162-163 |
"Vidéken megkívánják, hogy a héthónapos évad alatt
harminckét, harmincöt újdonságot adjunk, Krecsányi Ignác Krecsányi Ignác A Budai Népszínházban, 1863-ban lépett először színpadra, ám hamar elhagyta a bizonytalan életpályát, és 1868-1873 között az Athenaeum Nyomdánál lett korrektor és revizor. Kellő anyagi tőkét gyűjtve 1873-ban színigazgatásba fogott. Főleg a Felvidéken, Erdélyben, Kárpátalján és a Délvidéken működött kitűnően szervezett társulatával. Nevéhez fűződik az 1883-ban megnyitott Budai Színkör sikeres működtetése és a temesvári magyarajkú színjátszás felvirágoztatása. 1913-ban nyugdíjba vonult, és a Haditermény Rt.-nél vállalt állást. Keze alatt számos színésztehetség bontakozott ki. Nála kezdte pályáját - többek között - Beregi Oszkár, Medgyasszay Vilma és Környei Béla is. Válogatott műsorán Shakespeare-től Ibsenig klasszikus és modern szerzők egyaránt szerepeltek. Műsorából nem hiányozhattak az opera-előadások. Wagner műveit ő mutatta be először vidéken.
|
164 |
Krecsányi, ez a rutinos, sikeres igazgató némi szorongással jön Szegedre. "Vándorbottal indulok útra egy előttem teljesen ismeretlen városba és azon gondolkozom: vajjon ez a vándorbot ki fog-e virulni, fog-e bimbót hajtani?" - vallja meg kétségeit.286
Az igazgatót váró városban április elején az a hír terjed, hogy Krecsányi színtársulatával május elejétől Berlinben, a Belle Alliance színházban fog vendégszerepelni. A hírből - a Szegedi Napló április elsején közli, tán rossz tréfa gyanánt? - egy szó sem igaz! A leendő Tisza-parti társulat Pozsonyban, majd Marosvásárhelyen tölti a nyári szezont. A direktor május elején Szegedre érkezik, hogy felmérje új színháza műszaki állapotát. Az eredmény siralmas. A színpad padozata életveszélyesen korhadt, az előfüggöny restellnivalóan rongyos, a székek kárpitozása koszos és kopott, a páholyok tapétái tépetten lógnak. Krecsányi ragaszkodik a hibák kijavításához, sőt azt is eléri, hogy a hátsó színpadot az előszínpadhoz csatolják, és a minősíthetetlen állapotú díszletek helyett a tanács újakat festessen. Május végén, a színügyi bizottság ülésén újra szóba kerül a szegedi színészet állandósítása, s egy nyári színkör építése. A gondolatot Krecsányi Marosvásárhelyről írt levelében támogatja. A jó idő beköszöntével a műkedvelők és a daltársulatok birtokukba veszik Szegedet. Színielőadásokkal rukkolnak ki a Szegedi Iparos Ifjak és az Alsóvárosi Ifjúsági Egylet; a Prófétában Schaffer Lajos Orfeuma, a Szent István téren cirkusz kezdi meg működését. A Csorvay-féle mulatóban azonban az ott tartott orfeumi előadásokat a M. Kir. Belügyminisztérium 75096/v számú leiratára hivatkozva - ez kimondja: a daltársulatoktól, melyek a "vidéki magyar színészet különben sem kedvező helyzetét rosszabbítják, egyúttal a színészet hírnevét is csorbítják", az engedélyt vonják be,287 - erkölcstelen műsora miatt betiltják. A színházi holtszezon legjelentősebb városi eseményének a múzeum június 11-i, és az Országos Mezőgazdasági Kiállítás szeptember másodiki megnyitói bizonyulnak. Az új társulat szeptember végén, hódmezővásárhelyi nyári állomásáról érkezik Szegedre. A jól szervezett együttes erősségei: Anday Blanka koloratúr primadonna, Áldor Juliska a népszínművek és operettek primadonnája, a kevés hanggal, ám magával ragadó temperamentummal |
165 |
megáldott operettszubrett Ámon Margit és a remekül táncoló Krecsányi Veruska, a direktor fogadott leánya. Hősnő a sokoldalú Tóvölgyi Margit, az új naiva az eleven, fürge Csige Böske, Krecsányiné pedig majd a vígjátéki anyákat adja. Hahnel Aranka, a társulat drámai szendéje félig-meddig szegedi, édesatyja, Hahnel Károly, a neves színházi karnagy ugyanis a Palánkban született. Erős a férfigárda is. Legnevesebbjei: Bejczy György tenorista, Békéssy Gyula népszínműénekes a vidék egyik legjobb baritonistája, Réthey Lajos jellemszínész; a szegedi születésű, tehetséges, fiatal Bartos Gyula és a komikus trió: Mátrai Kálmán, Ligeti Andor és Polgár Sándor. A karmesteri pálcát a biztos kezű muzsikus, Orbán Árpád tartja kézben. Tőle várják a zenekedvelők az opera fellendülését. 1899-1900. A bevonuló társulatot a Híradó köszönti: "Kívánjuk, az új szegedi igazgató ne csalódjék Szegedhez kötött reményeiben, valamint azt is, hogy a közönség beigazolva lássa mindazokat a hízelgő híreket, amelyek Krecsányi Ignácot és az új szegedi társulatot meg- előzték."288 |
166 |
Másnap az Aranylakodalom-ban a népszínműben otthonos színészek mutatkoznak be. Tóvölgyi Margit megnyerő külsejével, érzelmek skáláján játszó hangjával hódít, Thury Elemér daliás alakjával nyeri meg a női szíveket.
