136-137 |
"Vállalkozó igazgató kötelezi A színigazgatói szerződés 5. pontja
|
138 |
A tizenkettedik és az utána következő pontok rögzítik a színügyi bizottság jogait, a színigazgatóra vonatkozó tiltó rendelkezéseket, s meghatározzák a városnak átadandó páholyok számát és helyét. Figyelemre méltó a tizenkilencedik pont, mely kimondja: "a fogaton érkező közönség kérelmére s a fogatok közötti rend fenntartása végett tartozik vállalkozó igazgató a színielőadások alatt a színház főbejáratánál magyar egyenruhás kapust alkalmazni."
A huszonharmadik és a huszonnegyedik pontok a színi idény tartamáról és az előadások számáról rendelkeznek. Ez utóbbit 194-ben határozzák meg, további hat előadás feletti rendelkezés jogát pedig a városi tanácsra ruházzák. A többi pont a szerződésszegés esetén életbe lépő szankciókról szól. Az egyezség melléklete kimondja: "a szerződésben foglalt jogokon túl a város tanácsa a felmondás jogával is azonnal élni fog, mihelyst meggyőződik arról, hogy a társulat harmonikus szervezése, az előadások művészi nívója, a dekoratív kiállítás, vagy pedig a műsor s az általános rend és pontosság tekintetében a művészeti vállalat az igényeknek megfelelő nem leend." Egyúttal felszólítja az igazgatót, hogy Somogyi távozó társulatából a közönség kedvenceinek tegyen szerződési ajánlatot.234 A szerződés is mutatja, hogy Szeged igyekszik kedvében járni a visszasírt direktornak. A színházban a helyreállítás szépen halad, s mellette még arra is áldoz a városi tanács, hogy Somogyi Károlytól újonnan festett díszleteket vegyen, és az ősz folyamán 1152 forint értékben új bútorokra cserélje ki a ronccsá használt régieket.235 A nyár végén a nem fővárosi színházak közt hisztérikus pánikot kelt az újonnan alakuló, még épülőfélben lévő, de 1896-ra megnyíló lipótvárosi színház híre. Az igazgatók félnek, hogy Ditrói Mór - volt kolozsvári művezető - aki sorra köti az új színházhoz a szerződéseket, elcsábítja majd a vidék legjobb színészeit. Makó nem félti társulatát. Tudja, a becsületesen megfizetett, jó szerepekben foglalkoztatott színész nehezen csábítható más színházba, ismeretlen körülmények közé, legyen bár a színház a fővárosban. Az új szegedi együttes talán az ország legerősebb vidéki társulata. A színésznők közt találjuk a fiatal, bájos drámai szendét: Ábray Arankát, az új szubrett-primadonnát: Szilágyi Bertát, a szegedi testvérpárt: Lévay Sárikát és Margitot, Kükemezey Gizella naivát, valamint a tűzről pattant szubrettet, Boross Ferikét. Az igéző szépségű, csodás hangú primadonnáról, |
139 |
A közelgő millenniumot impozáns építkezésekkel várja a város. Épül a gőzfürdő és a MÁV-internátus, valamint az Ügyvédi Kamara székháza is. A színház erkélyéről pedig jól látni a Közművelődési Palota Rudolf-téri lázas építkezését.
