Sziklai Jenő (1933. október 3. - 1939. augusztus 9.)
               

450-451
 

"Szeged színháza a legnagyobb és legelőkelőbb színház Magyarországon {...}
Itt az igazgatónak kell elvégezni az üzleti dolgokat, a művészi részt, a gazdasági és színpadi ügyeket,
sőt rendezni is kell, ott kell lenni állandóan a színpadon, mert a színház a színpadon nyer vagy veszít csatát,
s ha az igazgató nem ismeri a színpadot, vagy nem törődik vele, baj van."

Sziklai Jenő 1933-as karácsonyi nyilatkozatából

Sziklai Jenő
(Fülek, 1888. június 23. - Gmünden?, 1944/45?)

Pályáját 1904-ben színészként kezdi. Több vidéki színház színpadán lép fel, majd évekig a budapesti Városi Színház tagja. Először 1926-ban kerül Szegedre, feleségével Patkós Irma primadonnával. 1931-ig ő a társulat főrendezője, és két év kitérő után 1933-tól igazgatója. Nemcsak vezeti a színházat, hanem játszik és rendez is. Igazgatóként eredeti bemutatókra törekszik. ő segíti színpadra - többek között - Buday Dénest, Harmath Imrét, Kellér Dezsőt és Rejtő Jenőt. Direktorsága alatt két Kálmán Imre-ősbemutatót tart a szegedi színház, és az ő igazgatása idején dirigál Szegeden Lehár Ferenc is. 1939-ben, a zsidótörvény miatt, a nyilvános szerepléstől visszavonulni kényszerül. 1944-ben munkaszolgálatra vonul be, ahonnan nem tér vissza.


452
 
453
 
454
 
455
 


Sziklai Jenő levele

456
 


Janovics Jenő levele

457
 


Készülődés Az ember tragédiájára (jobbra fehér ingben Hont Ferenc)

Július 11-én hat részből álló cikksorozat indul Pásztor József tollából a Szegedi Naplóban, Séta a színház körül címmel. Az írás tulajdonképpen Sziklainak681 szól. A szerző előszámolja benne mindazokat a hibákat, tévedéseket, amik következtében a korábbi igazgatók elveszítették a nézők bizalmát. Ezek közül a legnagyobb hibának a bérletesek becsapását, a délutáni előadások nézőinek az új bemutatóktól való megfosztását és a segédszínészekkel játszatott főszerepeket tartja.

Az 1933-as nyár nevezetes dátum Az ember tragédiája színpadi történetében. Augusztus 20-án, a Szegedi Hét megnyitóján kerül először színre a Dóm téren Madách remeke. Az előadást Buday György konvenciókkal szakító, jelzésszerű díszletei közt Hont Ferenc állítja színre. Ádám szerepében Lehotay Árpád, Éva és Lucifer szerepében Tőkés Anna, illetőleg Táray Ferenc lépnek fel.

Míg a szabadtéri játékok előkészületei folynak, Sziklai is felkészül új feladatára, a szegedi direktorságra. Székesfehérvári, 43 főből álló társulatát 130 tagúvá növeli. Harmincnégy színészét a legjobb erőkből válogatja össze. Görög társulatából leszerződteti Könyves Tóth Erzsit, Derékit és Csellét, vele jön Szeged kedvence, felesége Patkós Irma, a Jurik testvérpár: Julcsi és Ica szubrettek, Körössy Zoltán táncoskomikus, Balogh Klári szubrett-primadonna, Ölvedy Zsóka naiva, Fülöp Sándor buffó, Krémer Ferenc táncos siheder, Garami Jolán komika, és ők csak a legnevesebbek a művészileg roppant erős társulat tagjai közül. Helyetteséül a kitűnő színészt, Herczeg Vilmost jelöli ki, főrendezője Kemény László. Karmesterei: Török Emil és Beck Miklós. Tizennégy tagú férfi és tizenhét tagú női kar, 27 zenész, valamint 38 műszaki dolgozó teszi teljessé az együttest. A színház iránti rokonszenv növelése érdekében bejelenti, hogy a helyárakat "a súlyos pénzügyi helyzetre és a

458
 


Patkós Irma

rossz kereseti viszonyokra" tekintettel némileg csökkenti, egyúttal kéri a város vezetőitől, hogy a beton előszínpad elbontásával és deszkával való befedésével a játékteret növeljék meg. Kérését teljesítik, sőt közvetítésével végre a rég hiányolt forgószínpadot is jutányos áron beszerzik és beszereltetik. A társulat összetétele, s az igényelt színpadtechnikai módosítások azt sugallják, hogy Sziklai közel harminc éves színpadi tapasztalataira alapozva, magas színvonalú zenésszínházi koncepció feltételeit igyekszik megteremteni, mindjárt, működése kezdetén. Első lépéseiből is látszik, hogy ezúttal a város távlatokban gondolkodó, nagyvonalú, a színi szakmához és a gazdasági ügyekhez egyformán jól értő színházvezetőt választott teátruma élére.

1933-1934. Mivel már előző állomáshelyén elnyerte a hódmezővásárhelyi nyári állomást, Sziklai augusztus elején ott kezdi meg az 1933-34-es színházi szezont. Ennek köszönhetően már jól összeszokott együttessel érkezik október elején a szegedi évnyitóra.

Első, bemutatkozó darabnak Erkel Bánk bán-ját választja. Az október 3-i nyitó előadásra aranynyomású meghívóval invitálja az előkelőségeket. A szereposztás káprázatos: Báthy Anna, Basilides Mária és Ocskay Kornél. A kórust erre az alkalomra 60 tagúra növeli, és a kézi erővel mozgatott új forgót is beveti a siker érdekében. Az eredmény nem kétséges: "Sziklai megnyerte az első csatát" - írja másnap a Szegedi Napló. "Bizalom és érdeklődés előzi meg az új munkát és az új embereket" - így a Délmagyarország. - "Még mindig vannak százak és ezrek, akiknek a színház, a szegedi színház többet jelent üzleti vállalkozások és üzleti kísérletezések akadályversenyénél."682

A frenetikus sikerű színháznyitást operettek sora követi. Vicki Baum Grand Hotel-jének bemutatóján a forgó ötletes és hatásos alkalmazása, Harmath-Márkus luxushajó fedélzetén játszódó Tessék beszállni című operettjében az új díszletek és jelmezek, a Gül babá-ban pedig a színészként is kedvelt direktor Mujkó-alakítása kápráztatja el a nézőket. A Jurik hölgyek, Balogh Klári, a kacagni való Körössy Zoltán, a fess Márkus Lajos bonviván, a meleg kedélyű Herczeg és a többiek mind, a siker megbízható zálogai. "Remek operett-társulat" - állapítja meg a sajtó. Október tapstól zajos hónapját 30-án opera-előadás, a Faust zárja. "A rendezés" - Sziklai munkája - "és a kórusok szárnyaló éneke dicséretre méltó keretet adtak az előadásnak." Lendvay Andor Mefisztóját, Báthy Anna szeretni való Margitját és Patkós Irma Siebeljét "tomboló lelkes taps" jutalmazza. Az első hónap alapján egyértelműen körvonalazódik a zenésszínházi koncepció, hisz októberben 26 este operett, 2 este opera és csupán 2 este került próza a színház műsorára. Csakhogy a zenésszínház drága műfaj! Máris látszik, hogy Sziklai "becsületes törekvései messze túlhaladják anyagi teljesítőképességét." Egyetlen hónap alatt 15 832 pengő deficitet halmoz fel! Ez különösen akkor aggasztó, ha a színigazgató nem kap a jelenlegi egy évnél hosszabb igazgatói kinevezést. Ezt átlátja a város vezetősége is, és október 29-i ülésén kimondja, hogy "Sziklai Jenő művészi munkáját a tanács elismeri" és javasolja a közgyűlésnek, a jelenlegi bérleti szerződést 1934. szeptember 1-től három évvel hosszabbítsa meg. Ennek fejében (!) a város a színházi segélyt, mint költségvetési tételt csökkenteni fogja.683

459
 
Maga az érdekelt is kéri november 20-án a szerződés meghosszabbítását. Levelében így érvel: "midőn a szegedi színház élére a meghívást megkaptam színházi felszerelésemet kiegészítettem. A budapesti Király Színháztól két vagon díszletet vettem. Jelenleg az a helyzet, hogy a színház díszletraktárai (színházépület, tűzoltó laktanya, törvényszék pincéje) megteltek és kénytelen voltam még egy raktárt kibérelni." Nem érdektelen e mondatnál felfigyelni arra, hogy Makó óta, a színigazgatók minden igyekezete ellenére a színház raktározási gondjai még mindig nem oldódtak meg! "Ennek a nagy felszerelésnek köszönhetem" - folytatódik a beadvány - "hogy minden színdarabot megfelelő kiállításban tudok színrehozni. Ezeket a befektetéseket azért eszközöltem, mert bíztam munkám sikerében és hosszabb időre készítettem elő művészi programomat {...} Ezek előre bocsátása után tisztelettel kérem Méltóságo- dat, hogy a novemberi közgyűlés elé szíveskedjék terjeszteni azon alázatos kérésemet, hogy Szeged sz.kir. Városi Színház igazgatását újabb három évre reám bízni méltóztassanak."684


Varga Mátyás

A november 29-i közgyűlés teljesíti Sziklai kérését, és a városvezetők javaslatát 346/1933. sz. alatt határozattá emeli.685 A döntés ellen Tóth dr., aki a direktort korábban is alkalmatlannak ítélte, december 15-én fellebbezést nyújt be, ám azt később saját maga vissza is vonja.

Novembert ismét az operett uralja. Elvétve kerül csak színre egy Herczeg Ferenc- vagy egy Ibsen-mű. Tizenhatodikán a nagy sikerű Torockói menyasszony szerzőjének, Indig Ottónak egy vígjátéka, az Ember a híd alatt, fakaszt derűt, míg 22-én az Aida előadása után vége-hossza nincs az ünneplésnek. Ez utóbbi díszleteit egy fiatal festő, Varga Mátyás álmodja meg.

A november, napi kötelességek mellett, a színház fennállásának ötvenedik évfordulójára való előkészületek jegyében telik. December első három napját szentelik ennek az alkalomnak. Móra-Vincze: Az aranyszőrű bárányá-ból, Plaquette: Cornevillei harangok-jából és Gárdonyi: A bor-ából mutatnak be ez alkalomból egy-egy felvonást. A Móra-műben Nagy Ibolya, a Nemzeti Színház örökös tagja is fellép - ekkor már 69 éves -, aki a színház megnyitásakor a prológust mondta el. A bor-ban pedig vendégként szerepet vállal a város szülötte, Kabók Győző, a Göre Gábor-filmek címszereplője. Az ünnepi alkalomból Hóman Bálint kultuszminiszter levélben köszönti a színház tagjait.

"A magyar színészet most nehéz napokat él" - írja többek között - "és éppen ezért örvendetes, hogy egy intézménye ily szép múltra, ily nagy eredményre tekint vissza. {...} Ez a színház egy fél század leforgása alatt... az egész magyar vidéki színészet egyik követésre legméltóbb példaképévé vált."686

Az első három hónap pokoli tempójáról a Szegedi Napló karácsonyi számában ezeket mondja a direktor:

"- A tempót itt nem én, hanem a közönség diktálja. Abszolút precíz előadásokat kell hoznom úgy játékban, mint díszletben, mert ki kell küszöbölni a vidéki jelleget. A szegedi előadásoknak egy hajszálnyira sem szabad a budapestiek mögött maradni. Ezt kívánja a közönség, de ezt csinálnám, ha nem is kívánná." A baj az, hogy "akkor amikor Pesten an szvit előadások mennek, Szegeden legjobb eset az, ha háromszor, négyszer mehet egy darab."

A kérdésre, hogy "megtalálja-e anyagi kalkulációját", a válasz:

460
 


Kemény László
az 1960-as években

"- Nem megy jól a színház, illetőleg: a szegedi színháznak jobban kellene mennie. Ezt nyugodtan kijelenthetem, mert hiszen mindenki, aki lát, az tudja, hogy nincs minden este tele a nézőtér. A színház pontosan úgy megy, hogy nem fizethetek rá. El tudom tartani a társulatomat, de arról az álomról le kell mondanom, hogy keressek rajta. A mai gazdasági viszonyok mellett ez az elérhető eredmények csúcspontja s nagyon meg leszek elégedve, ha fenn tudom tartani ezt a nívót."