A Gésák-ban szereplő operettisták játéka nyomán a kritikusok megállapítják, "az énekes személyzet hódítása már most is teljesnek mondható." A sikeres bemutatkozás koronája a prózai színészek Moreto Közönyt közönnyel című vígjátékában aratott sikere. "Krecsányi egészen új irányt honosít meg a színpadon: A modern művészet irányát. Az ilyen igazgató megérdemli a pártfogást, a méltánylást" - állapítja meg a Napló. A Híradó még ennél is tovább megy, amikor így ír: "Szívesen keressük ki az elismerés szótárából a dicséret minden szavát"291 Október huszonegyedikén Rossini operáját, A sevillai borbély-t mutatják be. A címszerepet B. Szabó József, Bartolót Polgár Sándor, Basiliót Békéssy Gyula énekli. Rosina Anday Blanka, aki e szerepében nagy lépést tesz későbbi drezdai szerződése felé. "Akik azzal a hiedelemmel mentek el a színházba, hogy egy nagy fiaskónak lesznek szem és fültanúi, csalódtak." Az előadás sikerében a fő érdem Orbán karmesteré, aki "legteljesebb tanújelét adta a nagy zenei tudásának és biztonságának" - állapítja meg a Híradó A páratlan eredményeket azonban beárnyékolja egy botrány. A teátrum színlapkihordója az egész évre előre beszedett pénzt elsikkasztja. Krecsányi, hogy elkerülje a várható panaszáradatot, saját pénzéből pótolja az ellopott összeget. Még október harmadikán a színügyi bizottság dr. Balassa Ármin indítványára elhatározta a nyári színkör felépítésének napirendre tűzését és az ügy tanulmányozását. Érdemben azonban csak december másodikán tárgyalják indítványát. Az ülésen Krecsányi határozottan állást foglal a felépítés ügyében és kijelenti: |
167 |
Ezután a szintén jelen levő Erdélyi Mihály építész bemutatja az igazgató kérésére készített terveket. A nyolcszáz főt befogadni képes ideiglenes színkör 16 méter magas zsinórpaddal s a kőszínházéval megegyező méretű színpaddal rendelkezne. Az öltözők, tárak mellett díszletraktár is épülne hozzá, s ezzel véglegesen megoldódnának a színház raktározási gondjai is. Helyéül a következő területek jöhetnének szóba: Lechner tér, Püspök-telek, Wodiáner ház melletti Tisza-parti telek, a Kass mögötti telek vagy pedig a Stefánia. A bizottság úgy dönt, hogy ideiglenes színkör helyett állandó építését javasolja, azzal a kikötéssel, hogy a színkörnek 1901. május 1-re készen kell lennie. E döntésüket a közgyűlés elé terjesztik s az a december 15-i ülésén, az 543. sz. határozatával a javaslatot elfogadja és a mérnöki hivatalt utasítja a tervek, s a költségvetés sürgős elkészítésére. Ezzel úgy tűnik a színkör építésének ügye jó útra kerül.292 Eközben folytatódik a színház sikersorozata. "A rendezés, a kosztümök, de különösen a díszletek mesébe illően fényesek" a Szentivánéji álom előadásán. "A pazar bőkezűség, mellyel Krecsányi a Görög |
168 |
Tetézi a bajt, hogy a színház bádogteteje átengedi a csapadékot, és a "zsinórpadláshoz tartozó kötelek is rossz állapotban vannak. Alig múlik el nap, hogy kötélszakadás ne történjék a díszletek felhúzásánál."293 Csak isteni csodának köszönhető, hogy halálos baleset eddig még nem történt. Szerencsére a tanács teremt rá pénzt, és a bajforrást sürgősen megszüntetik.
November végén Sassi Nagy Lajos polgári iskolai tanár a Szegedi Híradó hasábjain felveti az iskolai színi előadások gondolatát. A direktor kapva kap az ötleten, s december elsején diákokkal tömött nézőtér tapsol a Coriolánus sikerének. A december tizenötödikei Madách-bemutató, Az ember tragédiája is elsősorban a diákokra építve készült. Tóvölgyi Évája "tanulmányt érdemel", ám Thury Ádámja csak az első két képben elfogadható, míg a Lucifert játszó Réthey alakításából hiányzik az irónia. Ennek ellenére az előadás gyors egymásutánban ötször kerül színre.