Ám nem kevesebb hévvel folyik a munka a teátrumban sem. Már a próbák első napján öt darabot készítenek elő a színház különböző helyiségeiben. "Ennek a szezonnak hódítónak kell lennie, {...} elég ehhez a hivatását szerető, derék, lelkes művészgárda {...} szorgalmával, művelt ízlésű vezető kézzel és megkívánható fegyelemmel, mely a színház minden tagjára kiterjed. Jó ízlés, ezt véssék fejükbe, a szívükbe, ezzel a jelszóval foglalja el Makó színtársulatával a szegedi színpadot" - indítja útjára az új szezont október 1-jén a Napló. Az évnyitón "nincs ünnepélyesség, de van teltház" és Csiky Proletárok-ja "kedvező benyomást tesz játékával, rendezésével, dicséretes gondosságával, mely a részletekben is megnyilvánul."236 P. Kocsis Etel, az új szubrett és Makó, a régi komikus kirobbanó sikere fémjelzi október ötödikén a Nebántsvirág előadását. Rovetta színművét, a Becstelenek-et, az olasz kormány kitüntette hazájában. Meséje egyetlen mondatban összefoglalható: a nagyravágyó asszony sikkasztásra kényszeríti férjét. Az erősen realisztikus történet feleség szerepében Szilágyi Berta, a férjében Pethes Imre remekel, míg Mezei Péter egy vén élősdit alakít - pazarul. Az előadás nagy siker. Hatalmas ováció mellett mutatják be nyolcadikán Verdi Traviatá-ját. Violetta Réthy Laura, Alfréd Stoll, Germont pedig Juhász Sándor. A közönség követelésére az operát másnap újra műsorra kell tűzni! Az október 12-i Denevér-ben "az egész előadás és egyesek külön-külön alkották a frappáns sikereket."237 Az Aszalai uram lányai-ban - L'Arronge a szerző - "Makó Aszalaija derültséget hoz a színpadra és a nézőtérre, mely sokat tapsol neki."238 A darab remek előadásban kerül színre, ízléses színpadon és a kis Kükemezey, aki egy lakatosinast játszik, "ügyesen" belopja magát a publikum szívébe. Moliere A képzelt beteg-én "a közönség pompásan mulat, a színészek" - Argon Mezei, Angelica Ábray Aranka - "nem kisebb kedvvel játszanak. A darab rendezése dicséretes. A doktor felavatási kép, melyet |
140 |
Talán még ezek a leghagyományosabb helyszínek a 17 közül. Igaz, Makónak sokat segít pesti direktortársa Evva azzal, hogy az előadáshoz kölcsönzi Lehman Mór díszleteit, Hámori György jelmezeit és ami a legfontosabb, Galó György zseniális színpadi gépezeteit. A sikerre jellemező: öt napon át játsszák zsúfolt házak előtt Daugue látványosságát. Telt házat vonz a Nemzeti Színháztól állandó vendégnek szerződtetett Bakó László is. "Megjelenése színpadra predesztálja, méghozzá klasszikus hősök újrakeltésére, hangja is nemes és szép, csak éppen bánni nem tud vele. Hatalmas formátuma betölti a színpadot, ha belép lenyűgözi a nézőteret, amíg meg nem szólal, mert ha elkapja a gépszíj szilaj, őrjöngő vágta lesz a költői szövegből. {...} A fegyelmező, bíráló színészi öntudat hiányzik belőle. {...} Egy Bánk bán előadáson Gertrudisz királynővel való jelenetében eltörte Jászai Mari karját."240 Bakó két egymást követő estén lép fel. Október 21-én Othellója "művészi gonddal kidolgozott alakítás, melyen még meglátszik a rutin hiánya." László Jágója "halvány kísérlet." Az összességében azért elfogadható előadás egyetlen szemet szúró hibája a mór testőrsége. "Szomorú egy csapat a fakardjaival" - írja a Szegedi Napló. Másnap, 22-én a Bánk bán kerül műsorra. Bakó a címszerepben kitűnő, Ábray "bájos" Melinda, Pethes szívszorító Petur és Fenyéri Tiborca nagyszerű alak. Az előadás mégis majdnem botrányba fullad. Ottó herceg - Bónis adja - nem tudja leszúrni a menekülő Biberachot - László játssza -, mert rozsdás kardja beszorult hüvelyébe. A kétségbeesett Bónis László Gyula után kiabál:
"S a boldogtalan Biberach megteszi azt a szívességet, hogy vár, míg a közönség hahotája mellett Bónis a kardjával kínlódik, eredmény nélkül."241 Makó másnap összehívja a vidéki színházak közül elsőül nála megalakított "társulati színpadi bíróságot", és a vétkeseket szigorúan felelősségre vonja. |
141 |
Nem kevésbé sikeres a november 24-i Parasztbecsület előadása - Szávay Gyula Munkájá-val játsszák együtt - és látványos Andorffy Orfeusz az alvilágban rendezése, valamint bravúros Jupiter alakítása is december 6-án.