1934. A "nívót" pedig - ha törik, ha szakad - fenn kell tartani, különben a vállalkozó igazgatóra a csőd vár. Ezt Sziklai mindenképpen el akarja kerülni, ezért egymást követik a zenés darabok: Nyitott ablak, Csókhercegnő, Alvinci huszárok, Víg özvegy. Elvétve azért akad próza és opera is. Január 8-án Tapolczai Gyula vendégjátékával kerül színre az Üzen a Hargita. A dráma alapkonfliktusa: a megszállt magyar falu bajba keveredik, mert megünnepli március 15-ét. Az elcsatolt részek lakosainak örök tragédiája: "üldözik, büntetik őket, mert még mindig magyarok akarnak maradni".

A megrázó, komor darab nemigen csábítja be a közönséget. Becsalogatja azonban a Kemény László rendezte Hunyady-darab, Az aranyifjú. Nem csoda, hisz "bűnügyi történet a rendőri riport minden alakjával és minden kellékével - izgalom és feszültség." Az aranyifjút Cselle, a gyilkosságra felbujtó szobalányt Könyves Tóth Erzsi, a gyilkos sofőrt Deréki játssza. Huszonkettedikén "ismét egy operaelőadás a szegedi színházban, amely egyike a legmaradandóbb élményeknek. {...} Palló Imre dekoratív Escamilloja üdítő jelenség {...} a mutatós szerepet az ízlés nemes veretével díszítette." A címszerepet éneklő Anday "bársonyos, érzékien meleg hangja" elbűvöli a közönséget. "Pilinszky Zsigmond magas tenorjának fényével vette körül Carment" és a Michaelát éneklő Patkós Irma "hangja is jól érvényesült {...} kitűnően megállta a helyét". Az Escamillo "óriási hatású bevonulása-kor feldübörgő taps a Bizzet opera rendezőjét, Sziklait ünnepli."687 A hónap végén, 30-án, készületlen előadásban kerül közönség elé A velencei kalmár. A nyilvánvalóan Bartos fellépése miatt előkapott darabban egyedül csak Könyves Tóth Erzsi jó a szegediek közül. A vendég Bartos Shylock szerepében "új sorsot, új hőst formál {...} szenvedély és megalázottság, indulatok és érzések féktelen áradata dúl benne {...} Végig rendkívül finom, megrendítő, élő és művészi."688 Február elején egy pompás Bohémélet - Pataky Kálmán, Kőszegi Teréz, Svéd Sándor, valamint Musette szerepében a "kifogástalanul jó" Patkós Irma közreműködésével - zárja a próza és opera-előadások sorát.

A Szegedi Napló február hatodikán elégedetten állapítja meg: "Komoly színházi kultúrát csinál Sziklai." Csakhogy a direktor ekkor már anyagi teljesítőképessége végére ért. Ha valami csoda nem segít, Sziklai is elvérzik a színházcsinálás nemes mezején. A csoda Kálmán Imre Ördöglovas-ának szegedi, magyarországi bemutatója! Sziklai, aki a darabot is rendezi, mindent elkövet a siker érdekében. Szokatlanul hosszú ideig próbál, a 12 szegedi görl mellé még tizenkettőt szerződtet a Király Színházból, utolsó anyagi erejét mozgósítva impozáns új díszleteket és látványos ruhákat készíttet. A szegedieknek kilencedikén tartják meg a premiert, majd a tizedikei díszbemutatóra a fővárosból, filléres különvonaton 800 vendég érkezik. A bemutatón Kálmán Imre is részt vesz, s az előadást az első emeleti bal egyes páholyból a rádió egyenesben közvetíti.

461
 
Külön szenzációt jelent, hogy a közzenéket - a premieren - maga a szerző vezényli. A bemutató örömteli sikerére csak Móra Ferenc február nyolcadiki halála vet árnyékot.

Az Ördöglovas hatalmas siker! "A három felvonás díszlete oly színpompás és pazar, amilyen Szegeden még nem volt {...} Márkus Lajos bonviván pályájának talán legnagyobb sikerét aratta", Patkós "játéka finom, ízléses, disztingvált és bájos volt". Metternich szerepét "Deréki János játszotta, mondanunk se kell kifogástalanul". A rendezés "színes, ötletes és magán viseli az igazgató gruppírozó képességét. Ruhák, díszletek látványosak és bőkezűségről tanúskodnak. Amit és ahogyan a színpad nyújt, érdemes a megtekintésre."689

Kálmán Imre el van ragadtatva: "Szeged erősített meg az emberekbe való hitemben a rideg színházi viszonyok között {...} A darab előadása nagyon megkapott. Csak a legnagyobb hálával beszélhetek Sziklai Jenőről {...} akinek sikerült az Ördöglovas általam eddig ismert rendezéseit gazdagítani és tökéletesíteni."


Kálmán Imre

A bemutató utáni remek hangulatú bankett hajnali ötig tart a Debrecenben. A produkció aranybányának bizonyul. Nem csak a szegediek tódulnak az előadásra, hanem Gyuláról, Makóról, Röszkéről és Kecskemétről kultúrvonatok ontják a publikumot. Március harmadikán már a 25. előadásra megy fel a függöny. A direktor anyagi helyzete stabilizálódik.

Most már könnyebben finanszírozza a február végi Rigoletto költséges előadását Svéd Sándorral és Pataky Kálmánnal. Műsorra tudja tűzni Jacques Deval nagy sikerű szatíráját, a Tovaris-t is, kacagtató figuráival, a szétszakított Európában csetlő-botló cári tábornokkal, a nagyhercegnőből lett szobalánnyal, a nagyképű népbiztossal meg az egész "fenn az ernyő, nincsen kas" világgal.

Március nyolcadikán ismét egy szenzáció, Ábrahám Pál jazzoperettje, a Bál a Savoyban, a remek Jurik nővérekkel, 21-én Halevy: A zsidónője Ocskayval, Székely Mihállyal és Vera Scharczcal, Berlin meg Bécs ünnepelt énekesnőjével. Másnap a "délibábosra festett" Sárga liliom-nak tapsolnak. Ugyan Bíró Lajos operettesített darabja harapósból kezesre szelídült, ám "húzza, húzza a cigány, míg beleszakad a vonója, tükrök törnek, pisztolyok ropognak, dráma harsan, végül happy and-re zúgnak a harangok" és látszik, hogy hosszú, hosszú szériát fut be az előadás.

A hónap közepén kanyarójárvány üti fel a fejét, a színház látogatottsága megcsappan, a bevétel azonban még mindig fedezi Sziklai kiadásait. A zenés színház koncepciója bevált! Az első hat hónapban hét különböző opera, 35 operett, 20 próza, 1 előadóest és 1 szilveszteri kabaré volt műsoron. Egy darab átlagosan négyszer került színre, kivéve az operákat, azok minden alkalommal csak egyszer voltak műsoron. Megjegyzendő, hogy az átlagszámításnál a prózai darabok előadásszámát is jócskán megemeli az operettek feltűnően magas előadásszáma, mint pl. az Ördöglovas 36, vagy a Sárga liliom 20 színházi estje.

Az anyagilag magát biztonságban tudó Sziklai - aki további személyes sikereként könyvelheti el, hogy 10 évre koncessziót kínáltak fel neki a győri nyári állomásra - azonnal megveszi a nemzetközi vásár szétszedhető építményeit és anyagából a meleg, barátságtalan moziszínház helyett, szellős nyári deszkaarénát építtet Győrben. De bőkezű a szegediekkel is. A főváros legjobb erői vendégeskednek április közepétől

462
 


Lendvay Andor

a Tisza-parti városban. A Góth-házaspár - bebizonyítják, hogy naftalinszagú, ósdi darabot is illatossá változtat a színész tehetsége - Dayka Margit, Jávor Pál, Táray Ferenc, az operisták közül Németh Mária, aki "most már mint színésznő is egyike a legérdekesebb operasztároknak", Lendvay Andor - még Leopold Andor névvel - és a Cavaradossit "kitűnő diszpozícióban éneklő" Szedő Miklós váltják egymást a Városi Színházban.

Hiába azonban a kedvencek sokasága, a színház nem megy. Április végétől 30 fokos kánikula köszönt be, s akit a kanyarójárvány nem tart otthon, az is inkább a vízpartra, a szabadba megy, s nem színházba. Ráadásul május elején két csúf fiaskó is nehezíti a színházmenetet. Az Amikor a kislányból nagylány lesz reprízén Patkós az utolsó pillanatban lemondja szereplését, és a helyette beugró sem énekelni, sem beszélni nem tudó Hadnagy Mária téblábolását még a csábító bajszú és mosolyú Jávor se tudja menteni.

Ugyancsak rosszul üt be két színész, Krémer Ferenc és Bende László, valamint a karmester Betlen Asszonykisasszony című operettje. A Délmagyarország még elnéző: "Sem rosszabb, sem jobb operett a sok átlag operettnél. A szöveg nincs híján ötleteknek, nélkülözi azonban azt a bizonyos szikrát." A Napló keményebb, és azt tanácsolja a két színész-szerzőnek: "ne írjon operettet, csak játsszon."690 A nézőtér már oly katasztrofálisan üres, hogy a direktor május 21-én be akarja fejezni a szegedi színi szezont. Ám tizenegyedikén meghal Somogyi Szilveszter polgármester, és ez elég ok arra, hogy két nap múlva, 13-án bezárjon a színház. Ugyanezen a napon távozik az élők sorából a színügyi bizottságok nagyhatalmú tanácsnoka, Wimmer Fülöp is. Az évadtól a sokasodó színházi csődök idején, ezzel a dicséretnek is beillő mondattal búcsúzik a Délmagyarország: "Sziklai direktor első esztendejében minden terminusra, mindig előkerült a gázsi teljes mennyisége."

A társulat pakol, és a Dunántúlra utazik. Győrött oly remekül megy a színház, hogy Sziklai fontolóra veszi a Király Színház bérletének megpályázását. Az erről elterjedt hírek roppant izgalmat keltenek a direktorral elégedett szegedi városi vezetők körében. Mikor Sziklai július ötödikén tisztelgő látogatáson jelenik meg Pálfy József előtt - ő lett az elhunyt Somogyi után a polgármester -, a következőket mondja a kósza hírekről:

"- Kétségtelenül érdeklődöm a Király Színház ügyében {...} ha sikerülne a szegedi színházzal összeházasítani, nagyon sok előny származna belőle {...} de bárhogy alakulnak a dolgok, a szegedi színházról semmi körülmények között nem mondok le."

A két teátrum összeházasítása azonban kútba esik.

A szegedi "színházi nyár" - a társulat korai távozása miatt - már május második hetében megkezdődik. Először a budapesti Kamara Színház egy francia bohózata, majd a hónap végén a Salamon társulat fakaszt derűt. Június kilencedikén, az Ipartestület nagytermében a tíz évig Szegeden játszó Sugár Gyula ünnepli pályára lépésének 25. évfordulóját. A meleg hangulatú színházi esten Lamberg Rózsi, Oláh Ferenc, Ocskay Kornél és Káldor Jenő lépnek fel az ünnepelttel. Júliusban a felhőtlen szórakozásról a Pestről érkező Komikusok Kabaréja gondoskodik. A nevettetők élén a színészkirály: Törzs Jenő jeleskedik.

A nyár derült egén júliusban sötét felhők gyülekeznek. Németországban véres leszámolást hoz a Kristály-éjszaka, Ausztriában megölik

463
 
Dollfuss kancellárt, augusztusban meghal Hindenburg, Hitler előtt szabad az út! Ám a sűrűsödő felhőket csak nagyon kevesen akarják észrevenni.

A Tisza-parti városban ez évben is a Dóm térre irányul a legtöbb tekintet. Ismét a Tragédiát láthatják ott a színházra kíváncsiak, 8 esten át gróf Bánffy Miklós látványos rendezésében. Ezúttal bővül a szabadtéri játékok műsora Morselli olasz költő Glaukos című mesejátékával.

Augusztus közepén a szegedi társulat is közelebb költözik anyavárosához, és megkezdi a hódmezővásárhelyi nyári szezonját. A katasztrofális színházmenetet jól jelzik Sziklainak a Szegedi Naplóban szeptember másodikán megjelent szavai: "- A deficit nőttön nő, a közönség fogyton fogy!" Alig várja, hogy befejeződjön a vásárhelyi kanosszajárás, és végre jobb színházmenetbe reménykedve bevonuljanak Szegedre.