Néhány gyöngébb előadás után az újév első "sikerekben gazdag estéje" január tizenharmadikán a Faust előadása. Margitot "a széphangú, művészi képzettségű énekesnő" Anday Blanka formálja meg, Bejczy György "a címszerepben méltó társa" és Polgár Sándor "Mephistofelesét" is dicsérő szó illeti. [.] Elvitathatatlan érdeme volt az előadás sikerében Orbán karmesternek [.] a rendezésben Krecsányi remekelt."294 Egyes vidéki színházak - közéjük tartozik Szeged is - többnyire sikeres működésük ellenére a századfordulóra kritikus helyzetbe kerültek. Ennek orvoslására a Belügyminisztérium a vidéki színészet felügyelőjévé nevezi ki gróf Festetics Andort. Alkalmasabb embert nem |
169 |
Gárdonyi Géza, a szépirodalmi szakosztály titkára a nyílt pályázatot tartja megfelelőnek, Tömörkény pedig indítványozza, hogy a színdarab a polgári életből vegye tárgyát. Végül a vélemények figyelembevételével, május tizedikén, tanácsi előterjesztés alapján a törvényhatósági bizottság meghirdeti a pályázatot.296
A színház háza táján siker és kudarc közt, váltakozó szerencsével és nézettséggel folyik a szezon. Hiába berzenkedik a színügyi bizottság, Krecsányi műsorra tűzi Hennequin pikáns darabját, az Utazás a válás körül-t, és a siker óriási! Bartos vállán viszi a kacagtató előadást, s végre Hahnel Aranka is méltó szerephez jut a szerelmes és féltékeny asszonyka megformálásával. Ám akad unalmas előadás is bőven. Ilyen a 47-ik cikk, melynek előadásán a szerző "Belot és Krecsányi Ignác jóvoltából a közönség kínpadra volt feszítve." Február hetedikén műsorra tűzik Goldfaden ószövetségi tárgyú operáját, a Sulamith-ot. Az óbudai színház sikerdarabja Szegedet is meghódítja: a szezon végéig tizenháromszor kerül színre. Február 26-a jelentős nap a város életében. Ekkor tartja az Uránia tudományos színház keretében, a Városi Színházban Carmellini Ég és föld címmel az első vetítési mutatványokat. Az ámuldozó publikum még nem is sejti, hogy a teátrum leendő nagy riválisa, a mozi első, tétova lépéseit csodálja. Április elején, a nagyhéttel megkezdődnek a búcsúelőadások, s bár húsvétkor a hivatalos szezon véget ér, az igazgató május elsejéig meghosszabbítja a szezont, s a parádés vendégszerepléseken fellépteti Küry Klárát, Márkus Emilát és Beregi Oszkárt. Egy érdekes premier is fűződik ehhez az időszakhoz. Április 18-án mutatják be a Dugonics Társaság egy korábbi pályázatán 200 koronát nyert egyfelvonásos drámát, a Légyott előtt-öt, Sas Endre művét. Kár, hogy a poetikusan beszéltetett, ügyesen megrajzolt alakok drámaiatlan történet keretében jelennek meg. Május elsején azután Bokor József Kurucfurfang című népszínművével véget ér a színi szezon, és a társulat marosvásárhelyi nyári állomására utazik. |
170 |
A létesítmény összköltsége 196 769 korona 21 fillérre rúgna. A május ötödiki tanácsülés ezt sokallta, ezért úgy határozott, a színészet állandósítását a kőszínházban való játékidő meghosszabbításával éri el, s ehhez a belügyminisztertől évi 20 000 korona segélyt kér. A segélyt - igaz csak 2000 koronát - megkapják, a tanács pedig örömmel teszi el a nyári színkör tervét egy asztalfiókba.298
Mintegy válaszul a nyári színkör tervének elvetésére, Krecsányi egy Aradon megjelenő alkalmi kiadványban, az Állandó múzsá-ban így ír: "A vidéki elsőrendű városok nagyon rövid idő múlva kivétel nélkül rá lesznek szorítva, kényszerítve arra, hogy nem lévén hova menniök - színtársulataikat az év tíz hónapján keresztül saját városukba működtessék." A színészet állandósítása érdekében a vidéki színészet felügyelője is felemeli szavát, s a színikerületek kialakítását szorgalmazza. Javaslata szerint a kerületek központjául kijelölt városok: Szeged, Debrecen, Arad, Kassa, Pozsony, Temesvár és Szabadka. Az indítvánnyal egy időben a város egyetemi ifjúsága a szegedi színészet állandósítása érdekében mozgalmat indít. Az egyetemisták más ügyben is felhívják magukra a figyelmet. Amikor Krecsányiék eltávoznak, szokás szerint megkezdik működésüket a "zengeráj"-ok. A Fekete Sasban a Solymossy-féle orfeum egy részlege ver tanyát, német kabaréműsort adva. A Hétválasztó kertjében a Szegeden színészként már korábbról ismert Veress Sándor és társulata "kesztyűt dob a vidéket mételyező zengerájoknak [.] magyar dallal, magyar szóval küzd a közönség elismeréséért