Ugyanekkor a prózai társulat is hódít. November 13-án Beaumarchais vígjátékában, A sevillai borbély-ban Fenyéri "Bartoló szerepét a legapróbbakig kidolgozza. Csupa humor, csupa élet ez az alak."243 A Figaro László Gyula egyik legnagyobb színpadi sikere. November 19-én Csiky halálának évfordulóján a Jóslat-ot adják. Ebben az előadásban találja meg először igazi színészi arcát Ábray, és Pethes remekül érezteti az "érzelmek harmóniáját." Huszonötödikén pazar előadásban mutatják be Rákosi Jenő Magdolná-ját. A címszereplő Szilágyi Berta "őszintesége és forró temperamentuma" lenyűgözi a nézőket. Az előadáson a szerző is jelen van. Este a Dugonics Társaság az Európa Kávéház kistermében lakomát rendez tiszteletére, és ezen a direktor is részt vesz. "Rákosi Jenő az öltözőben és a banketten is kijelenti Makónak, hogy Gyömbér Mihály szerepét igazabbul, jobban nem látta még előadva, mint Fenyéritől." A november huszonkilencedikei Hamlet-ben Pethes "szerepének szellemét és minden szavát tisztán, értelmesen visszaadja, minden fölösleges pátosz és dikciózás nélkül", míg Ophelia szerepében Ábray "poetikus lénye érvényesül."244 A dermesztő télben is forró siker a december 3-i Romeo, Pethes alakításában, még akkor is, ha Juliája - Ábray Aranka - ezúttal kissé hűvös szerelmesnek bizonyul. Makó kétségkívül sikeres igazgatónak tudhatja magát. Társulatáról beigazolódott: kitűnő színészekből áll, az előadásoknak imponáló művészi sikere van, és a kassza is megtelik. Az elégedett direktor színészként is valósággal újjászületik. A közönség "a régi Makót látja, pompás kedélyével, elsőrangú alakító képességével, jóízű humorával"245 a papucsvitéz Moreland szerepében, Rosen Óh, azok a férfiak című német ósdiságában. Mint Ringheinem bankár - Rosen: Nagyzás hóbortja - minden színészi erényét összegzi. Valósággal lenyűgöző az "elegancia mozgásában, az öntudatosság, mely szenvedélyes kitörésekben sem hagyja el és mindenek fölött az az igazi kedély, az az egészséges hangulat, mely a művészetnek első feltétele."246 Aztán egy régi siker új előadásban, Follinusz Náni-ja, benne Makó Kreutzer Michelje "páratlanul áll a szegedi színpadon. Minden szava kacajt kelt, a derűt csak ontja le kedélyéből a nézőtérre, ahol annyit tapsolják, amennyi néha három estén |
142 |
is elég volna. {...} Ebben a sok tapsolásban a közönségnek az a követelése is benne van, hogy a direktor játssza el minden darabban a maga szerepét."247
Makó jókedve és kedélye mögött azonban súlyos személyes gondok rejtőznek. Felesége, a Népszínház egykori táncosnője, akivel már tizenhat éve él boldog házasságban, egyre aggasztóbb egészségi állapotba kerül. Kezdetben csak rendetlenkedő veséje mára már elégtelenül működik, s az asszonyt állandóan ágyhoz köti. December színházi csemegéje Delibes Petaud király udvara című vígoperájának bemutatója. A zenekedvelők mellett a figyelmes direktor a gyermekekre is gondol, és karácsonykor a Hófehérke és hét törpét, Görner mesejátékát mutatja be. Az óévtől Berczik-Erkel Az igmándi kispap-jával búcsúznak - botrányosan. A lomhán cammogó, rendezetlen előadásban "Andorffy túlzásai tűrhetetlenek, sokszor percekre megállítja az előadást. Az első felvonás ebédjeleneténél tétlenül várakozik a színpadon lévő személyzet, mert Andorffy hol behozza, hol kiviszi a párolgó ételt."248 1896. Makó gondot fordít arra, hogy a város társadalmi életében rendszeresen részt vegyen, ezért újévkor ő is tiszteletét teszi Kállay Albert főispánnál, azután siet Pestre, a színigazgatók egyesületének alakuló ülésére. Az újonnan létesült tömörülés szót emel a művészi hitelt rontó, készületlen, rögtönzésekre épülő előadások ellen. Tagjai kimondják: a színész nem távozhat bejelentés nélkül a városból, melyhez színházi szerződése köti, mert csak így biztosítható a teátrumok zavartalan üzemmenete. Ezzel remélik meggátolni az önkényes eltávozásokat, amelyek gyakran váratlan műsorváltozásokhoz vezetnek. Megállapodnak abban is, hogy a fegyelmezetlenségekért