Szilassy László

1934-1935. A társulat néhány jó névvel erősödött. A Városi Színházban kezdi az új szezont az ifjú hős és jellemszínész Sarlai Imre, a szépséges Boross Kató, Szilassy László, aki egy beugrás után, színházi titkárból lett kitűnő színész; Csermáky Lajos bonviván és a Jurik Ica örökét betöltő Vágó Mary szubrett. Az 1934-35-ös szezon szeptember 22-én, a Hunyadi László parádés előadásával veszi kezdetét. A színpadon statiszták, kórustagok, énekesek kavargó sokasága, "kongó üresség" a nézőtéren. Bezzeg egy gombostűt sem lehet leejteni másnap az Ördöglovas ötvenedik előadásán. Ekkor mutatkozik be és arat nagy tetszést az új bonviván Csermáky Lajos és az új szubrett Vágó Mary. A közönség könnyű szórakozás iránti igényéről egy hét tapasztalata után ezt írja a Szegedi Napló: "A mai színház kénytelen számolni a közönség lefokozott igényeivel. Kénytelen arra gondolni a nemes célok felé vezető útjában, hogy a közönség nem óhajt feltétlen művészetet, hanem elsősorban szórakozni akar."691

Október eseménydús napokat hoz. Elsején a Dugonics Társaság tartja Móra emlékműsorát, s a bevételt - ha lenne - az író emlékműve javára utalnák át. Sík Sándor méltató előadását és az azt követő műsort azonban csak néhányan hallgatják végig. Nem sokkal több a nézője 3-án és 4-én Jushny Kékmadár Társulat-ának sem, pedig a francia nemzetközi stúdió műsorán "kabaré, pantomim, színjátszás, tánc" egyként szerepel. Asszonyi romantika itatja át Ligeti Erzsébet színész-író nyolcadi- kán bemutatott vígjátékát, Az oroszlán-t. Egy fiatal lány érzelmei tárulnak fel mosolyogtató kedvességgel a színjátékban, és Ligetinek - aki maga is játszott a darabban - "sikere volt kettős szerepében".

Tizedikén újabb dráma sokkolja a világot. Agyonlövik Sándor szerb királyt. Szegednek külön gyásza van. Meghal Gaál Endre tanácsnok, aki Wimmer Fülöppel együtt három évtizeden át hangadója volt a színügyi bizottságnak.

Különös, de e gyászos napokban fordul sikeresre a színház tevékenykedése. A tizenegyedik-i Vadvirág-bemutató jelenti a fordulatot, majd a "Török Emil lelkesen, precízen vezényelt"-e Verdi-opera, az Álarcosbál folytatja a jól indult folyamatot, s 19-én végre egy próza, Shakespeare III. Richárdja talál kedvező fogadtatásra. Könyves Tóth Erzsi "finom nőiessége" jól érvényesült Anna szerepében. A Richárdot alakító Deréki János "kissé modernül dekadens, kissé hisztériásan gyenge volt {...} mégis minden dicséretünk Derékié" - írja a Délmagyarország -

464
 


Fényes Szabolcs

"aki megrázó gesztusokat talált és érdekesen felfogott jelenetekben igaz hangokat."692 A hónap végén remek szereposztással kerül színre A sevillai borbély. Svéd Sándor, Székely Mihály, Szabó Ilonka varázslatos éneke bűvöli el azokat, akik betévednek az előadásra. Mert ismét rosszul megy a színház. Hiába az elismerő sorok a Délmagyarországban: "nem mulasztjuk el a dicséret meleg szavaival jutalmazni azt az áldozatkész ambíciót, amivel Sziklai igazgató az opera ügyét felkarolta", ez nem segít az ismét csőddel fenyegető helyzeten. E parádés előadást követően, a kiadások rendezése után mindössze 152 pengő marad a bevételből, miközben a társulat napi rezsije 650 pengő! Az igazgató ezért az új bemutatóihoz és az opera-előadásokhoz segélyt kér a várostól, ám kérését, a színügyi bizottság pártolása ellenére a nehéz pénzügyi helyzetre hivatkozva megtagadják.693

Ekkor a szerencse siet a szorongatott színházvezető segítségére. November elején értesítik, hogy New Yorkban elhunyt anyai nagybátyjától, Markus Silberkraustól 33 000 pengőt örökölt!

Jókor jön a segítség, mert nagy feladatra vállalkozik, Lehár Szép a világ című művének magyarországi bemutatójára. Míg a társulat egy része a nagy eseményre készül, a többiek egymás után hozzák ki az új bemutatókat. A feszített tempójú munka csak akkor torpan meg egy pillanatra, amikor november hetedikén, a kedvelt művész, Herczeg Vilmos színésznő felesége, Reviczky Etel halálhíréről értesülnek. A gyászhír ellenére másnap sikeresen viszik színre Rejtő Jenő zenés játékát, az Egy görbe éjszakát. Major Kató szépségével, Kertész Gábor bonvivánhoz illő hangjával és megjelenésével, Szabó István pedig egy "remek Arisztid figurával" ajándékozza meg a szépszámú nézőt. A tizenkettedikei premier, Surányi Aranybástyá-ja készületlen produkció. Maga a mű epikus, s a Rotschild család történetét játszó színészek közül egyedül Könyves Tóth Erzsi áll feladata magaslatán, a többiek a szöveg-nem-tudás szörnyű béklyójával küszködnek. Szerencsére egy Traviata-előadás gyógyírt hoz a fiaskó ütötte sebre, ám az igazi gyógyulást a 24-i Lehár-bemutató hozza el. Az előadást a rádió egyenesben közvetíti, s a második felvonást az autón Szegedre érkező Lehár vezényli.

Az előadást szűnni nem akaró taps és ünneplés követi. "El vagyok ragadtatva" - nyilatkozza az előadásról a Mester. - "Gyönyörű a kiállítás és kitűnőek a szereplők... Sziklai igazgató rendezése bármelyik világvárosi színpadon megállná a helyét." A Délmagyarország is lelken- dezik: "Sziklai rendezői ötletei fényesen keretezték a művészi munkát, mely az operett-teljesítmény kiváló értéke."

A sikert reggelig tartó bankettel ünneplik a Kassban, azaz új nevén a Hungáriában. A zongoránál egy nyurga fiatalember ül, s alkalmi játékával elkápráztatja az ünneplő vendégsereget. Az ifjú a Maya című operett komponistája, Fényes Szabolcs. Az előadás sikerét látva, Lehár Sziklainak adja a pesti bemutató jogát. A direktor nyomban a fővárosba utazik, és tárgyalásokat kezd az éppen üresen álló Király Színház kibérléséről.

A december elejei pesti tárgyalások idején szomorú menet vonul végig Szeged utcáin. A szerbek közel kétezer ártatlan magyart hajtanak át egy szál ruhában Röszkénél a határon. ők lakolnak Sándor szerb király meggyilkolásáért. A Délmagyarország december kilencedikén A magyar Musa Dagh népe című cikkében számol be a vérlázító tettről.

465
 
Közben Pesten Sziklai eredménnyel zárja tárgyalásait, és társulatát kettéosztva - a prózisták Herczeg Vilmos és Deréki János vezetésével Szegeden játszanak tovább - operettszínészeivel felköltözik a Király Színházba. A december 22-i pesti bemutató szintén átütő siker. A fővárosi lapok áradoznak a szegedi társulatról. "Ünnep ez s nem csak a szegedieké" - írja a Pesti Naplóban Farkas Imre. - "Örülni kellene, ha a sikeres bemutatkozás után Sziklai Jenő és társulata állandó vendége maradna a Király Színháznak." A Függetlenség így ír: "A dalnak és a szép éneknek hívei élvezetes estéket fognak tölteni Szeged jóvoltából." Elismerés árad a Pesti Hírlap soraiból is: "Egy darab Szeged költözött föl a fővárosba, egy darab egészséges, tősgyökeres magyar színházi kultúra." A Mai Nap egyetlen mondatával porba sújtja a budapesti színházakat, amikor azt írja, hogy "végre fővárosi darabot láttunk a Király Színházban." A nagy sikerű előadást január hatodikán Horthy és felesége is megnézi, és elismerően nyilatkozik a látottakról.


Cselle Lajos

Míg Pesten szerencsésen alakulnak Sziklai dolgai, addig Szegeden bajt baj követ. December 28-án két közkedvelt művész, Cselle Lajos és felesége Könyves Tóth Erzsi búcsúzik Bródy: A tanítónő-jében szegedi közönségétől. Az előadást az újságíró Vér György rendezte, neki köszönhető, "hogy stílus, minden legkisebb részletre kiterjedő gondosság, az eleven életnek friss lehellete volt a színpadon." A tanítót Cselle, Tóth Flórát felesége alakította s "a közönség hálája szinte mondatról mondatra, jelenetről jelenetre tapsokba, örömbe robbant ki."694 A népszerű művészházaspár Budapestre távozásába a szegediek nem könnyen nyugszanak bele. A színügyi bizottság néhány tagja beadvánnyal fordul a polgármesterhez és tiltakozik az ellen, "hogy a hősnői szerepkört állandó társulati tag szerződtetése helyett esetenként vendégszereplésekkel" akarja az igazgató betölteni. A város első embere azonban nagyon helyesen nem avatkozik a dologba, és a kérdés megoldását a direktorra bízza.

Az egyöntetű pesti elismerések és elragadtatott kritikák ellenére Sziklai karácsonykor adott nyilatkozatából keserűség szól:

"- A pesti előadásnak és a szegedi együttesnek olyan nagy volt a sikere, hogy ma Budapesten csak két komoly magánvállalkozású színházról beszélnek: a Vígszínházról és a Király Színházról. A Vígben Molnár Ferenc darabja megy, a Királyban a másik világhírű magyar szerzőé Lehár Ferencé {...} Rendkívül elkeserít azonban a szegedi publikum közönye a színházzal szemben. Amikor a szegedi közönség egy része kifogásokat emelt szervezkedésem ellen, ugyanakkor a budapesti sajtó 20 év óta elő nem forduló egybehangzó kritikája a fővárosi kereteken is felülhelyezte budapesti előadásomat és tagjaimat {...} Én a szegedi színházért eddig minden áldozatot meghoztam, de ha továbbra is ezt az érthetetlen közönyt tapasztalom, kénytelen leszek a Király Színházat is kibérelni, mert csak ebben az esetben tudom a szegedi deficitet fedezni."695

1935. Kedvetlensége ellenére teljes erővel veti bele magát 1935 januárjában a szegedi színházi életbe. Mert minden nyilatkozatát megcáfolva, január nyolcadikán befejezi a pesti vendégjátékot, és a társulat visszatér a Tisza partjára. Az új esztendő első bemutatója egy Molnár-darab: Az ismeretlen lány. Az "előadás eseménye Sulyok Mária" - Könyves pótlására hozza vendégnek - "fojtott szavú, keserű ízű, drámai

466
 


Sulyok Mária



Huszár Pufi

feszültségben letompított és nemesen leegyszerűsített Annyja." Az est másik meglepetése a Pesten bonvivánként hatalmas sikert aratott Solthy György "intelligens orvos alakítása". Deréki rendezése "gondos, precíz, tökéletes művészi munka". Ennek ellenére a színháznak nincs közönsége. Meglehet a jó szegedieket a hófúvás és a mínusz 24 fokos fagy marasztalja otthon, nem az érdektelenség.

Sziklai gyorsan egy Lajtai-Békeffy-operettet ránt elő, a Nápolyi kalandot. A január 18-i bemutató közönségcsalogató vendége, a főváros népszerű komikusa, Huszár Pufi. Az eredmény siralmas, még ő sem képes kicsalogatni meleg otthonából az elfogyott közönséget. Ráadásul, huszadikán a háttérfüggönyre festett nápolyi ég előadás közben hatalmas robajjal leszakad, kishíján agyonütve az alatta tartózkodó színészeket...

Mintha átok ülne a teátrumon, hiába tűzik műsorra a Sztambul rózsáját, a Mosoly országát s a Luxemburg grófját is, üres marad a nézőtér. Február közepén a Délmagyarország nagy cikkben foglalkozik a színházzal. Ebben megszólal Shvoy Kálmán, az újjáalakult színügyi bizottság tagja és kijelenti: "érthetetlen, hogy a közönség nem jár színházba". Pálfy polgármester szinte könyörög: "Én, mint a város polgármestere teljes nyomatékkal kérem föl a város közönségét, hogy intenzívebb látogatásával támogassa ezt a veszélybe sodródott kultúrintézményünket." Sziklai szavaiból mérhetetlen keserűség árad: "Mindent elkövettem, hogy a kényes ízlésű szegedi közönség igényeit kielégítsem, mindennel megpróbálkoztam, mégsem tudok eredményt elérni... Két év alatt 40 000 pengőt fizettem rá a színházra. Azt a luxust nem engedhetem meg magamnak, hogy megbukjak."696

Egy színházi mondás szerint a jó színigazgató tehetsége a szerencse. Sziklai tehetséges direktor, s a szerencse ismét mellé szegődik. Kálmán Montmartrei ibolyá-jának március elsejei bemutatója jóra fordítja a színházmenetet. A magyarországi bemutató ezúttal a szerző távollétében zajlik. A komponista kisfia betegsége miatt nem lehet a bemutatón. De itt van, mint vendég, Piszkacsek végrehajtó szerepében a kitűnő Rátkai Márton, akinek oroszlánrésze van az operett diadalában.