és pártfogásáért."299 A nagyérdemű azonban cserbenhagyja őket. A Pesti Hírlap szóvá is teszi, hogy "míg három német orfeum grasszál kitűnő pártfogással", Veress magyar társulata nyomorog! Ekkor lépnek közbe július 10-én a Szegeden élő egyetemisták. Ötvenen megszállják a Fekete Sas kerthelyiségét, és a Szózat hangos éneklésével elnyomják a német műsort. Ki se mennek éjfélig a mulatóból, amikor is a Rákóczi-induló dallamára elvonulnak. A nyár folyamán a mérnöki hivatal felméri a színház hibáit, és elkészíti a javítás költségvetését, ami közel 7000 koronára rúg. A város azonban szegény, ekkora összeget nem tud teátrumára áldozni, ezért csak a halaszthatatlanul szükséges javításokat végzik el.300 |
171 |
Nem jobb Krecsányi anyagi helyzete sem, hisz marosvásárhelyi szezonja 8000 forint deficittel zárul, alig várja a Hódmezővásárhelyre való áttelepülést, amelytől némi anyagi hasznot remél. Katasztrofális gazdasági helyzet jellemzi az ország többi színházát is. Csak négy igazgató: Krecsányi, Makó, Mezei és Somogyi teljesíti anyagiakkal kapcsolatos kötelezettségeit, ők a következő esztendőre is megkapják igazgatói koncessziójukat, a többiek feje fölött azonban az igazgatói engedély megvonásának fenyegetése lebeg.301 A színtársulat szeptember végén költözik téli állomáshelyére, Hódmezővásárhelyről. Az igazgató megerősített együttesének új tagjai Haller Irma énekesnő, Kesztler Ede hős és lírai szerelmes, Tomcsányi Russi, a remek szubrett - ő három évvel később, magyar-színházbeli öltözőjében, vigyázatlansága miatt tűzhalált szenved -, valamint állandó vendégként a Nemzetiből Beregi Oszkár. |
172 |
Ám igazgatónk nem vár a sültgalambra. November 16-án kéréssel fordul a városi tanácshoz: "A jövő évben, vagyis 1901 év folyamán a május elsejéig terjedő hét havi színi évadon kívül még két hónapon keresztül, vagyis június hó elsejétől, július harmincegyedikéig a helybeli városi színházban mérsékelt helyárak mellet színi előadásokat óhajtván tartani színtársulatommal; egész alázattal esedezem, méltóztassék föntírt két hónapra a helyi engedélyt részemre megadni."
A tanács annak ellenére, hogy korábban a színi szezon meghosszabbítását szorgalmazta, a kérelemre nemleges választ ad!303 Október huszonhatodikán Szegedre érkezik a hazai szecesszionizmusra erősen ható angol festő, Walter Crane. Tiszteletére mutatják be Shakespeare remekét, a Szentivánéji álmot. A "kiállítás ragyogó, az előadás gyönge, vontatott." Nincs nagyobb szerencséjük a Hamlet-tel sem. Csak Bartos színészkirálya és Kesztler Claudiusa emelkedik az átlagalakítások fölé. A címszerepet játszó Beregi sajnos nem tudja megoldani a dán királyfi bonyolult szerepét, amit a kritika szóvá is tesz. Lehet, hogy ennek köszönhető a távirat, melyben a művész tudatja: a vasútra indulva kificamította a lábát, ezért nem jön le Pestről a Rómeót eljátszani. Hogy a feltételezés igaz-e, ma már nem deríthető ki. Egy azonban bizonyos: |
173 |
Moliere 27-én bemutatott vígjátéka A fösvény Bartos Gyula jóvoltából valamivel szerencsésebb vállalkozás, "s ha a siker nem is jelentkezik teljességében, de nem is marad el egészen." Azután december 11-én ismét egy mélypont következik, A szabin nők elrablása. Schönthan darabjának előadásán "a szereplők néha még azzal sem voltak tisztába, hogy a partnereiket hogy hívják, vagy hogy merre kell távozniuk a színről."305
A bukások egyhangú sivatagába üdítő oázis Pálmay Ilka vendégjátéka, és Echegaray A folt, amely tisztít című drámájának előadása, melyben "Tóvölgyi Margit oly művészi erővel, finom nüanszírozással mutatta be Matild szerepét, hogy egyik legőszintébb sikerét aratta." Siker Rákosi-Szabados A bolond című énekes legendája is. A két bohóc Bimbó (Polgár Sándor) és Bimbilla (Anday Blanka) érzelmes történetét "tetszéssel fogadta a közönség. A rendezés is fényes", és ez Krecsányi érdeme. "Az idei szezon első, elvitathatatlan nagy sikerét" - írja a Híradó a Névtelen levelek bemutatója után - "ez a bohózat-újdonság hozta meg". Ám hiába, mert a városban dühöngő náthajárvány miatt igen kis közönség nézi Desvallieres művét. Szerencse, hogy kevesen járnak színházba, mert így nem sok szemtanúja van december 23-án Smetana operája, Az eladott menyasszony bukásának, ugyanis, finoman fogalmazva: "az újdonság nem arat zajos sikert."