kirótt bírságpénzek egyik fele a színész-nyugdíjintézetet, a másik pedig az igazgatókat illeti. Amíg a színigazgató távol van, az együttes a millenniumi esztendőt egy sor kitűnő előadással kezdi. Zsúfolt ház tapsolja végig Szigligeti II. Rákóczi Ferenc fogságá-t és Szökött katoná-ját, a Szókimondó asszonyság-ot, Sullivan A gárdistájá-t és a Cigánybáró-t. Január 12-én elhatalmasodó betegsége miatt fiatalon nyugalomba vonul Rónai Gyula, Balogh Etel színésznő férje. A kiváló epizodista kényszerű visszavonulása a szegedi színház nagy vesztesége. Még ugyanezen a napon aláírja a következő szezon első szerződését Réthy Laura. Fontos momentum ez, hisz a város imádott primadonnájáról van szó. Nem érdektelen bepillantani tehát az évszázados szerződésbe. A 25 pontból álló okmány különösen érdekes és tanulságos kitételei a következők: "1. Alulírott Rudnyánszky Gyuláné Réthy Laura kötelezi magát Makó Lajos igazgatása alatt, bármely városban és színháznál, mint opera operett és népszínmű primadonna a rábízandó és egyéniségéhez illő népszínmű, énekes vígjáték, opera és operett szerepekben, az igazgatóság, vagy megbízottja utasításai szerint részt venni és a kitűzött előadásokon, próbákon, tanulási órákon pontosan megjelenni. 2. Szerződött tag az igazgató engedelme nélkül sehol és semmi néven nevezendő színielőadásban vagy hangversenyben akár díjért, akár e nélkül nem léphet fel. |
143 |
16. Makó Lajos igazgató köteles R. Réthy Laurát a szegedi színházban havonként tizenháromszor, más színházakban havonként tizenkétszer felléptetni és R. Réthy Laura tartozik a havi 800 forint díjért Szegeden havonként 13-szor, más színházakban 12-szer játszani.
20. Havonként bejelentett három napig R. Réthy Laura föllépni és a próbákon megjelenni nem köteles. 22. Makó Lajos igazgató nyáron két hónapig szünetet tart, mely időre R. Réthy Laura fizetést nem kap, így szerződése tíz hónapig tart, melyre 5000 forint gaget és 3000 ezer forint ruhapénzt, összesen 8000 forint készpénz illetményt kap és szüneti két hónapjával szabadon rendelkezhet."249 Látható, hogy kemény, de mindkét fél számára egyformán előnyös jogokat és fontos kötelezettségeket tartalmaz ez a kontraktus. A január 12-e emlékezetes nap a város életében is, mert tizenharmadikára, vasárnapra virradóra leég a Viktória gőzmalom. A délelőtti próbára siető színészek is megcsodálják a látványt: a nagy hidegben megfagyott oltóvíz alatt még égő zsarátnokot! A sok betegség ellenére több jó előadás is születik januárban. A Zalmeai bíró-ban Fenyéri, "bár nincs benne a parasztjellem izzó vére", nagy sikert arat. A nagyszerű előadás híre, Ábray egyszerűségében is megrázó Izabellájának és Pethes kitűnő Kapitányának művészi sikere, túlnő Szeged határán. Január 28-án a társulat énekes színészei igényes A trubadur előadással rukkolnak ki. "A rendezés szokatlanul jó és így a vidéki színészet erejéhez képest igen tisztességes előadásban színre került operát hallhat a színház közönsége."250 Makó színészként Augier Nemes és polgár-ában ismét egy remek karakteralakítással gyarapítja nagy sikerű színpadi figuráinak sorát. "Az eszes és mód nélkül hiú, áldemokrata Poiricz személyében a felkapaszkodó polgártársadalmat figurázza ki."251 Az influenza azonban egyre jobban tizedeli a társulatot, és Réthy Laura betegsége csaknem megbénítja a színház működését. A műsorváltozások egymást követik, és az eddig sikeres szezon kis híján kudarcba fullad. Ráadásul a szegedi adóhivatal elrendeli a színészek megadóz- tatását. Makó határozottan lép fel a lehetetlen rendelkezés ellen, és nyilvánosság előtt kijelenti: - Nem törődik azzal a adóhivatal, hogy a vidéki színészek sorsa ma is bizonytalanabb az utolsó munkásénál, hogy a színészeknek több mint a fele maradt eddig is szerződés nélkül a nyárra...252 |
144 |
Leköti ellenben - igaz, nem a millenniumra - a fiatal Herczeg Ferenc két darabját, A három testőr-t és a Honthy-háza-t. Mindkettő nagy sikert arat Pethes és Ábray jóvoltából.