Mert a bemutató óriási siker. "A színház ismét kitett magáért. Igen tetszetős díszletekkel dekorálta a színpadot, dekoratív jelmezeket készített és ügyes rendezésben hozta az operettet." A színreállítás természetesen ismét Sziklait dicséri. "A humort és kedélyt, a vidámságot Rátkai Márton szolgáltatta, akinek minden jelenete csupa elragadó groteszkség, művészi eszközökkel előadott ízléses tréfa." A címszerepben Patkós Irma hódít "ragyogó szép hangjával és rutinos játékával. {...} A gyengébb nem humorát Major Kató képviseli tökéletesen {...} könnyelmű, bájos kis francia macska."697

Kálmán a premier rádióközvetítését hallgatva, Bécsből sürgönyt küld Sziklainak: "Szívem fáj, hogy ennél a nagy győzelemnél ott nem lehettem {...} a maga fáradhatatlan szorgalma, nagy fantáziája és győzelmes akarata Önt még nagyobb szerepekre fogják a modern operettirodalomban megtenni." És amint lehet, siet Szegedre. A március huszadiki 20. előadást ő dirigálja.

Márciusnak nem csak színházi, hangverseny-szenzációja is van. Kilencedikén a Tisza nagytermében Basilides Mária tartja Bartók műveiből

467
 
dalestjét. "Zseni-zengést hallottunk ezen az éjszakán" - lelkendezik a kritikus. Tapsból, ráadásból sincs hiány.

A Kálmán-operett teltházai áprilisra fél-, majd negyedházakká apadnak, s mivel nem csalogatja be a publikumot Eisemann Én és a kisöcsém-je, Csortos vendégszereplése, Titkos Ilona, az annyit hiányolt Könyves Tóth, Odry Árpád, Tasnádi Ilona, Kiss Ferenc, Rózsahegyi Kálmán, sőt a szegedi szerző Rozsos György: Pilótaszerelem című operettje sem; Sziklai úgy dönt, a Montmartrei ibolyával felmegy a Király Színházba, s a szegedi szezont április közepén befejezi.

Lesz is belőle botrány! Pásztor József törvényhatósági bizottsági tag nyílt levelet közöl a sajtóban. A korai zárás ellen tiltakozik, mert "leépítődnék a szegedi kultúrélet s veszítene a szegedi ipar és kereskedelem"(?!?) Különben is - írja - a szegedi szubvenció nem a pesti, vagy más vidéki színházi élet támogatását szolgálja, akkor, amikor a "próza leszorult a szegedi színpadról."


Basilides Mária mint Gertrudis

A heves támadást Herczeg Vilmos szereli le. Biztosítja a szegedi színházi életért aggódókat, hogy a város nem marad színház nélkül. A kedélyek lassan lecsillapodnak, Sziklai is enged, és az április 13-án bemutatott Móra-adaptációt, az Ének a búzamezőkről-t, csökkentett előadásszámban, még 24-éig játssza - közben ajándékként A trubadúr Luna grófjában fellépteti Francesco Valentinót a Scala tagját - azután véget vet a szezonnak.

Sziklai kiváló szervező is, és pesti vendégjátékát gondosan előkészíti. Minden labdarúgópályán, ahol az immár első osztályban játszó Szeged FC-nek meccse van, szórólapokon közli a focicsapat és az "Ibolya csapat" felállását. A jól beharangozott bemutatón, a Király Színház nézőtere zsúfolt, és a közzenéket vezénylő Kálmán Imre, meg az "ismerős együttes kitörő sikert arat". A színház olyan jól megy, hogy május negyedikén még új bemutatóra is vállalkozik, és társulatát Csortossal és Rátkaival megerősítve színre állítja Krasznai Krausz: Fenséges asszony című, Szegeden már bemutatott operettjét. "A közönség szeretettel tapsolja Pest kedves vendégeit, a szegedi színészeket, akik kinyitották egy bezárt színház kapuját és komoly sikerek közt nyitva tudják tartani" - írja az Esti Kurír.

A jobbnál jobb bemutatók s az eredetiségre való törekvés láttán a vallás és közoktatási miniszter előterjesztése alapján "a színházművészet terén szerzett érdemei elismeréséül", harminc év színházi munka után, Sziklait Signum Laudissal tüntetik ki.

Pesti vendégjátékukat befejezve az együttes előbb Tatán, majd a nyár folyamán a már szinte hazainak tekintett győri színpadon tart előadásokat.

Szegeden a szokatlanul korán távozó Sziklaiék helyett április 25-étől három héten át Bánky Róbert Magyar Komédia Kamara Színház-a játssza igényes műsorát. Shaw, Strindberg, Molnár, Fodor László, Ibsen, Herczeg és Zilahy műveit jól összetanult előadásban láthatja a város közönsége. Aki pedig nevetésre vágyik, az a Hacsek és Sajó kabaréra, vagy Salamon és társulata előadásaira ülhet be. A derűre nagy szükség van. Egyre inkább háborúval fenyeget az olasz-abesszin konfliktus, amely őszre ki is robban Etiópiában, de vajon megáll-e majd Afrika szarvánál?

468
 


Rösler Endre

Persze nem csak a könnyű szórakozást kedvelők találnak érdeklődésüknek megfelelő előadást augusztusban. Az egyre népszerűbb Szabadtéri Játékok ezévi szenzációja a Mascagni vezényelte Parasztbecsület.

1935-1936. Az új évadra nyolc új művész szerződik Sziklaihoz. Közülük a két legnevesebb: a mozizongoristából lett kitűnő hősnő Keresztessy Mária és az új főrendező: Vágó Artúr. A szezonnyitás előtt, a változatlanul anyagi gondokkal küszködő direktor a város részéről nagylelkű gesztusban részesül. A színház kötelezően befizetett 10% vigalmi adóját ettől kezdve segélyként visszajuttatják neki. Sziklai a nyitó társulati ülésen szokatlan kéréssel fordul színészeihez:

"- Működésüket ne csak törvények és szabályok irányítsák, hanem a szívük is."

Október kilencedikén nyitja a színházat - mintegy magát biztatva - az Aki mer az nyer című operettel. A hónap közepén tartják az első jelentősebb prózai bemutatót, A vallomás-t.

A szerző Marton Glaser valójában egy újságírónő: Meller Rózsi. A főszerepben Keresztessy bemutatkozása jól sikerül, s bár az előadás vontatott, megállapítható, hogy "a prózai társulat legtöbb tagja ellen komoly kifogás nem emelhető". Huszonnyolcadikán mutatják be az első - takarékossági okok miatt - saját kiállítású operát, a Pillangókisasszony-t. Bár három vendég is énekel - Rösler Endre, Dobay Lívia és Lendvay Andor -, a díszlet csapnivaló, és a vezénylő Török Emil "csak orcája verítékével tudta összetartani a szétszaladó orkesztert". November másodika emlékezetes nap a színház életében. A Történnek még csodák bemutatójára ugyanis végre megtelik az addig üresen kongó nézőtér. Sajnos csak erre az egy napra. Ábrahám Pál operettjében sztárvendég, Bársony Rózsi lép fel. Két nap múlva, a Sasfiók premierje már "gyér nézőtér" előtt zajlik. "Hullámvonalak jelzik ennek az előadásnak metszetét, voltak meghangolt jelenetek, megérzett effektusok és ködbevesző képek is." Azt azonban el kell ismerni, hogy "a feladat megoldása arányos volt az ambíció szárnyalásával". Az együttesből kiemelkedett a címszerepet adó Keresztessy, a Flambeaut alakító Mészáros Béla és Metternich szerepében Deréki.

A riasztóan üres házak szóbeszédeket röppentettek szárnyra, pletykák, baljós jövendölések keringenek a városban a színházról és a csőd rémével hadakozó igazgatójáról. A Szegedi Napló végül rászánja magát, és Válságos helyzetben van-e a színház? című írásában nyilatkozatra bírja Sziklait. "Tény, hogy a színház rosszul megy" - kezdi a választ a kérdezett. - "Tudok róla, hogy milyen hírek vannak elterjedve. Ezzel szemben állítom és kijelentem, hogy a szegedi színházban válságról szó sincs s előreláthatólag nem is lesz {...} Eszembe sincs, hogy elmenjek Szegedről, itt hagyjam a várost egy hónap sikertelensége után {...} Azt is mondják a városban, hogy már nem fizetem pontosan a gázsit s ez a válság jele. Ebből egy szó sem igaz {...} A szegedi színházban nincs válság" - erősíti újra meg a nyilatkozat végén. "A színház remélhetőleg csak átmenetileg megy rosszul, aminek az az oka, hogy a bérlőkön kívül a középosztály és felsőbb rétegek nem járnak színházba s csupán az olcsóbb helyek publikumára számíthatok, akik viszont hűségesek és a színikultúra iránti nagy lelkesedéssel látogatják az előadásokat."698

Ám hiába Sziklai egyenes beszéde, a színház továbbra se megy, pedig közönség lehetne elég, hisz a város lakosainak száma 140 946-ra

469
 
nőtt. Mégis gyér nézettséggel adják november közepén az Aidá-t. Hat vendég énekli a szólamokat, és a kicsi, de lelkes közönség "a szólistákban kiváló művészeket kapott és lelkesen ünnepelt". A szomorú színházmenet mellett még állandó műsorváltozások, beugrások nehezítik a mindennapok munkáját. Erényi Böske betegsége teljesen megkeveri az előre eltervezett műsorrendet. Kapkodás, már-már fejetlenség uralkodik el a színházban.

A direktor azonban bízik magában és abban, hogy úrrá tud lenni a nehézségeken. A színházi szakmában szállóigévé váltak gázsifizetéskor mondott szavai:

"- Megint kijátszottam a közönséget! Nem járnak a színházba, de én nem maradok adós a társulatomnak!"


Bársony Rózsi

Derűlátását jelzi, hogy december másodikán kéri, szerződését, "mely 1937-ig van érvényben" mivel "eddigi művészi munkája az ország első színházává avatta a nagy tradíciójú szegedi színházat, továbbá a többi társtörvényhatóságok is most hosszabbítják meg további öt évre a szerződéseket", az övét is "hosszabbítsák meg öt évvel".699 A kérést a színügyi bizottság, azzal a módosítással, hogy a meghosszabbítás 1941. szeptember elsejéig szóljon, 1936. január 22-i ülésén támogatóan továbbítja. Az ügy a február 22-i közgyűlés elé kerül s az, tekintettel arra, hogy "Sziklai Jenő színigazgató működésével, nívós előadásaival és a darabok művészi kiállításával a város közönségének elismerését érdemelte ki, {...} a vele kötött szerződés érvényét 1941. szeptember 1-ig meghosszabbítja."700

December végén - ekkor még a szerződéshosszabbításra nem került pont - ismét egy ősbemutató rántja ki Thália már-már megrekedt szekerét a kátyúból. Ezúttal Buday Dénes és Harmath Imre operettje, a Sonja a megmentő. Sziklai "rendezése kifogástalan, tehetséges munka", a színészek remekelnek, a premiert a rádió "szokás szerint" egyenes adásban közvetíti. Az előadás nagy anyagi sikert hoz, a szezon végéig harmincháromszor kerül színre. A direktor fellélegezhet.

1936. Az 1936-os év fordulójával fordul a kocka is, és Fortuna istenasszony kegyeibe veszi a színházat. Jókor, mert a Szegedi Új Nemzedék cikkírója, Bokor István oly nagynak tartja - és valljuk be, nem ok nélkül - a vidéki színházakat sújtó válságot, hogy terjedelmes cikket közöl Tervezet a vidéki színészek megmentésére címmel. "Hihetetlenül rossz helyzet uralkodik vidéki társulatoknál. Nem ritkaság, hogy egy-egy este csak 8-10 pengő a bevétel" - írja. - "Sok helyen tényleg a gazdasági helyzet megváltozásában kell keresni magyarázatot arra, hogy üres a nézőtér. Szegeden azonban - nézetünk szerint - más a helyzet. Itt is van szegénység, ez kétségtelen, de itt más okokat is kell keresnünk a rossz színházi üzletmenettel kapcsolatban. Nálunk - hála Istennek - nem tartunk ott, mint pl. Tolnay Székesfehérvárott, ahol jobban kifizetődik a színigazgató nyilatkozata szerint a klasszikusokat ingyen játszani, mint pénzért. Az ingyenes telt ház ruhatári bevétele ugyanis nagyobb összeget tesz ki, mint a pénzért eladható jegyek értéke". Döbbenetes kép a vidéki színházak tragikus helyzetéről!

