerepekben, majd május 23-án a már szinte szegedi társulatnak számító Magyar Komédia Kamara Színház. Az igazgató, v. Bánky Róbert, aki az eddig is sok vihart kavart stagione rendszer szülőatyja, a Délmagyarországnak beszámol ötletéről, amit egyszerűen csak "szegedi gondolat"-nak nevez.

"Tervezetem alapja" - kezdi nyilatkozatát - "tulajdonképpen Szegeden fogant gondolat. Néhai jó Palágyi Lajos szegedi színigazgató korábban gondolt arra, hogy stagione rendszer szerint kellene megszervez- ni a vidék színjátszását. Később, amikor a Nemzeti Színház tagja lett, memorandummal fordult a vidéki igazgatókhoz elgondolásának megvalósítása érdekében. Vértes Lajos a Vígszínház művésze fejlesztette tovább a gondolatot, kettőjük elgondolása nyomán dolgoztam ki részletes tervezetemet, amely két részre osztja a vidék színészetét {...} Az első csoportba, ahova Szeged, Debrecen, Pécs és Kassa tartoznának, minden városnak meg lenne a maga társulata, de a társulatok nem egy helyen játszanának, hanem két és fél hónaponként váltanák egymást állomáshelyeiken. {...} Minden társulat 16 darabot tanul be, vegyes műsorrend szerint. A vegyesműsor azt jelenti, hogy a társulatok közül kettőnek zenés darabok, a másik kettőnek a prózai művek előadása lesz a főhivatása. A zenés társulatok közül az egyik a komoly (opera, nagyoperett), a másik a könnyű zenét fogja kultiválni. {...} Fővárosi színvonalú előadásokat kapunk ilyen módon {...} részemről egyenesen a vidéki színészet renaissanceát várom tőle" - fejezi be tervezete ismertetését Bánky.⁷²⁰

Június hetedikén a Szegedi Napló arról ad hírt, hogy a vidéki színtársulatok teljes megszüntetését tervezi a Színészkamara. A lap ismerteti Kiss Ferenc elnök elhatározott szándékát, mely szerint tizenkét stagione járná az országot. A drámai társulatoknak körülbelül harminc-negyven tagja lenne, az operett-társulatok pedig ezen a létszámon felül még körülbelül ugyanennyi zenésszel és segédszínésszel bővülnének. A kamara elnöke annak a reményének is kifejezést ad, hogy a hónap végén vagy legkésőbb július elején megkezdődhetik a stagionék szervezése.

A stagionék, azaz a vándortársulatok szervezésére a magyarázat: a Kamara úgy kíván feltűnés nélkül megszabadulni a kétes származású

színházvezetőktől, hogy átszervezéseket erőszakol ki. Mert közben a "tisztelt Ház" elfogadta a második zsidótörvényt, s ez lehetetlenné teszi a nem árja származásúnak minősülők vezetőállásban való tevékenykedését.

Ez időben Sziklai már színháza szolnoki vendégjátékán van. Onnan érkezik július 8-án a hír: a szegedi direktor Sereghy Andor volt kassai igazgatóval kibérli a budapesti Operettszínházat, és ott Sziklai mint gazdasági igazgató működik majd. "Nagy vesztesége volna Szegednek, ha hat éves sikeres igazgatói működés után nem térne vissza Szegedre" - kommentálja az értesülést a Délmagyarország.

A kósza, bizonytalan hírekre az érdekelt telegrammal reagál:

"Döntésemet véglegesíteni csak akkor fogom, ha Szeged városa a velem kötött szerződését a stagione miatt fölbontja és engem nem akar megtartani. Szerető ragaszkodásom Szegedhez 14 év után kitéphetetlen.

Sziklai átmeneti igazgató"

A Tisza-parti város eközben éli megszokott kulturális életét. A Dóm téren készülnek a Játékok díszletei. Az 1939. év bemutatói közül ismét egy Nádasdy-rendezés, az Aida aratja majd a legnagyobb sikert. Június 15-én a Városi Színházban ünnepli színpadra lépésének 25 éves évfordulóját a Magyar Komédia Kamara Színház direktora, Bánky Róbert, és két nap múlva a kitűnő erdélyi előadóművésznő, Tessitóri Nóra tartja meg nagyhatású előadóestjét.

A vándortársulatok megalakítása a Kamara irányításával megkezdődik, és az érdekelt városoknak előbb-utóbb színt kell vallani. Július 19-én Pálfy polgármester nyilatkozik is a kérdésről.