Március 15-én meghal a direktor felesége, Makóné Swarcz Anna. A ravatalt a Kárász utcai halottasház udvarán állítják fel, körötte ott áll az egész társulat. Az utcát és a Klauzál teret az együtt érzők sokasága lepi el. A ravatalnál Friedmann rabbihelyettes mond gyászbeszédet, a társulat nevében Fenyéri Mór búcsúzik az elhunyttól. Az énekkar gyászdala mellett sokan kísérik ki a koporsót a Kálvária úti zsidótemetőbe, ahol Pethes Imre vesz végső búcsút a volt kolleginától. De bármennyire fájdalmas is a haláleset, az élet nem állhat meg. Néhány nagy sikerű operett-előadás után, Komáromi Mariska vendégfelléptével, március 30-án befejeződik a színi évad, és a társulat első nyári állomására, Désre utazik. Szeged elégedett az elmúlt színi évaddal, "jobb és nagyobb társulat volt", mint eddig bármikor, és tetszett az "erős, katonás színházi fegyelem. A legnagyobb gyöngéje volt a szezonnak, hogy művezetése távolról sem állta meg a helyét."253 Alig távozik a színtársulat, futótűzként terjed a hír, bevezetik a villanyt a színpadra, s a folyosók és öltözők központi fűtéssel lesznek ellátva. Hiába ír elismerő cikket a hírről a két helyi lap - az egészből nem lesz semmi, mert a tanácsnak nincs pénze! |
145 |
Ezért - írják levelükben - Dankó-ünnepélyt kívánnak tartani a színházban. Kérésüket a tanács elutasítja, a színházat nem adják a kért célra.
Adják viszont június harmadikán a Szegedi Dalárda jótékony célú előadására, melyen Suppe Tíz lány, egy férj sem című operettjének műkedvelői között egy Szekula Sárika nevű tehetséges zenedei növendék is föllép. Akkor még senki sem sejti, hogy rövidesen milyen nagyszerű szubrett válik belőle. Ám a változatos programok ellenére a nyár folyamán Szeged szinte kiürül. Az emberek tódulnak a fővárosba a millenniumi ünnepségekre s a kiállításra. Amikor pedig megcsömörlenek Budapesttől, itt az új látvány, a pusztaszeri Árpád-szobor. 1896-1897. Ez alatt Makó társulata - rövid két hónap után - Nagyszentmiklóson, majd Máramarosszigeten megkezdi az 1896-97-es szezont. Az anyagilag és művészileg egyaránt nagy sikerű vendégjátékok után október másodikán térnek vissza téli állomásukra, hogy megkezdjék a szegedi évadot. Az évadnyitás alkalmából a város nagylelkű gesztusa: 1896 őszétől a színházépületért nem kér bérleti díjat. Vita tárgya viszont a direktor és a színügyi bizottság között, ki állja a folyosók fűtésének díját? A város végül enged és fizet, így Makó minden anyagi erejét az új szezonra, a millennium méltó megünneplésére fordíthatja. Társulatát jelentősen megerősítette, leszerződtette intrikusnak Szakács Andort, apaszínésznek Hevesi Gábort, valamint Krémer Jenő színész-rendezőt és a ragyogó szépségű, fiatal naivát, Tárnoky Gizellát. A színház új komikusa Nyilassy Mátyás. A szezonnyitás alkalmával a Szegedi Napló ismét sürgeti a színészet állandósítását: "Jelentékeny áldozatokat hozott eddig is a város a színészetért, ezen áldozatok csak akkor hozzák meg igazi gyümölcsüket, ha az állandósítással lehetővé tesszük színészetünk művészi fejlődését."255 Jókai Keresd a szíved - ma Kőszívű ember fiainak ismerjük - című darabja a szezon első előadása. Tárnoky Gizella, Szakács, Nyilassy, Pethes tomboló sikert arat a zsúfolásig telt színházban. A remek előadás három nap egymás után műsoron marad. A következő bemutató, Prevost Századvégi lányok-ja pedig már négy előadást ér meg. Igaz, ez a darab nagyobb megbotránkozást kelt, mint tetszést, de ez az előadásszám szempontjából mellékes. Bokor József A gyermekasszony, majd |
146 |
A direktor vezetésével a zenés részleg gyorsan helyre üti a csorbát, és Millöcker Gasparone-ja, s a Hoffmann meséi, az ugyancsak Offenbachtól való Párizsi élet, a megunhatatlan Traviata tovább erősíti a színház sikerszériáját.