1901. Az év végén tartott színügyi bizottsági ülés mégis a prózai előadások gyengeségét veti az igazgató szemére. És úgy tűnik okkal, mert a január negyedikén előadott Brieux-színművet, A bölcső-t olyan ellenszenv fogadja, hogy a falragaszon kikaparják a bölcső szót, és koporsót írnak a helyébe! Úgy tűnik, a darab témája - válhat-e a házaspár, ha van gyerek - sokakat irritál. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a bemutatót követő előadást már zsúfolt ház nézi végig. |
174 |
Szerencsére február közepén fordul a kocka, az előadások jobbak lesznek, s a jobb előadásokra megindul a közönség. Egymást követik a sikeres prózai bemutatók: február 16-án az Othello, március elején A peleskei nótárius Ujházi Edével, és március nyolcadikán Herczeg Ferenc Ocskay brigadéros-a. A történelmi színmű "lelkes sikert arat [.] A rendezés, mely Krecsányi igazgató ízlését dícséri, kifogástalan." A címszerepben Kesztler remekel, méltó társa a sikerben a Tisza Ilonát alakító Kápolnai Júlia. Herczeg darabja lesz a legtöbbször játszott előadás, a szezon végéig tízszer van műsoron. E bemutatótól huszadikáig, március 15-e tiszteletére a színházban csak magyar darabot játszanak. A hónap végén két Shakespeare-darabbal rukkol ki Krecsányi. Huszonkettedikén a Velencei kalmár-ban "Bartos alakítása, bár részleteiben és felfogás dolgában kívánnivalót hagy hátra - mégis óriási hatást tesz." Huszonkilencedikén a bohózat jegyében kerül műsorra a Szentivánéji álom. "Réthey pompásan játssza Vackor szerepét, Tóvölgyi Margit művészettel ábrázolja Helenát."
Az énekesek kiemelkedő előadása: Meyerbeer Dinorah című vígoperája, melyért "az énekes személyzet teljes elismerést érdemel." A hatásért való erőlködés jegyében kerül színre félháznyi közönség előtt Zeller Madarász-a. A zenészekről nem valami hízelgően emlékezik meg a Napló kritikusa, amikor így ír: "a zenekar ezúttal is hajlamot árul el, hogy összhangzásban megközelítse a vidéki tűzoltózenekarok nívóját." A sikeres színház körül megpezsdül az élet. Festetics, a vidéki színészet felügyelője, felajánlja Krecsányinak, hogy májusban játsszon Fiumében. A direktor nem sokat töpreng, igent mond, s így Hódmezővásárhely és Gyula mellett Fiume is a szegedi színház nyári állomása lesz. "Hosszú pályájának méltó koronája, ha a magyar tengerparton is utat tör a hazai színművészetnek" - nyugtázza a tényt elégedetten a Szegedi Napló március 16-i száma. A közönség is méltányolja az igazgató tevékenységét, és a város címerével ékesített ezüstkoszorúval ajándékozza meg őt. A színészek növekvő népszerűségét jelzi, hogy Pethő Ernő dohányüzletében, |
175 |
a Széche- nyi tér 3. szám alatt, szegedi színésznők arcképeit ábrázoló levelezőlapokat árulnak. Az eredeti fényképek Fried Károly ékszerüzletének kirakatában láthatók!