Bokor a szegedi színház válságának okát a szervezetlenséggel és a rádió meg a mozi konkurenciájával magyarázza. A bajból való kilábolást a bérletrendszer megváltoztatásában látja. "Csak egy alaposan beszervezett színházlátogató réteggel lehetne megváltoztatni {...} a siralmas állapotokat {...}

470
 


Muráti Lili



Gózon Gyula

s meg lehetne követelni olyan teljesítményeket is - drámai előadások, klasszikus ciklusok, irodalmi próbálkozások - melyeket a mai viszonyok közt kívánni nem csak lehetetlenség, hanem szűk látókörre valló lelkiismeretlenség is" - írja eszmefuttatása végén.701

Szerencsére Sziklai most nem érzi az alig néhány hete még őt is szorongató válság súlyát. Igaz, a januári első opera-előadás, a Faust gyengén sikerül, "a zenekarban homályok, csuszamlások és egyebek" zajlanak le, azonban a huszonegyediki Lovery-bemutató már nagy színházi diadal. Az Úr katonái-t Deréki rendezi, s maga a főszereplője is a papok közt játszódó történetnek. "A legnagyobb csoda a hit" - írja másnap a Délmagyarország kritikusa -, "és ebben az előadásban volt hit, ambíció és jószándék. Az ünnepi nézőtér új hittel ünnepelte a jó munka lelkes eredményét". A sikersorozatnak a hónap végén Honthy Hanna vendégjátéka ad új lendületet, amit csak tovább erősít Gózon Gyula, Gombaszögi, Muráti, Beregi és Lázár Mária egy-egy fellépése.

Azután újra operettsiker: a Mozihercegnő. A február 15-i bemutatóra eljön a zeneszerző Ábrahám Pál és a fordító Heltai Jenő. A mínusz húszfokos hideg ellenére zsúfolt ház tapsolja végig a nagyszerű előadást. A darabot rendező direktor, zúgó tapsorkán közepette a szereplőkkel együtt énekli a megismételtetett finálét.
"- Jobb előadást nem is kívánhattam volna!" - mondja a banketten a boldog komponista.
A büszkeségtől dagadó keblű igazgató-rendező válasza:
"- Szeged lesz a magyar operettkultúra végvára!"

Valóban, a szegedi színház operett-előadásai magas színvonalúak, még a fővárosi színházak is csak üggyel-bajjal érnek a nyomába. Az opera-előadások, mivel saját erőből állítják ki azokat, jóval gyengébbek, mint Sziklai igazgatásának kezdetén. Ennek ellenére hatalmas összegeket emésztenek fel a színház költségvetéséből. Ezért jön jól a következő operett, Márkus-Kellér Csodahajó-jának hatalmas sikere. "A színpad elragadó, a jelmezek gondosak, a rendezés ötletes."

Ismét van előadás, ami fedezi az opera okozta deficitet. Bár az eddigi rossz tapasztalatokra rácáfol a március 30-i Bajazzók teltháza. Dobay Lívia szívhez szóló Nedda-alakítása és Lendvay megkönnyeztető Caniója véget nem érő tapsra ragadtatja a nézőket. A sikerben osztozik az est második részében fellépő Szalay Karola és Kőszegi Ferenc, akik káprázatos tánctudásukkal ismét bebizonyítják: a balett csodákra képes.

Április első napján a Szegeden jól ismert ifjú tehetség, Berczeli Anzelm Károly új darabját mutatják be. A sportszerető igazgató - januárban egy színházi este bevételét a Szeged FC-nek ajándékozta! - örömmel tűzi műsorra a Sámson és Delila című sportszatírát. A bemutatót nagy várakozás előzi meg. "Talán lesznek most percek, ahol az ököl hatalmán túl megszólal majd a gondolat himnusza" - írja Vér György. A bemutató után Muharay Elemér nyílt levélben írja meg észrevételeit az előadásról.

"A szegedi színtársulat néhány országos értékű teljesítményével már biztosította helyét a színházak első vonalában. Most pedig a Sámson és Delila ősbemutatójával olyan hősi feladatot vállalt fel, amely már túlhaladja a mai értékelés határát és dicsőségesen túlnő a meglévő szűk színházi kereteken" - írja egyebek között.702

471
 
A bemutató nagy költségekbe veri Sziklait. Esténkénti kiadása 1387 pengő, legmagasabb bevétele pedig mindössze 672 pengő! A deficit tehát tetemes, pedig ez még egy viszonylag jólmenő próza!

A direktor mégse mond le arról, hogy a szezont parádés vendégjáték-sorozattal fejezze be. Kabos Gyula, Alpár Gitta és Bulla Elma a sztárvendégek a szegedi színpadon. Meglehet, erre váratlan betegségek s az ebből következő műsorváltozások is rákényszerítik. Április közepén Török Emil karmester vakbélműtét, Deréki János színész-rendező tüdővérzés miatt válik "harcképtelenné".

A teátrum kiemelkedő munkájának elismerését jelzi, hogy a Színészegyesület tavaszi közgyűlésén Sziklait, Herczeget, Derékit és Beck Miklós karmestert a tanácsnokok sorába választják.

Szerencsére a zavarossá vált, betegségektől kuszált szezon már nem sokáig tart, az együttes május elején az inkább erkölcsi, mint anyagi sikerrel kecsegtető győri, majd szolnoki nyári állomáshelyére utazik.

Az évadot értékelve a Délmagyarország okkal állapítja meg: "Sziklai színházi szemlélete az operett állandó kultiválásában, sőt csodálásában teljesedik ki." A direktor nem késik a válasszal: "A közönség nagy része jobban kedveli a zenés darabokat, de bízom a jövő szezon anyagi sikerében, mert csak jobb jöhet a sok rossz esztendő után."

A közönség valós igényét jól jelzi a szegedi társulat távozása után május 9-től 28-ig harminckét előadást tartó Bánky-féle Magyar Komédia Kamara Színház anyagi bukása. A kitűnő színészekből álló társulat - műsorukon Pirandello, Shaw, Strindberg, Tolsztoj és mások fajsúlyos drámái szerepelnek - a folyamatos részvétlenség miatt olyan katasztrofális helyzetbe kerül, hogy ha Pálfy polgármester nem adná nekik vissza a már befizetett vigalmi adót, nem tudnának elutazni a városból!


Bulla Elma mint Johanna


Kabos Gyula

Bezzeg Békeffi és Salamon társulatainak kabaréelőadásain mindig tele van a nézőtér. És jut pénz arra is, hogy az árnyas sörözőkben, jófajta serital mellett a férfinép megtárgyalja a berlini olimpián részt vevő magyar csapat szereplését.

A szabadtéri játékok vezetése ez évben Janovics Jenő kezébe került, s ő három darabot tűz a játékrendre: a Tragédiá-t, Herczeg Ferenc Bizánc-át és a János vitéz-t.

Augusztus végén a Szegedi Napló a jövő évadról kérdezi az ügyei intézésére Szegedre érkezett Sziklait.

"- Nekem minden műfaj - dacára annak, hogy vannak akik az ellenkezőjét állítják - szívemhez van nőve" - jelenti ki egyebek között. -"Egyik évben sem ígértem be illusztris fővárosi művészek szereplését, mégis színpadunkon minden siker tényező pesti arrive szerepelt. {...} Nem vagyok hajlandó handabandázó és előreláthatólag be nem tartható programot adni. {...} Programnak és pedig egészséges programnak tartom elképzeléseimet akkor, amikor azt mondom: legelső a színháznál a pontos gázsi. Mert a pontos gázsi adja meg a színháznak a komolyságát, a fegyelmet és a munkaszeretetet."703

Az igazgató szavaiból világosan kiderül, a realitás talaján állva, művészileg és gazdaságilag is sikeres színházat kíván üzemeltetni, s elég színházi tapasztalat áll már a háta mögött ahhoz, hogy ne hagyja kétes művészi és anyagi kalandokba hajszolni magát.

472
 


Beregi Oszkár szerepeiben

Szeptemberben kezdődött szolnoki vendégjátéka miatt a szegedi szezont csak október közepén szándékozik megkezdeni, s ezért dr. Tóth Béla polgármesterhelyettes hevesen tiltakozik, ez azonban mit sem változtat a kitűzött határidőn. Az 1936-37-es színiévre némileg megújított társulat készül. Az amerikai előadókörútra ment Bardócz Rózsa helyett egy bájos, ifjú színésznőt, Mészáros Ágit szerződteti. Új tag a szegedi születésű Csonka Endre, az elragadó humorú Erdődy Kálmán, a tűzről pattant szubrett: Lantos Ica és a kiváló karakterszínész Tanay Emil. A névsor arra utal, hogy Sziklai továbbra is a zenés darabokat tekinti színháza tartópilléreinek.

1936-1937. Október nem csak a szegedi színházban, a magyar belpolitikában is új fejezet kezdetét jelzi. Gömbös halála után új miniszterelnök, Darányi Kálmán ül a bársonyszékbe.

És mintha Sziklai is fordítana eddigi elképzelésén, váratlanul prózai darabot, a Néma leventé-t választja az október 16-i szezonnyitó bemutatónak. A "parádés külsőségek között" megtartott előadás óriási siker, a szezonban még tízszer játsszák. Heltai csak az október 20-i előadásra érkezik Szegedre, és a Hungáriában tartott banketten így nyilatkozik a látottakról:

"- Az ilyen előadások, mint a szegedi, visszaadják az ember hitét s bizalmát a vidéki színészet iránt. {...} Már Pesten sokat hallottam a szegedi színház kitűnő vezetéséről, igazgatójáról és társulatáról, de mondhatom, az itt tapasztaltak felülmúlják a várakozásokat. Boldog vagyok, hogy eljöhettem Szegedre."704

473
 
Heltai elismerő szavai nem csupán udvarias szófordulatok. A tekintélyes író csak összefoglalja mindazt, amit a színházi szakma elismerően mond és gondol a Tisza-parti teátrumról és vezetőjéről.

A prózai indítást még több sikerült prózaelőadás követi. Közülük kiemelkedik a november 11-én színre került Szent Johanna. A címszereplő Erényi Böske "komoly és elismerésre méltó művészi munkát nyújtott." Az egyenletesen jó alakítások közt "az előadás egyik legnagyobb meglepetése Pálóczy László bárgyú és zavart, beteges és traumás Dauphinje." A Shaw-mű "műsorratűzése bátor vállalkozása a színháznak". Nagy kár, hogy "az előadás fél ház előtt pergett le."705

Mert a színház sajnos igen gyengén megy. Ha nem zenés produkciót hirdet a színlap, akkor nem tolonganak a jegyekért. Ezért Sziklai újra a zenés darabok felé fordul. Ismét neves énekeseket hív vendégnek az opera-előadásokhoz. Lendvay Andor, Anday Piroska, Pataky Kálmán és Losonczy György szinte állandó vendégek a Városi Színházban.


Mészáros Ági operettszerepben

Ez persze csak növeli az igazgató anyagi terheit, amelyek megtérülését csakis az operettektől várhatja. Így ismét megszaporodnak a műsorban a zenés darabok. Bemutatják a Pármai hercegnő-t, a Gróf Figaró-t, Rejtő Jenő, Harmath Imre és Sándor Jenő operettjét - ez a tizedik eredeti bemutató Sziklai igazgatása idején - és Buday Csárdás-át. Ez utóbbi bemutatója előtt Patkós Irma súlyosan megbetegszik, szerepét a kezdő Mészáros Ági játssza el, és hatalmas sikert arat.

A siker nem véletlen. December harmadikán Szép Ernő "színpadi szerelmi analízisében", a Szívdobogás-ban Mészáros Ági "úgy virágzik ki, mint a pünkösdi rózsa". A kivételes tehetségű színésznőre a fővárosban is fölfigyelnek, s a nyolc közül ő az egyik vidéki kezdő színész, aki megkapja a Légrády ösztöndíjat.

A színház továbbra se indul be, s hogy az anyagi egyensúlyt fenn tudja tartani, Sziklai apró csalafintaságokhoz folyamodik. Egyik kedvenc trükkje, hogy időnként "elfelejt" szerzői vagy fordítói jogdíjat fizetni. Így azután a társulat sohase marad gázsi nélkül.

A mindennapos gondokból mit sem látó vitéz Haász Aladár, a kultuszminisztérium művészeti osztályának egyik vezetője, decemberben igen elismerően nyilatkozik a szegedi színház munkájáról:

"- A szegedi színház és színtársulat mindig a vidéki színészet élén járt és igyekezett a szokványos vidéki műsorok mellőzésével eredetit, nívósat és tökéletesebb művészi színvonalon állót nyújtani a közönségnek, amelyről örömmel lehet megállapítani, hogy ezt mindenkor méltányolja."706

Érdekes, hogy a gondok ellenére, karácsonyi cikkében Sziklai is hasonló véleményt fogalmaz a szegedi közönségről:

"- Az elmúlt három és fél év alatt Szegeden nemhogy csökkent volna a színház iránti érdeklődés, sőt emelkedett."