A bemutatott darabok mindegyike több előadást ér meg. Ez a korszerű színház útja: kevesebb bemutató több előadásban, értelemszerűen nagyobb művészi és anyagi ráfordítással! A színház sikere az első hónapban szinte töretlen. A művészeket soha nem tapasztalt megbecsülés övezi a városban. A Sugi kávéházban egy asztalnál ül Makó, Fenyéri, Pethes, Nyilassy, Dankó Pista, Tömörkény, az újságíró Békeffi és Kulinyi, meg az asztaltársaság tiszteletbeli tagja: Gárdonyi Géza. A vidám kávéházi kompániának külön lapja is van, a Cigánysátor.256 Makó még a nyáron vendégjátékra hívta Gustavo Salvini olasz társulatát. A fellépést "a helyi színtársulat színvonalának emelése érdekében" három estére engedélyezi a városi tanács.257 Salvini Othello-, Petruccio- és Hamlet-alakításai megbabonázzák Szeged közönségét. Az olasz társulat távozásával a színház novemberben tovább folytatja sikersorozatát. Kilencedikén bemutatják a Romeo és Juliát Balogh Etellel és Pethes Imrével. Mercutio László Gyula. A Bánk bán bemutatója "több igyekezetről, mint művészi sikerről tanúskodik." Schiller Ármány és szerelem-je, bár "a maga limonádés mivoltában, ma már elképzelhetetlen alakjaival nem tudja a néző szívét megérinteni, mert hiányzik belőle az igazság ereje" - így a Napló kritikusa - "jól sikerült előadás, nagy sikere van".258 November 29-én, Az összjáték színpadunkon címmel cikk jelenik meg a Naplóban, s ebben elemzik az eddig látott előadásokat. A cikkíró dicséri a színészeket és a direktort az újdonságok gyors bemutatásáért, de megállapítja, hogy a "gondolat megszületése {...} a lélek igazi harca" hiányzik a színpadról. Egyúttal arra biztatja az igazgatót, hogy "ha nem talál jó rendezőt, vegye kezébe teljes egészében a szellemi vezetést." December gyásszal és násszal köszönt a színházra. Negyedikén Makó Aradon házasságot köt Ábray Arankával. E naptól az egykori színésznő szürke eminenciás marad, ápolja a társadalmi kapcsolatokat, és nyugodt családi hátteret biztosít férje számára. A Szegedre visszatérő házaspárt örvendő társulat helyett gyászoló színészek várják. Tizennegyedikén, 35 éves korában, Horváth Mihály |
147 |
1897. Az 1897-es év csikorgó hideggel és egy forró sikerű Szigligeti-bemutatóval, a II. Rákóczi Ferenc fogságá-val köszönt be, ám hiába a siker, a Parasztbecsület és a Sardou-darab, az Idegesek estéken át való diadalmenete, Szirmai Imre és Salvini vendégjátéka, a közönség egyre követelőbben sürgeti a beígért millenniumi darabot. Makó, ha késve is, most már gyorsan dönt. Evvától, a Népszínház igazgatójától megszerzi a színház millenniumi sikerdarabja, az 1000 év játszási jogát, és ami nem mellékes, a díszleteit is.