A színügyi bizottság is jelentős lépésre szánja el magát. A vidéki színészet ügyében körirattal fordul a városokhoz. "A magyar drámairodalom pang, a színésznemzedék pedig degenerálódott s ezeken a bajokon csak olyan megoldás segít, amely állandósítja a magyar színpadnak és magyar színműirodalomnak az egymásra való természetes kölcsönhatását" - áll a köriratban. A továbbiakban a vidéki városok összefogására szólít fel, annak érdekében, hogy felemelt állami támogatással állandósítani tudják a vidéki színészetet. A bizottság levele akaratlanul is egybevág Krecsányinak a nagyváradi színház megnyitására írt, korábban már idézett cikkével.306 A szegedi szezonbefejezésig még egy jelentős esemény történik a színházban. Április 19-én bemutatják Gárdonyi falusi életképét: A bor-t. "Diadaleste volt ma a színházban, ünneplése a magyar érzés, a magyar szív diadalának" - ujjong a Napló. A sikerben oroszlánrésze van Bartos Göre Gáborának és Ligeti Vilmos Kátsa cigányának. A premier után a szerző jelenlétében a Kassban ünnepli meg a társulat a sikert, amely az évad végéig még öt teltházas előadást jelent. Krecsányiék május negyedikén zárják be a színház kapuját. A direktor a sajtó hasábjain búcsúzik a szegediektől: "Mint a magyar színészetnek egyik szerény munkása, mint a magyar kultúrának egyik igénytelen közharcosa, mindazon városokban, melyekben a lefolyt huszonkét esztendő alatt megfordultam, igyekezetem színészetünknek tiszteletet, becsülést, tekintélyt és rokonszenvet szerezni és kiérdemelni. Ez volt törekvésem a múltban, ez a célom a jelenben és ez fogja egyetlen becsvágyamat képezni a jövőben is."307 A siker és sikertelenség közt lavírozó társulat 218 esti és 40 délutáni előadást tartott 137 különböző darabból. Óriási megterhelés ez. A Híradó évadértékelésében kifogásolja, hogy "a műsor nincs eléggé előkészítve", és felhívja a figyelmet: "elmaradtak a beígért gyermek-előadá- sok." Egyúttal megfogalmazza a közönség óhaját is, amikor leszögezi: "a klasszikus darabokat követeljük, az operákat kevésbé, mert a színház zenekara soha gyengébb nem volt, mint idén."308 Két évad elteltével, úgy tűnik a máshol elismert, európai műveltségű és ízlésű Krecsányinak még mindig nem sikerült meghódítani a szegedi publikumot, vagy legalábbis annak hangadóit. Annál jobban sikerül ez Fiuméban! Május nyolcadikán kezdődik a turné a Teatro Feniceben. A siker napról napra fokozódik, s huszonkilencedikén, amikor vendégjátékuk végén a Bánk bán-t adják, "magyar és olasz tanulóifjúság összebarátkozva tombol s előadás után karzati és földszinti közönség zsebkendőt lobogtatva távozik a színkörből." Alig, hogy legördül a függöny, a színtársulat hajóra száll, s - mert Krecsányi ért a hatáskeltéshez - a Rákóczi-induló hangjai mellett, éjjel kettőkor kihajóznak egy újabb siker, Trieszt felé.309 Eközben Szegeden május elején a Barnum cirkusz ver sátrat, a Fekete Sasban és az Ádámban pedig megkezdik előadásaikat a magyar daltársulatok. A német "zengerájok", okulva az elmúlt évi diáktüntetésből, |
176 |
Thury Zoltán memoranduma rendkívül érdekes gondolatot vet fel, amikor javasolja, hogy a "magas etikai, szellemi és produkcionális nívó" érdekében "Szeged városa szakítson a vállalkozó-igazgatás rendszerével. A város, mint erkölcsi egység, legyen a színház tulajdonosa és bérlője is."
Mariházy csak Szegeden tartana előadásokat, műsorán a fővárosi darabok átvétele helyett ősbemutatók szerepelnének, s "nem csak azt tenné feladatává a színésznek, hogy játsszék, de kötelezné, hogy a három hónapos szünet alatt tanuljon is." Janovics leszögezi: "Hitvallásom és meggyőződésem, hogy a színpad a költészet színtere s hogy e megszentelt deszkákról annak a sok szennynek, mely az irodalmi szeszély közben forgó divatjával s az ízlés elfajulásával rárakódott, takarodnia kell. [.] Célom lesz egyrészt, hogy rendszeres vezetéssel, gondos tanító rendezéssel a szegedi színház a színésztehetségek nevelő iskolájává váljék. [.] Hitvallásom és meggyőződésem, hogy csak nemzeti talajból fakadt, nemzeti szellemből táplálkozó, nemzeti légben erősödött színészet és irodalom lehet nagy, hatalmas, diadalmas és örökkévaló."310 A Napló fentebb említett írása szerzője, dr. Balassa Ármin, a leghatározottabban a volt szegedi újságíró, Thury Zoltán elgondolásait utasítja el, miközben kifejti: "Színházunk jövője érdekében meggyőző- désemből kifolyólag nyomatékosan hangsúlyozom, miszerint a kérdés szerencsés megoldása csak az lesz, ha a választás olyan egyénre esik, akinek szakképzettsége van."311 Ennek pedig egyedül Janovics felel meg, aki a színiakadémia elvégzése után még filozófia és magyar-francia tanári szakot is végzett. Augusztus elején a város dr. Janovics Jenő pályázatát fogadja el, és így majd 1902-től ő lesz a szegedi színház direktora. Míg az "igazgatóválasztás" csatározásai dúlnak, a színházban belső javításokat végeztetnek, és a rossz állapotban lévő palatetőt is kijavítják. A díszlettár felfrissítése céljából a Vígszínház díszletfestője, Strausz úr átnézi a meglevő kulisszákat, hogy kijavítsa a sérülteket, ám a padláson és a pincében csak elrongyolódott díszletek sokaságát találja. A még menthető díszletfalakat, kijavításuk után, részben a Stefánia kioszk boltozott helyiségében, részben a Tábor utcai régi csapatkórház épületében |
177 |
1901-1902. A Krecsányi-féle társulat Gyula, majd Hódmezővásárhely után, október elsején kezdi meg a téli évadot Szegeden, Bródy Sándor Hófehérké-jével. A drámai összecsapásokat nélkülöző darab gyenge előadásban kerül színre, a színészek közül csak Tóvölgyi és Bartos játéka érdemel említést.