Igaz, hogy amikor ezt írja azokról, akik nem igen járnak a magvasabb darabokra, akkor egy messzibb, nagyratörőbb terv érdekében szól. Erről árulkodik hosszú dolgozatának befejező része:

"- Az út, amelyre léptem és amely a végső célhoz vezet, még csak részben van a hátam megett s csak akkor fogom elérni, ha a szegedi színház a legfelsőbb helyen is abban az elismerésben részesül, amelyet méltán megérdemel. Hitem és meggyőződésem: a szegedi színháznak kell

474
 


Orosz Júlia

átvenni a hontalanná vált kolozsvári Nemzeti Színház szerepét, mert hiszen az ország legnagyobb vidéki színházának itt a határszélen ez volna az igazi hivatása."707

1937. S azért, hogy ez valóra válhasson, mindent elkövet, bár anyagi gondjai egyre nagyobbak. A talponmaradás érdekében újabb bocsánatos bűnöket követ el: a Színészegyletnek a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot késedelmesen fizeti be. A sportszerető igazgató anyagi nehézségei ellenére január 17-én a berlini olympia Szegeden tartózkodó hősei, Elek Ilona, Rajcsányi László és Kabos Ede vívók tiszteletére díszelőadást tart! Pedig sötét felhők gyülekeznek a feje felett. Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház volt igazgatója pert akaszt a nyakába ki nem fizetett fordítói jogdíjak miatt, s ötezer pengő kártérítést követel.

Viharfelhők gyülekeznek Európa felett is. Az olasz-abesszin háború után Spanyolországban is kitör a polgárháború.

Január végén Szeged törvényhatósága Sziklai ösztökélésére Budapest székesfővároshoz fordul s kéri, hogy a Budai Színkör nyári játszási jogát adja a szegedi színigazgatónak.708 Sziklai a budai játszóhelytől reméli pénzügyi gondjai enyhülését. Már anyagi támogatót is sikerül találni, amikor a főváros elrendeli a színkör lebontását.

Nincs más választás, a színházi csatát Szegeden kell megnyerni. Segítségül hívja a népszerű Muráti Lilit, újabb szerepekbe mutatja be a város kedvencévé vált Mészáros Ágit, a próza kedvelőinek kegyét keresve Szép Ernő, Bókay János és Zilahy Lajos műveit tűzi műsorra, az eredmény azonban - a látogatottság szempontjából - siralmas. Még a március 15-e tiszteletére játszott Bánk bán - Bánk a vendég Kiss Ferenc, Gertrudis Mátray Erzsi és Tiborc Herczeg Vilmos - "ünnepietlenül üres sorok" előtt pereg. A Jederman se képes színházba csalni a publikumot, pedig a címszerepben a kedvelt Kiss Ferencet láthatnák.

Nem jobb a helyzet a város más fajsúlyos rendezvényein sem. A Belvárosi Moziban január 17-én tartott Bartók-esten sem tolong a közönség, a Dugonics Társaság február végi előadóülésén - Janovics tart előadást Erdély nagy színészeiről - meg egyenesen szégyellnivalóan kevesen jelennek meg. Nyilvánvaló, a néptelen nézőterek nem a színház műsorválasztékának kritikáját jelentik.

Szerencsére az operettek még mindig újratöltik a direktor kétségbeejtően apadó kasszáját. A Marika hadnagy 24, a Nincs szebb mint a szerelem 18 előadást ér meg, és a március 17-én bemutatott Zerkovitz-operett, a Hulló falevél jegyeiért is sorbaállnak. Az operák azonban - bár mindegyre követelik műsorra tűzésüket - csekély látogatottság mellett csak deficitet fialnak. Április 12-én Donizetti Don Pasquale-ját tűzik műsorra. Bár a zeneművet még sohasem játszották Szegeden, s a szereposztás is parádés - Orosz Júlia, Komáromy Pál, Lendvay Andor, Somló József -, a dirigens Fleischer Antal pedig "mágus, aki bűvöli, szuggerálja, összetartja, buzdítja muzsikusait", mégis "üres székek és páholyok törték le a forró hatások megnyilatkozását, amelyet pedig méltán megérdemelt volna a szép rendezés és magasszintű előadás. Az előadás tökéletes sikerének ez a nem teli ház volt egyetlen akadálya."709

Sziklai, mint már annyiszor, ismét előre menekül. A március elsejei színügyi bizottsági ülésen bejelenti, hogy a katasztrofálisan menő szezont május elején be kívánja fejezni, s egyúttal egy állandó nyári színház

475
 

gondolatát is felveti. Helyéül a Virágh-kioszkot, az újszegedi Vigadó mögötti köröndöt javasolja. A terv mindenkinek tetszik, ám nem lesz belőle semmi.710

A szezonzárásig két prózai bemutató után - Kosztolányi és Scribe művei - a már-már háziszerzőnek számító Rejtő-Harmath-Sándor trió Tatjána című operettje végre nem csak művészi dicsőséget hoz, hanem pénzt is. A nagyon óhajtott anyagi sikert komoly művészi elismerés követi. Az Országos Színészegyesület tavaszi közgyűlésén az Igazgatótanács jegyzőkönyvbe veteti: "A vidéki színészet egyre jobban függetle- níti magát Budapest műsorától {...} e téren a pálma Sziklai Jenőé, aki {...} számos értékes ősbemutatóval lepte meg a szegedi közönséget és gazdagította ezzel a vidéki színészet műsorát."

Mielőtt még véget érne az évad, a társulat utolsó útjára kíséri a színházbarát költőt, az elhunyt Juhász Gyulát. Azután május negyedikén a próza az Egy pohár víz-zel, hatodikán meg a zenés együttes az Egy lány, aki mindenkié-vel befejezi a szezont, és szolnoki, majd győri nyári állomáshelyére települ át. A direktort még távozása előtt felszólítja a színügyi szakbizottság, hogy "prózai előadásaihoz szerződtessen rendezőt, nem elég, hogy azok Pestről alkalmanként jönnek."711 A különben zárt ülésről Pálfy polgármester tájékoztatja a sajtót. Elmondja, hogy "a színigazgató jelentésének meghallgatása után a bizottság a legteljesebb elismerését fejezte ki a színháznak úgy adminisztratív, mint művészi vezetése terén elért eredményeiért." Sziklai is nyilatkozik és kijelenti:

"- A jövő szezonban azon fogok igyekezni, hogy a prózát egy nívóra emeljem az operettel {...} Tervem az, hogy nagynevű rendezőket kérek fel egy-egy rendezésre {...} Ami a múltat illeti, úgy tapasztaltam,


A Hősök Kapuja

476
 


Komlós Juci - Erdődy Kálmán

hogy a közönség szeretete növekedett a társulat irányába {...} Arra kérem a közönséget, hogy az őszi viszontlátásig tartson meg jó emlékezetében, aminthogy én sem tudok érzelmileg egy pillanatra sem elsza- kadni ettől a várostól."712

Az együttes négy héten át Szolnokon játszik, azután Sziklai visszatér Szegedre, mert a Játékok történetében először a városban működő igazgató is felkérést kap rendezésre. A János vitéz-t állítja színre, s az előadás folyamán szinte az egész tér játszik. A Dóm téri játékok másik jelentős bemutatója Berczeli: Fekete Máriá-ja. Természetesen egyéb szórakozást kínáló rendezvények is vannak a nyár folyamán. Ilyen az Írók Kabaréja, a Békeffi és Salamon-féle könnyű, vidám műsorok. A legnagyobb várakozást mégis az első légvédelmiriadó-próbát övezi. A polgárok remek játéknak tekintik és cigányzenével köszöntik a felvijjogó szirénákat.

1937-1938. Az 1937-38-as szezonra a győri előadás-sorozatot követően érkezik az együttes. A társulat szinte változás nélkül együtt maradt. Csupán Hamvay Lucy, Komlós Juci, D. Kovács József és a szí- nész-rendező Forgács Sándor debütál majd a Tisza-parti teátrumban. A közönség örömére, a már hosszabb ideje betegeskedő Patkós Irma is gyógyultan áll csatasorba. Október 13-án a Cigánybáró nyitja a színiévet. A bemutató a várakozásnak megfelelően hatalmas siker. Strauss dalművét valóságos operettözön követi, majd 25-én az első opera, a Bohémélet, színlapján a már ismert nagy nevek. Hiába, mert a közönség alig-alig jár színházba, s a vendégsztárok így nem hozzák, inkább viszik a pénzt.

477
 
A baj nem jár egyedül. A hitelezői is egyre jobban szorongatják a csőd szélén álló bérlő-igazgatót. Még a minden ízében színházi ember, Hevesi is Sziklai nyakán tartja a kést. A szorongatott direktor hiába kér türelmet nagynevű kollegájától, emlékeztetve őt arra, hogy "150 ember állásáért, megélhetéséért küzd", fizetni kell! Fizetni csak úgy tud, hogy a betegbiztosítási és nyugdíjilletéket egyáltalán nem fizeti. Még ilyen körülmények között is betartja ígéretét - "a prózát egy nívóra emelem az operettel" - ezért november 8-án bemutatja Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés-ét. "Köszöntjük az előadást, ahol nem csak levegője volt a színpadnak, de atmoszférája is, ahol a gondos, komoly munka a néző elé hozta a becsvágyó eredményeket." Sármássy Miklós Porfirja, Bárdi Teréz Szonjája és Forgács Sándor Raszkolnyikovja (ő rendezte az előadást is) komoly művészi teljesítmény. Ezen az estén "valóban élményt hozott a színpad, amelynek hatása megfogott és elkísért színészt és nézőt egyaránt."713


Szent-Györgyi Albert

A direktor nem csak színészei munkáját, hanem a város minden társadalmi és tudományos eredményét szemmel tartja. Így azután elsők között üdvözli október végén a Nobel-díjat elnyert Szent-Györgyi Alber- tet:

"Engedje meg Méltóságod, hogy a világhírű sikerhez, melyet {...} egész csonka magyar hazánknak megszerzett, úgy a magam, mint teljes társulatom nevében őszinte gratulációnkat fejezzem ki és kérjem, hogy tudományos kutatásait Isten áldása kísérje."714

Az 1938-as új esztendőben, január 12-én még díszelőadást is ad a kitüntetett tiszteletére. Thomas: Mignon-ját választja erre az alkalomra, s az előadást maga állítja színre. Az óévben még két nevezetes eseményt tekinthettek meg a színház látogatói. November 18-án és 19-én a bécsi Staatsoper balettegyüttese mutatkozik be Szegeden, és december 10-től Bársony Rózsi vendégjátéka a város szenzációja. Pedig igen nagy anyagi erőfeszítésbe kerül a rengeteg pénzt felemésztő vendégjátékok és operai vendégszereplések finanszírozása. De nem sajnál semmi anyagi áldozatot színházától, mert a teátrumoknak s közülük is a szegedinek fontos szerepet tulajdonít. Erről vall a Szegedi Napló karácsonyi számában.

"A vidéki magyar színészetnek az abszolutizmus óta nem volt olyan nagy szerepe a nemzeti érzés ébrentartásában, mint most, amikor a megcsonkított kis országot mindenütt a létét fenyegető ellenségek veszik körül" - írja cikkében. - "A magyar színházaknak ma nem csak a nemzeti irodalom, nyelv és zene pallérozása a kötelessége, de rendkívül fontos feladata az optimizmus táplálása, a szebb és boldogabb jövő elérkezésébe vetett hit erősítése is." Írását, a szegedi színházra térve, e gondolatokkal fejezi be: "hogy ez a nagymúltú színház teljesen kifogástalanul tölthesse be ezen sokirányú, nagyszerű szerepét, elengedhetetlen a közönség szerető támogatása. Eszméljen rá végre a közönség arra, hogy a színház nem kizárólag a könnyű szórakozások csarnoka, hanem egyik felszentelt temploma a nagy nemzeti ideáloknak a várvavárt magyar feltámadás fenséges gondolatának és vágyának."715

1938. ő maga mindent megtesz, hogy tettekkel is igazolja kifejtett gondolatait. Január harmadikán Tolsztoj: Élő holttest-jét tűzi műsorra Forgács Sándor értő rendezésében, aki egyúttal Fegyát is alakítja. A feleség szerepét Szilágyi Szabó Eszter játssza, a cigánylányt Eőry Kató

478
 


Szilágyi Szabó Eszter

adja. Tizenhetedikén a végre "zsúfolásig megtelt nézőtér" lelkesen ünnepli a Jézus-faragó ember bemutatóját. "Nyírő József drámájában a hites művész egyszerű, tiszta eszközeivel az erdélyi havasok népének különös világát eleveníti meg, azt a világot, amelyben a havasok roppant méretei és az ég kitárulkozó magassága mellett parányivá törpült, a mindenség feloldódott, szerves részévé vált ember Isten közelébe emelkedik és végtelen szerénységében birtokosává válik Istennek. {...} Szép volt az előadás is. Érzett rajta, hogy tiszta hittel, jószándékkal végezte benne mindenki a maga munkáját." A székely szobrász alakját Forgács Sándor mintázta meg, aki rendezője is az előadásnak. Méltó társa a szobrászfeleség szerepében Bárdi Teréz, de igen jók szerepeikben Szabó István, Juhász János, Szilágyi Szabó Eszter, Pető Ernő és mind, a többiek. "Tiszta öröm volt látni, hogyan lelkesedik a szegedi színház közönsége az elébe tárt szépségekért és hogyan hálálja meg dörgő tapsokkal a jószándékú törekvést."716

A telt ház későn jön. A direktor, hogy elkerülje a teljes anyagi összeomlást, társulatát kettéosztja, és egy részével január végén 10 napra győri vendégjátékra megy, míg Szegeden Bulla Elma, Fejes Teri és Gombaszögi Ella szerepeltetésével igyekszik felrázni a csüggesztően érdektelen nagyérdeműt. Az ötlet szerencsésnek bizonyul, mert - legalábbis ami Győrt illeti - nyereséggel zárul a vállalkozás, ezért a vendégjátékot márciusban megismétlik. Az anyagi téren egyensúlyba került színház igazgatóját erkölcsi megbecsülés is éri. "A vidéki színészet fejlesztéséért" Sziklainak ítélik a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium jutalomdíját. Az indokolás: "Színtársulata a legnagyobb taglétszámból áll és tagjait a legjobban is fizeti. {...} Bár arra kényszerül, hogy műsorát nagyobb részben operettekből állítsa össze, ezen a téren is méltánylandó munkát végez, amikor eredeti operettbemutatókkal frissíti föl a vidéki színházak operett-műsorát. Drámai előadásai is kifogástalanok."