Verő György színműve Pesten az 1896. április 17-i bemutatótól az év végéig 150 előadást ért meg, és ezzel a Népszínház örök rangsorán a legtöbbet játszott darab lett. Az 1000 év a magyar történelem legjelentősebb korszakait idézi fel a honfoglalástól a millenniumi ünnepig, hogy végül apotheozissal záruljon a történet. A darab a szegedi színházban is sikerdarab lesz, és a január 26-i bemutatótól február nyolcadikáig tizenkét teltházas előadást ér meg! A közönség nagy tetszéssel fogadja az előadást, hiszen "a díszletek pompásak, az öltözékek pazarul fényesek, a rendezés kiváló, méltó minden a hazafias ünnep alkalmi színdarabjához."260 A hatalmas siker már elvinné az évadot, ám Makó nem bíz semmit a véletlenre. Szemét állandóan a színházi világon tartja, és a jól bevált régi darabok mellé az újakat már nem a Népszínház, hanem a Vígszínház műsorából választja. Így kerülnek a színház játékrendjére Echegaray, Sudermann és Bisson darabjai. Az új szerzőkkel a korszerű színházi irányzat, a naturalizmus kap helyet a szegedi színház deszkáin. Különösen jelentős Bisson Az államtitkár úr című darabjának bemutatója. Az állami bürokráciával ingerkedő bohózat ízig-vérig naturalista mű. E darab előadásán jelenik meg először - a nézők nagy ámulatára - a színpadi díszleten mennyezet. Így a közönség valóban az élet egy szeletét láthatja viszont a színpadról. Makó a társasági életet sem hanyagolja el. Mindenütt ott van. Februárban például a hírlapírók farsangi estjén rendezőbizottsági tagként vállal szerepet. Március közepén megkezdődik a vendégjátékok sora. A fellépők közt találjuk a Nemzetiből Somló Sándort - Fausztot játszik három alkalommal -, Márkus Emiliát, Csillag Terézt, Jászai Marit és Császár Imrét, illetve a Vígszínház új csillagait: Lánczy Ilkát, Fenyvesi Emilt, valamint a Népszínházból Hegyesi Marit. |
148 |
Ahogy a színház bezárja kapuit, az orfeum bevonul a városba. A Fekete Sasban a Budapesti Daltársulat tart előadásokat, a Kossuth Lajos sugárúti Korona Kávéházban Mezey János Első Magyar Dalcsarnokának "humorisztikus művészestélye" látható. Július végétől pedig a Somossy mulató 24 tagból álló társulata lép föl a Prófétában.
A nívósabb szórakoztatás ígéretét jelenti Csiszér Kálmán színigazgató május 28-án, a városi tanácshoz benyújtott kérvénye. Csiszér a Magyar Királyi Operaház művészeinek közreműködésével kíván előadást rendezni a színházban. Ugyanekkor a műkedvelő társaság is kéréssel fordul a város vezetőihez: "A szegedi társulat elsőrendű tagja Nyilassy Mátyás színművész - ki a szegedi közkórházban súlyos betegen fekszik - és a város házi szegényei vagy a szegényalap javára felerészben f. évi július hó 4-én rendezendő műkedvelő színielőadás egy estéjére a városi színházat átengedni méltóztassék."261 Az előadás megtartását a műkedvelőknek engedélyezik, akik Szigeti a Vén bakancsos és fia a huszár című darabját mutatják be. A produkció érdekessége, hogy rendezésére Szekula József alkapitány vállal- kozik, aki az 1860-as években, itt Szegeden, Kocsisovszky társulatának tagjaként ízlelte meg a komédiások kenyerét. Az előadás napján hatalmas szélvihar tör a városra, s a szélvész a színház bádog- és palatetőzetét súlyosan megrongálja. A javítást már másnap elrendeli a tanács, mert csak így biztosítható majd a színi évad zökkenőmentes megkezdése.262 Július végén a Szegedi Híradó nagy cikkben ecseteli a színházi villanyvilágítás előnyeit, és sürgeti a színügyi bizottságot, érje el mihamarabb a város vezetőinél a színház elektromos árammal való