A zenés együttes a következő napon mutatkozik be Bokor József Napfogyatkozás-ával. A zavaros történetből pusztán az derül ki, hogy még az afrikai népek is csárdást járnak! Az első klasszikus bemutató, a Lear király is fiaskó. Kesztler nem tud megbirkózni a címszereppel, ám "Bartos Kent gróf szerepében érvényesíti jeles képességeit", Tóvölgyi pedig Gonerilként "ragyogtatja művészetét teljes fényében." Sajnos az eddig kitűnő operaegyüttes sem remekel. Az október 5-ei A trubadur-előadáson "operai magaslaton kizárólag Anday Blanka állott." "Megdöbbentően elgyengült a zenekar" - jegyzi meg a Híradó recenzense. - "annyi eltérés volt a zenekar és a színpad között, mint egy elkeseredett választási küzdelemben."313 "Unalomig lejátszott darabokkal hozakodik elő a művezetés" - panaszkodik a Napló. Nem is igen látogatja a közönség az előadásokat! S ha el is megy, akad, akit csalódás ér, mert valakik lejárt jegyeket hoznak forgalomba, amivel nem engedik be a nézőtérre. Tetézi a bajt, hogy már nagyon korán, november elején farkasordító hideg tör Szegedre, s a rosszul fűtött nézőtéren az asszonyok kendőbe burkolódzva didergik végig az előadásokat. A leendő igazgató, Janovics tekintélyét jelzi, hogy a Dugonics Társaság november harmadikai ülésére meghívja, ahol Verizmus a színpadon címmel előadást is tart. A társulat sikertelensége már-már tökéletes bukásba taszítja a színházat. November tizenötödikén Sidney máshol nagy tetszést arató San-Toy című operettje "Szegeden élettelennek bizonyult", "az előadás" egyike a legrosszabbaknak, amit a társulat énekes személyzete eddig produkált."314 A közönség valósággal bojkottálja a színházat, még a népszerű Traviata is tátongóan üres házak előtt megy. Krecsányi nem tehet mást, a régi recept szerint vendégjátékokkal igyekszik kimozdítani Theszpisz kátyúba jutott kordélyát. Először a Párizsi Repülő Balett "nagyon tetszetős látványosság"-ával csábítja be a |
178 |
 Krecsányi játszási rendje |
179 |
nézőt, azután november kilencedikétől három estén át Fedák Zsazsa "vendégszereplése pezsdíti fel a petyhüdt színházi életet", míg végül Jászai Mari fellépései állandósítják a szegediek színházba járó kedvét.
Mintha a vendégjátékok visszaadnák a társulat önbizalmát, Anday Blanka Olimpia-Antonia-Stella hármas szerepében remekel a Hoffmann meséiben, sikerrel mutatják be Gárdonyi Karácsonyi álom-át, és jól sikerül az Othello is.
1902. Az új év beköszöntével a társulat rövidke sikersorozata véget is ér. A közelgő igazgatóváltás miatt szerződésüket féltő művészek kedvetlenül, lélek nélkül állnak estéről estére a közönség elé. Már, ha van közönség! Mert a néző ismét elmarad. Igaz, a szakadó hó miatt járhatatlanná vált járdák inkább otthon ülésre csábítanak, mint a színházba. A Napló újságírója a Madarász január másodiki bemutatója ürügyén írt bírálatában az üres házak okát abban látja, hogy "a társulat nem igen gazdag a tehetségekben." Ám az előadások fegyelmezetlensége, az előadás közben elhangzó privát szövegek, civil nevetgélések sem növelik az együttes népszerűségét. |
180 |
Egy-két produkció azonban mutat kedvezőbb képet is az együttesről. Ezek közé tartozik Gounod Faust-jának élvezetes előadása, a kevés néző által látogatott Stuart Mária, Tóvölgyi Margit remeklésével és Gárdonyi A bor-ja, melynek zsúfolt ház tapsol. Nagy tetszés mellett lép fel Rózsahegyi Kálmán is, mint vendég a Sasok című vígjátékban. Nem arat ilyen egyértelmű sikert Shakespeare drámája, a Velencei kalmár. A készületlen előadásból csak Bartost illeti dicséret. Az ő "Schylockját egy gondolkodó művészember értelme mozgatja." Dr. Szinéri György - Csetey Zsigmond szegedi ügyvédet rejti e név, - A nagy érem című népszínműve "gyönge előadásban" kerül bemutatásra. A darab hőse egy festőművész - Kesztler játssza -, aki erkölcsi botlását zsenialitásával sem tudja a társadalommal feledtetni. A szerző "gyönyörű szép igazságokat fogalmaz meg, azok azonban