"- Szeged speciális helyzetben van" - mondja az Új Nemzedék újságírójának. - "A városnak ugyanis 1940-ig szerződése van Sziklai Jenővel, aki ezideig mindig igyekezett eleget tenni szerződéses kötelezettségeinek. Sziklai fővárosi nívóra emelte a szegedi színházat, amely igazgatása alatt mindig első volt a vidéken. Nemcsak anyagi szempontból tett mindig eleget kötelezettségének, de műsor, kiállítás tekintetében is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A szegedi színház jövő évi sorsa ügyében azt szeretném, ha a város közönsége döntene felette. {...} A helyzet ugyanis az, hogyha Szeged közönsége egységesen Sziklai Jenő mellett foglal állást, értesülésem szerint a kultuszminiszter kiadja számára a szegedi koncessziót."⁷²¹

Július 21-én a színügyi bizottság hosszas tárgyalás után arra a véleményre jut - egyöntetűen -, hogy "Sziklai Jenő színigazgató vállalt kötelezettségének minden tekintetben megfelelt, a szegedi színház nívóját a vidéki városok közt a legelső helyre fejlesztette és működésével teljességgel meg lehet elégedve a város." Ezért "a színügyi bizottságnak {...} az a véleménye, hogy leghelyesebb volna a város szempontjából is, ha továbbra is Sziklai kapná meg a színigazgatói megbízatást. Ha azonban ennek valamilyen törvényes akadálya volna, nevezetesen a zsidótörvény akadályozná ezt, akkor Sziklai felesége: Patkós Irma legyen a szegedi színház igazgatója."⁷²²

Július 25-én a Szegedi Új Nemzedék Olvasóinké a szó rovatába a Turul Szövetség polgármesterhez írt levelét közli. Ebben egyebek mellett a következő áll:

A színügyi bizottság kiáll Sziklai mellett

"Polgármester Úr! Bátor vagyok tudomására hozni, hogy a legnagyobb meglepetést a színügyi bizottság azon határozata okozta Szeged város társadalmában, hogy mintegy a zsidótörvény megkerülésének a gondolatával, a zsidó férj helyett a keresztény feleségnek javasolja odaadni a színigazgatóságot, ami természetesen a színház vezetésében semmiféle változást nem eredményezne. Ezzel a döntéssel a színügyi bizottság, mint nyilvánvalóan hivatalos szerv, szinte példát állít a második zsidótörvény kijátszására. Kénytelenek vagyunk ezért ezt a döntést a keresztény nemzeti politikát hirdető kormányzat tudomására hozni, amely a fennálló törvényes rendelkezésének eme átlátszó megsértését a rendelkezésre álló eszközökkel minden bizonnyal meg fogja akadályozni."

A levelet dr. Kovács László, a Turul Szövetség Szegedi Kerületének vezére írja alá.

Eközben a július 12-i közgyűlésben Dáni János törvényhatósági bizottsági tag felemeli szavát a tervezett stagione rendszer ellen, és "a polgármester közbenjárását kéri - a színészek és a műszaki személyzet egzisztenciájának érdekében - a terv megváltoztatására. A polgármester válasza szerint a kultuszminiszter a városok polgármestereinek értekezletet hívott össze, ahol a vidéki városok az állandó színtársulatok és az állami támogatás növelése mellett foglaltak állást."⁷²³

Sziklai, aki mindig a realitások embere volt, nem ringatja illúziókban magát, és augusztus 9-én, Győrött feloszlatja társulatát. A hónap közepén megjelenik a zsidótörvény végrehajtási utasítása, s ez egyebek mellett kimondja: "a színház szellemét meghatározó személy zsidó nem lehet". Glattfelder csanádi püspök Szent István ünnepén hiába ítéli el a törvényt, mondván: "embert embertársával szembeállítják hamis jelszavak zászlaja alatt", szavai süket fülekre találnak.

A fejlemények hatására a színügyi bizottság kénytelen beadni a derekát és kijelenteni: "Sziklai színigazgatásának törvényes alapja megszűnt." Augusztus huszadikán a Délmagyarország közli Hóman Bálint kultuszminiszter állásfoglalását, aki szabad utat ad a stagionéknak. Huszonkettedikén a lap tudósítójának Pálfy polgármester kijelenti: "Én a miniszter döntésével szemben nem kívánok egy lépést sem tenni." Nem meglepő tehát, hogy a városi közgyűlés az SzV Th B kgy 289/1939. számú határozatával a stagione rendszer mellett foglal állást. Augusztus 25-én pedig már a sajtó közli, a Színművészeti Kamara kijelölte a Szeged-Debrecen-Pécs és Kassa városokban szereplő vándortársulatok igazgatóit, akik: vitéz Bánky Róbert, Kardoss Géza, Tolnay Andor és Ihász Aladár.

Sziklai Jenő távozásával - valójában jogszerűtlenül - a szegedi Városi Színház XX. századi eddigi legfényesebb időszaka szakadt félbe. Sziklai a szegedi színházkultúrát a fővárosival egy szintre emelte. Igazgatása első öt évében nagyon határozott, kifinomult, igényes, zenésszínházi koncepciót valósított meg. Nem véletlen, hogy Kálmán és Lehár, a vajúdó magyar színházi életet látva az egyetlen, anyagilag megbízható, művészileg vitathatatlanul az egyik legjobb színháznak, a szegedinek adják magyarországi bemutatójuk jogát. A leleményes színházvezető a szegedi operajátszás olyan etalonját teremtette meg, amilyent hosszú évtizedekig nem haladott meg egyetlen színházi korszak sem.

Sziklai Jenő kérelme