Az igazgató elégedett lehetne, ám mégsem érez megkönnyebbülést, hisz március közepén Ausztriában megtörténik az addig elképzelhetetlen, az Ansluss. Sziklai, aki zsidó származású, nyugtalanul hallgatja a szomszédos országból érkező híreket.

ő maga szavatartó ember, ezért korábbi ígéretéhez híven a színház anyagi természetű gondjaitól függetlenül, a szezon végén is kiemelt figyelmet fordít a prózai előadásokra. Március elsején mutatják be Károlyi Sándor kedves, lírai darabját, a Gyergyói emlék-et. A gyergyói emlék tulajdonképpen egy nagyranőtt székely fiú, aki a Marosvásárhelyen fogságban lévő orosz katona és egy székely lány szerelmének gyümölcse. Forgács Sándor "rendezte a darabot gonddal és ízléssel". Április 5-én "a közönség boldogan fogadta a színpad ünnepi hivatását és nem utolsó sorban költészetét", Shakespeare Szentivánéji álom-át. A Forgács Sándor "rendezte játék részleteiben gondosságot, figyelmet és fantáziát találhattunk." A dekoratív díszletek közt zajló tündérjátékban - a díszleteket Plivelic Emil festette - "Mészáros Ági Puck alakítása került az előadás első vonalába; a fiatal színésznő meglepő fantáziával indította el a vidám vonalat".717

Egy hét múlva a neves költő és egyetemi tanár, Sík Sándor Szent István király-ának bemutatóját tartják. A szent király szerepében Szabó

479
 
István jeleskedik, Vazul Sármássy, Gyöngy szerepét pedig Szilágyi Szabó Eszterre osztották. A próbákon maga a szerző is közreműködik.

A minden újra fogékony direktor március végén különleges ajándékkal lepi meg a művészetkedvelő szegedieket. Március 29-én helyt ad a Városi Színházban Milloss Aurél balettestjének. Az európai hírű koreográfus műsorának szólistái Lya Karina és Pártos Géza.

Ám bármennyire igyekszik a közönség kedvébe járni, április 20-án "a katasztrofális színházmenetre hivatkozva" Sziklai kénytelen kérni, hogy a tanács engedélyezze a szezon befejezését május harmadikán. A kérést a színügyi bizottság és a tanács is teljesíti, egyúttal megállapítja, hogy "a súlyos viszonyok ellenére a szegedi színházban semmiféle fennakadás nem volt és az igazgató mindig pontosan és teljes mértékben eleget tett minden kötelezettségének".


Gombaszögi Ella

Érdemes megjegyezni, hogy ebben a szezonban sikerült az évadot a szegedi színház történetében az eddigi legkevesebb, mindössze 58 darabbal végigvinni! Pedig a rövidnek tűnő szezonban is 329 előadást tartottak, 30 operettet, 22 prózát és 6 operát tűzve műsorra. Indokolt, hogy a színügyi bizottság a szezonzárás alkalmából a "legteljesebb elismerését fejezi ki" és a "legteljesebb bizalmáról biztosítja" a színház vezetőjét.718

A színészek különvonattal győri, később szolnoki nyári állomásukra utaznak, remélve, hogy a közönségnek nagyobb kedve támad szórakozni, hisz Chamberlein Münchenben megmentette a békét! A távozó "anyatársulat" helyét ez évben is Bánky Magyar Komédia Kamara Színháza foglalja el. Színvonalas műsorukon O'Neill, Scribe, Ibsen drámái mellett magyar szerzők - Zilahy, Herczeg - színművei is színre kerülnek.

A szabadtéri programjában a már hagyományosnak tekinthető Az ember tragédiája mellett Herczeg Bizánc-a és két zenés produkció: Kodály Háry Jánosa, valamint Puccini Turandot című operája szerepel. Ez utóbbi színreálmodója az Operaház két kiváló művésze: Fülöp Zoltán és Nádasdy Kálmán.

A Prófétában Sugár Gyula hattagú kabaréja tartja fellépéseit, nem sok anyagi sikerrel. Július hetedikén ugyanis kénytelenek kérelemmel fordulni Pálfy polgármesterhez.

"Alázatosan kérem Önt, méltóztassék lehetővé tenni, hogy társaimmal együtt három személy, ha más eredményt nem tudtunk elérni, legalább haza tudjunk utazni Budapestre szülővárosunkba; sajnos nincs pénzünk, az itteni lakásunkat is alig tudjuk fizetni. Ez a szomorú história annak köszönhető, hogy a Próféta étterem nyári kabaréjának voltunk tagjai - mi azt hittük, hogy ez egész nyáron át ad megélhetést számunkra; de engedély meghosszabbítás nem volt a szabadtéri játékok miatt."719 Nem csoda, hogy elmaradnak Szegedről az eddig megszokott alkalmi nyári társulatok.

Augusztus 28-án az újságok közlik a sajtó és színészkamarai 6700/1938 M.E. számú rendeletet, amely szerint kamarai tag csak az lehet, aki "betöltötte 18. évét, nemzeti szellemű és a hivatás tisztességének megfelelő egyéniség, megfelelő képzettséggel és feddhetetlen előélettel." Várható tehát a kamarai tagok megrostálása, bár az átigazolásig mindenki automatikusan tag marad. A végleges tagságot azonban csak a származást igazoló okmányok bemutatása után nyerhetik el.

480
 


Sugár Gyula segélykérő levele

481
 


Sziklai társulata Szolnokon

Sziklai tudja, hogy okmányai nem "szalonképesek", hiszen ő zsidó származású s az Országházban már tárgyalják a második zsidótörvényt. Csak az nyugtatja meg, hogy a fenyegető jelek ellenére 1939. augusztus 31-ig megkapja a játszási engedélyt.

Szeptember elejétől megváltozik a világ. Szaporodnak a légoltalmi gyakorlatok, Németország és Csehszlovákia közt ellentét robban ki a Szudétaföld miatt, az élelmiszerek ára az égig emelkedik. Talán ezek mind közrejátszanak abban, hogy a bérletezés katasztrofálisan rosszul sikerül, annak ellenére, hogy a város notabilitásait maga a polgármester igyekszik rábeszélni a színháznak némi anyagi biztonságot jelentő bérletek megvásárlására. Pedig érdemes bérletet venni, hisz a társulat alaposan megújult. Az új főrendező, Homokay Pál kitűnő színész is. Az új bonviván Szalma Sándor, és Tamás Benő az új komikus. A legszebb az Akadémiáról szerződött Lontay Margit, a legnevesebb a Berlinben forgatott UFA-filmekből jól ismert Földessy Géza. S két korábbról kedvelt színésznő is Szegedre szerződik: Jurik Julcsi és Ica.

1938-1939. A szezon október 13-án kezdődik. Mintha a világról alkotott véleményét akarná elmondani, évadnyitásra Rákosi Jenő A bolond című megzenésített darabját választja a direktor. Majd jönnek az operettek egymás után: a Sárgapitykés közlegény, a Legyen úgy, mint régen volt, a Nótás kapitány meg Csathó, Zilahy és Vaszary darabjai, "roppant mulattató, kacagtató" mind.

Novemberben visszacsatolják a Felvidéket. Az emberek örömmámorban úsznak. A színháziak a nagyszerű alkalomból Földes Imre Égő város-ának teljes bevételét a "Magyar a magyarért" akció javára ajánlják fel. A szegedi színház mutatja be az első visszacsatolásról írt darabot.

482
 


Perényi László

A Kiskomárom-Nagykomárom-ot egy volt szegedi színész, Nagy- mihály Sándor írta, zenéjét Kovács Kálmán karmester szerezte. A november 18-i bemutató "Sziklai mozgalmas, hatásos rendezésében" soha nem látott siker. Szűnni nem akaró taps zúg a második felvonás végén, amikor a honvédek bevonulnak a visszafoglalt Komáromba. A teljes társulat mellett számtalan levente és egy szakasz tölgyfaleveles honvédcsapat is végigmasíroz a színen!

A novemberi opera-előadásokon a kitűnő fővárosi énekesek mellett két világsztár is fellép. Tizedikén a Parasztbecsület-ben Helge Roswaegen dán tenorista, 28-án a Lammermoori Luciá-ban pedig Tatjána Menotti, a Scala énekese hódítja meg a szegedieket.

December elején az Ezredes kisasszonyban Mészáros Ági és Komlós Juci táncával és humorával egymást múlja fölül. Tódul is a nép a színházba! Ez a nagy igyekezet nem mondható el ötödikén, amikor Goethe Faust-ját viszik színre.

"A közönség látogatottságával nem nagyon bizonyította túlságos igényét a műfajjal szemben" - írja másnap a Szegedi Napló. Kár, mert a rendező Homokay Faustként is kitűnő, Margitot Balogh Klári formálja megrázó erővel, s igen jó Szabó István Mefisztója is.

1939. A karácsony hatalmas havazással érkezik, az 1939-es esztendő pedig baljós előjelekkel. "A világ a keresztény névnek sűrű emlegetése mellett is valósággal tobzódik a pogány gyűlöletben" - mondja Glattfelder Gyula csanádi püspök újévi szózatában.

A színház vezetői mintha mit sem vennének ebből észre, operettekkel andalítják el a nézőt. Egymást követi a Marica grófnő, a Mosoly országa és a Csárdáskirálynő. Mindez nagyon sokba kerül. Ráadásul egy új zenés mű, a Bombaüzlet bemutatása után ismét szerzői pert akasztanak Sziklai nyakába. Hogy az aggasztóan apadó kasszát újra megtöltse, a már bevált taktika szerint 25 színésszel Győrbe megy, míg anyaszínházában vendégek sokasága fordul meg: Dayka, Törzs, Bulla, Páger, Mezey, Muráti, Tolnay Andor, Perényi László és Jávor Pál. A húzás ismét beválik, anyagi helyzete a dunántúli város jóvoltából megszilárdul, ezért márciusban is megismétli az évközi turnét.

Közben februárban Szegeden Sziklai megtartja az igazgatása alatti 25. ősbemutatót. A Csavargólány szép sikert hoz, ámbár nem ez, hanem a 17 előadást megérő Kiskomárom-Nagykomárom és az Ezredes kisasszony ugyanannyi előadása a listavezető a zenés darabok között. A prózák közül Csathó Fűszer és csemegéje viszi el a pálmát a maga 10 előadásával.

Február 18-án az egykori szegedi kezdő színésznő, Ignácz Rózsa lép fel a Felsővárosi Katolikus Kultúrház székely estjén. A színésznő ekkor már felcserélte a világot jelentő deszkákat a halhatatlanságot ígérő tollal. Szegeden töltött évéről Homoki vörös című kulcsregényében írt. Február a politikában is változást hoz. Teleki Pál ül a miniszterelnöki székbe, s tőle a belpolitikai helyzet konszolidálását és az erőteljes német befolyás mérséklését várja az ország. Márciusra a Felvidék után most már a második elcsatolt országrész, Kárpátalja is visszakerül az anyaországhoz.