nem hordoznak drámát." A fővárosban a belügyminiszter - hozzá tartoznak a színházak ügyei - tanácskozást tart az Országos Színészegyesületben a vidéki színészet kérdéséről. Széll Kálmán a teátrumok helyzetének javítását két dologban látja: csökkenteni kell az igazgatók számát, és a színészet nívójának növelése érdekében jobban meg kell rostálni a színinövendékeket. A javaslat a szegedi színjátszást is fenyegeti. Az elképzelés szerint ugyanis csak három város rendelkezne állandó színházzal: Kolozsvár, Arad és Kassa. Hat már megalakult és négy az alakulás stádiumában lévő színikerület tartozna még az új működési rendbe, ám ezek egyikébe se tartozik Szeged. A várost csak a később megalakítandó kerületek közé sorolták, Hódmezővásárhellyel együtt. Janovics azonban jól látja, hogy a tervezetből nem lesz még jó ideig semmi, s ezért már az 1902-1903-as szegedi idény megszervezésén, a színház eszközállományának átvételén munkálkodik. Január 24-én Budapestről írt levelében egy régi problémára hívja fel a színügyi bizottság figyelmét: "Hogy pedig minden megőriztessék, jó karban maradhasson s ne rongálódjék, föltétlenül szükséges a festőteremmel egybekötött díszletraktár felépítése." Ami persze, mint minden eddigi esetben, most sem valósul meg. A szezon második felében Krecsányi együtteséből az operisták kapnak előbb lábra. Bár február hetedikén Rossini A sevillai borbély-a még |
181 |
"Tagadhatatlan, hogy a szegedi színház nívója, a Krecsányi-éra alatt semmivel sem maradt mögötte annak a színvonalnak, melyet a sajtó őrködése mellet az előző színigazgatók büszkeségünkre megalapoztak" - búcsúztatja a Híradóban Liptai Imre az együttest. Hibájául rója azonban fel, hogy a direktor "csak ritkán pazarolta szeretetét a szegedi színpadért, melynek talaját mindig idegennek érezte, csak egy véletlen megállóhelynek használta és itt-ott mostoha elbánásban részesítette. [.] Hiányzott a terv és a szándék ahhoz, hogy határozott művészi iránnyal gazdagítsa a jól tevő kezekre még ugyancsak rászoruló színház stílusát."316 Arról azonban nem szól a cikk, hogy Szeged milyen "mostoha elbánásban részesítette" ezt a kitűnő színházi embert, aki az ország egyik legnagyszerűbb társulatával játszotta végig az elmúlt három szezont. Kevés direktor kapott annyi igaztalan bántást, mint ő, s eddig nem volt a szegedi igazgatók közt olyan, aki annyira kiszolgáltatott lett volna a színügyi bizottság szeszélyének, mint Krecsányi. Háromévi gáncsoskodás és folyamatos támadás után úgy ment el Szegedről ez az európai kultúrájú, tehetséges, lelkiismeretes színházi ember, hogy nem hagyott maradandó nyomot a város színházi életében. És ez nem csak az ő hibája! A színház elköszön, s nyomban utána az orfeum veszi át helyét. Szerencsére ezen a nyáron több igazi színházi csemegében is részesül a szegedi publikum. Május közepétől a Korona Kávéházban Angelotti Vilmos igazgató társulata kezdi meg előadás-sorozatát. Június másodikától a Tisza udvarkertjében Dankó Pista és daltársulata tart négy előadást. Június kilencedikén Isadora Duncan érkezik a városba. A Tiszában száll meg, s a lapok nagy cikkekben tudósítanak Sátor Pál divatüzletében való vásárlásairól. Tizenkettedikén azután a színházban a világhírű táncművésznő "meztelen lábbal táncol. Ez szokatlan és izgató és tegyük hozzá, hogy nem épp esztétikus" - így a Napló kritikusa. - "fő azonban, hogy érdekes, mert új és nem mindennapi." Az első előadás nagy közönség előtt, mérsékelt sikerrel zajlik, a másodikon a kis közönség hosszan és zajosan ünnepli Terpszikhore papnőjét. Mindkét estét Molnár Jenő "Az ő tánca beszél" című előadása vezeti be. A hónap végén a Próféta Szálló kertjében egy újabb együttes, a Tarka Színpad üti fel tanyáját. Ezúttal a kabaré legjobbjai játszanak egyfelvonásosokat, szatirikus tréfákat. Köztük van Gyárfás Dezső, a műfaj koronázatlan királya, Miklóssy Gyula, a híres úttörő színész sarja és |
182 |
|
183 |
|
 |
 |
 |