A szezon végén mutatja be a társulat Huszka: Erzsébet című nagyoperettjét,"Sziklai Jenő mozgalmas, megértő és nagyvonalú rendezésé"-ben.

483
 
Meglehet, nem véletlenül esik a választás erre a műre, hisz az egyik megkapóan szép dalának kezdősorai így szólnak:

"Szegény magyar nép
Téged vihar tép..."

Sziklai igyekszik minél hamarabb befejezni a számára sok szempontból nyomasztó évadot, és május hetedikén véget vet a szegedi szezonnak. Az elmúlt évben ismét "csúcsot dönt", mert csak 45 bemutatót tart, ebből 21 próza, 19 operett és 5 opera volt. Ígéretét tehát teljesítette, a prózát - legalábbis számszerűleg - egyenlő szintre hozta az operettel. A színügyi bizottság elégedett és "annak a kívánságának ad kifejezést, hogy a szegedi színházat vezesse továbbra is, mert országos hírnevet szerzett ennek a színháznak és anyagi kötelezettségeinek is eleget tett". A direktor és társulata emelt fejjel mehet a szolnoki nyári turnéra.


Vaszary Piri

Nyomukba érkezik a Belvárosi Színház kitűnő Kodolányi-produkciója, a Földindulás Vaszary Pirivel és Páger Antallal a vezető szerepekben, majd május 23-án a már szinte szegedi társulatnak számító Magyar Komédia Kamara Színház. Az igazgató, v. Bánky Róbert, aki az eddig is sok vihart kavart stagione rendszer szülőatyja, a Délmagyarországnak beszámol ötletéről, amit egyszerűen csak "szegedi gondolat"-nak nevez.

"Tervezetem alapja" - kezdi nyilatkozatát - "tulajdonképpen Szegeden fogant gondolat. Néhai jó Palágyi Lajos szegedi színigazgató korábban gondolt arra, hogy stagione rendszer szerint kellene megszervez- ni a vidék színjátszását. Később, amikor a Nemzeti Színház tagja lett, memorandummal fordult a vidéki igazgatókhoz elgondolásának megvalósítása érdekében. Vértes Lajos a Vígszínház művésze fejlesztette tovább a gondolatot, kettőjük elgondolása nyomán dolgoztam ki részletes tervezetemet, amely két részre osztja a vidék színészetét {...} Az első csoportba, ahova Szeged, Debrecen, Pécs és Kassa tartoznának, minden városnak meg lenne a maga társulata, de a társulatok nem egy helyen játszanának, hanem két és fél hónaponként váltanák egymást állomáshelyeiken. {...} Minden társulat 16 darabot tanul be, vegyes műsorrend szerint. A vegyesműsor azt jelenti, hogy a társulatok közül kettőnek zenés darabok, a másik kettőnek a prózai művek előadása lesz a főhivatása. A zenés társulatok közül az egyik a komoly (opera, nagyoperett), a másik a könnyű zenét fogja kultiválni. {...} Fővárosi színvonalú előadásokat kapunk ilyen módon {...} részemről egyenesen a vidéki színészet renaissanceát várom tőle" - fejezi be tervezete ismertetését Bánky.720

Június hetedikén a Szegedi Napló arról ad hírt, hogy a vidéki színtársulatok teljes megszüntetését tervezi a Színészkamara. A lap ismerteti Kiss Ferenc elnök elhatározott szándékát, mely szerint tizenkét stagione járná az országot. A drámai társulatoknak körülbelül harminc-negyven tagja lenne, az operett-társulatok pedig ezen a létszámon felül még körülbelül ugyanennyi zenésszel és segédszínésszel bővülnének. A kamara elnöke annak a reményének is kifejezést ad, hogy a hónap végén vagy legkésőbb július elején megkezdődhetik a stagionék szervezése.

A stagionék, azaz a vándortársulatok szervezésére a magyarázat: a Kamara úgy kíván feltűnés nélkül megszabadulni a kétes származású

484
 

színházvezetőktől, hogy átszervezéseket erőszakol ki. Mert közben a "tisztelt Ház" elfogadta a második zsidótörvényt, s ez lehetetlenné teszi a nem árja származásúnak minősülők vezetőállásban való tevékenykedését.

Ez időben Sziklai már színháza szolnoki vendégjátékán van. Onnan érkezik július 8-án a hír: a szegedi direktor Sereghy Andor volt kassai igazgatóval kibérli a budapesti Operettszínházat, és ott Sziklai mint gazdasági igazgató működik majd. "Nagy vesztesége volna Szegednek, ha hat éves sikeres igazgatói működés után nem térne vissza Szegedre" - kommentálja az értesülést a Délmagyarország.

A kósza, bizonytalan hírekre az érdekelt telegrammal reagál:

"Döntésemet véglegesíteni csak akkor fogom, ha Szeged városa a velem kötött szerződését a stagione miatt fölbontja és engem nem akar megtartani. Szerető ragaszkodásom Szegedhez 14 év után kitéphetetlen.

Sziklai átmeneti igazgató"

A Tisza-parti város eközben éli megszokott kulturális életét. A Dóm téren készülnek a Játékok díszletei. Az 1939. év bemutatói közül ismét egy Nádasdy-rendezés, az Aida aratja majd a legnagyobb sikert. Június 15-én a Városi Színházban ünnepli színpadra lépésének 25 éves évfordulóját a Magyar Komédia Kamara Színház direktora, Bánky Róbert, és két nap múlva a kitűnő erdélyi előadóművésznő, Tessitóri Nóra tartja meg nagyhatású előadóestjét.

A vándortársulatok megalakítása a Kamara irányításával megkezdődik, és az érdekelt városoknak előbb-utóbb színt kell vallani. Július 19-én Pálfy polgármester nyilatkozik is a kérdésről.

"- Szeged speciális helyzetben van" - mondja az Új Nemzedék újságírójának. - "A városnak ugyanis 1940-ig szerződése van Sziklai Jenővel, aki ezideig mindig igyekezett eleget tenni szerződéses kötelezettségeinek. Sziklai fővárosi nívóra emelte a szegedi színházat, amely igazgatása alatt mindig első volt a vidéken. Nemcsak anyagi szempontból tett mindig eleget kötelezettségének, de műsor, kiállítás tekintetében is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A szegedi színház jövő évi sorsa ügyében azt szeretném, ha a város közönsége döntene felette. {...} A helyzet ugyanis az, hogyha Szeged közönsége egységesen Sziklai Jenő mellett foglal állást, értesülésem szerint a kultuszminiszter kiadja számára a szegedi koncessziót."721

Július 21-én a színügyi bizottság hosszas tárgyalás után arra a véleményre jut - egyöntetűen -, hogy "Sziklai Jenő színigazgató vállalt kötelezettségének minden tekintetben megfelelt, a szegedi színház nívóját a vidéki városok közt a legelső helyre fejlesztette és működésével teljességgel meg lehet elégedve a város." Ezért "a színügyi bizottságnak {...} az a véleménye, hogy leghelyesebb volna a város szempontjából is, ha továbbra is Sziklai kapná meg a színigazgatói megbízatást. Ha azonban ennek valamilyen törvényes akadálya volna, nevezetesen a zsidótörvény akadályozná ezt, akkor Sziklai felesége: Patkós Irma legyen a szegedi színház igazgatója."722

Július 25-én a Szegedi Új Nemzedék Olvasóinké a szó rovatába a Turul Szövetség polgármesterhez írt levelét közli. Ebben egyebek mellett a következő áll:

485
 

486
 

487
 

488
 


A színügyi bizottság kiáll Sziklai mellett

489
 

"Polgármester Úr! Bátor vagyok tudomására hozni, hogy a legnagyobb meglepetést a színügyi bizottság azon határozata okozta Szeged város társadalmában, hogy mintegy a zsidótörvény megkerülésének a gondolatával, a zsidó férj helyett a keresztény feleségnek javasolja odaadni a színigazgatóságot, ami természetesen a színház vezetésében semmiféle változást nem eredményezne. Ezzel a döntéssel a színügyi bizottság, mint nyilvánvalóan hivatalos szerv, szinte példát állít a második zsidótörvény kijátszására. Kénytelenek vagyunk ezért ezt a döntést a keresztény nemzeti politikát hirdető kormányzat tudomására hozni, amely a fennálló törvényes rendelkezésének eme átlátszó megsértését a rendelkezésre álló eszközökkel minden bizonnyal meg fogja akadályozni."

A levelet dr. Kovács László, a Turul Szövetség Szegedi Kerületének vezére írja alá.

Eközben a július 12-i közgyűlésben Dáni János törvényhatósági bizottsági tag felemeli szavát a tervezett stagione rendszer ellen, és "a polgármester közbenjárását kéri - a színészek és a műszaki személyzet egzisztenciájának érdekében - a terv megváltoztatására. A polgármester válasza szerint a kultuszminiszter a városok polgármestereinek értekezletet hívott össze, ahol a vidéki városok az állandó színtársulatok és az állami támogatás növelése mellett foglaltak állást."723

Sziklai, aki mindig a realitások embere volt, nem ringatja illúziókban magát, és augusztus 9-én, Győrött feloszlatja társulatát. A hónap közepén megjelenik a zsidótörvény végrehajtási utasítása, s ez egyebek mellett kimondja: "a színház szellemét meghatározó személy zsidó nem lehet". Glattfelder csanádi püspök Szent István ünnepén hiába ítéli el a törvényt, mondván: "embert embertársával szembeállítják hamis jelszavak zászlaja alatt", szavai süket fülekre találnak.

A fejlemények hatására a színügyi bizottság kénytelen beadni a derekát és kijelenteni: "Sziklai színigazgatásának törvényes alapja megszűnt." Augusztus huszadikán a Délmagyarország közli Hóman Bálint kultuszminiszter állásfoglalását, aki szabad utat ad a stagionéknak. Huszonkettedikén a lap tudósítójának Pálfy polgármester kijelenti: "Én a miniszter döntésével szemben nem kívánok egy lépést sem tenni." Nem meglepő tehát, hogy a városi közgyűlés az SzV Th B kgy 289/1939. számú határozatával a stagione rendszer mellett foglal állást. Augusztus 25-én pedig már a sajtó közli, a Színművészeti Kamara kijelölte a Szeged-Debrecen-Pécs és Kassa városokban szereplő vándortársulatok igazgatóit, akik: vitéz Bánky Róbert, Kardoss Géza, Tolnay Andor és Ihász Aladár.

Sziklai Jenő távozásával - valójában jogszerűtlenül - a szegedi Városi Színház XX. századi eddigi legfényesebb időszaka szakadt félbe. Sziklai a szegedi színházkultúrát a fővárosival egy szintre emelte. Igazgatása első öt évében nagyon határozott, kifinomult, igényes, zenésszínházi koncepciót valósított meg. Nem véletlen, hogy Kálmán és Lehár, a vajúdó magyar színházi életet látva az egyetlen, anyagilag megbízható, művészileg vitathatatlanul az egyik legjobb színháznak, a szegedinek adják magyarországi bemutatójuk jogát. A leleményes színházvezető a szegedi operajátszás olyan etalonját teremtette meg, amilyent hosszú évtizedekig nem haladott meg egyetlen színházi korszak sem.

490
 

Igazgatása hatodik évében megerősítve a prózai vonalat, minden szempontot kielégítő, szinte az áhított kolozsvári színházzal azonos nívójú, mindhárom műfajban otthonos teátrum alapjait rakta le.

Páratlan színpadérzéke, biztos ízlése, a fővárosi Vígszínházhoz mérhető drámai és zenei műhelyt alakított ki. Példa nélküli, hogy a pesti színházak szolgai utánjátszása helyett igazgatása hat évében 25 ősbemutatót tartott, s a színre került darabok nagyobb része Szegedről indult országos, sőt nem egy esetben nemzetközi sikersorozat felé. A jószemű színházi szakember színészválasztása is egyedülálló. Az 1950 utáni színházi élet legtöbb kiválósága Sziklai keze alatt tette meg első művészi lépéseit.

A szegedi színjátszás nagy vesztesége, hogy ez a kitűnő színházi szakember nem bonthatta ki teljesen tehetségét a Tisza-parti városban, s a magyar színjátszás vesztesége is, hogy a színpadról leparancsolva, végül egy koncentrációs tábor poklában tűnik el örökre.

1939 őszén, Szegedről távozva egyetlen fillér nélkül hagyja el a várost, útipoggyászul csak Színészegyleti adósságáról szóló kötelezvényét viszi magával 30 000 pengőről kiállítva, mert mint a szeptember 13-án kelt, Pálfy polgármesterhez írt levélben írja:

"az a jogfosztás, ami azáltal ért, hogy a szegedi Városi Színházat még két évig érvényben lévő szerződésem dacára elvesztettem, teljes anyagi tönkremenetelemhez vezetett."724


Sziklai és Patkós

491
 


Sziklai Jenő kérelme