ellátását. Makó is megszakítja szabadságát, és Szegedre jön, hogy érveivel nagyobb súlyt adjon a bizottság kérésének. A tanács el is határozza, hogy a rivaldát, a kis- vagyis a hátsószínpad két, a nagyszínpadnak pedig négy utcáját villanyvilágítással láttatja el, mire azonban a döntés megszületik, a szezonkezdés olyan közel van, hogy a szerelési munkákat a következő évadra kell halasztani. Augusztus 27-én a Szegedi Híradó javasolja a város vezetőinek, hogy pályázat nélkül hosszabbítsák meg Makó igazgatói szerződését. Így a szegedi pályázati kiírások a későbbiekben a többi magyarországi színházzal azonos esztendőben írattathatnak ki, s ezáltal a pályázók sora jelentősen kibővülhet. Az indítvány bölcs, a vezetők fontolóra is veszik megvalósítását. |
149 |
Kérésére egy esztendővel később, 1898. május 26-i keltezéssel a következő választ kapja:
"Az aradi és a debreceni színházak ez időszerinti igazgatóival már megállapodás jött létre, s így egy harmadik színháznak a budapesti m. kir. Operaház részéről való támogatása kilátásba sem helyezhető..."264 1897-1898. Augusztus 16-án Szarvason, a Nemzeti Szálló nagytermében kezdetét veszi az 1897-98. évi szezon. Az új évadra a már jól ismert, szeretett tagok mellé Szende Anna és Abonyi Teréz énekesnők, Szalay Károly, Faragó Ödön, Sándor Emil és Szilágyi Dezső színészek szerződnek, míg az Akadémiáról Jeskó Adrienn érkezik a társulathoz. Az előszezon azonban oly balul üt ki, hogy Makó szeptember 21-én áttelepíti az együttest Szegedre, és huszonkettedikétől egy héten át bérletszünetben rendkívüli előadásokat tart. Egy Maurier-regénydramatizáció, a Trilby, az alvajáró a rendkívüli szezon első bemutatója. A történet roppant kalandos: a forró szívű leány, Trilby (Balogh Etel) fölött ördögi hatalma van a zseniális Svengálinak (Szakács Andor), aki azt szuggerálja neki, hogy csodás ének- művész. A lány sikerének ára az, hogy le kell mondania a szerelemről. A szirupos, ámde közönségvonzó darab négy estén át megy egymás után, és a bérletes előadásokon még ugyanennyiszer! Másik darabjuk, egy Varnay operett, A kék asszony, szintén meghódítja a közönséget. Szende Anna az új szubrett "csinos leányalak, élénk temperamentummal és beszédes szemekkel", Pethes csábító kapitány és két cserfes tacskó szerepében remek Kükemezey és Tárnoky. Az eredmény: négy telt ház és a bérletes szezonban majd további hosszú sikerszéria. Október elsejére virradóra a Stefánián lévő kioszk nagytermében az engedély nélkül odahordott színházi díszletek nagy része egy véletlen tűz martaléka lesz.265 Szerencsére, a biztosító megtéríti a kárt. A "hivatalos" szezont elsején, Karczag Vilmos Lemondás-ával nyitják, "olyan sikerrel, mely az idei drámai idény iránt szép reményekre jogosít. A gondos rendezés, az összjáték és a helyes szereposztáson kívül a régi és friss erők ambiciózus játéka az idény folyamán reméljük csak gyarapodni fog" - írja a Napló.266 A lendületes szezonkezdést pompás folytatás követi. Dumas, Daudet, Géczy, Dobsa, Csiky színművei mellett nagy sikerű operettek: Szép Heléna, Tiszturak a zárdában, A kis alamuszi ragadtatják tapsra a szegedieket. Az operák közül a Traviata ismét megjelenik a színpadon, |
150 |
 Makó Lajos operaelőadások támogatását kéri |
151 |
|
és újra vendégszereplésre érkezik Salvini társulata, ezúttal a Bánk bánnal. Salvini játssza a címszerepet, remekül. "Ami hiányzott az alakításból, annak oka abban keresendő, hogy nem magyar föld szülötte" - írja a Napló október 24-én. A Tiszában tartott banketten Szávay Gyula boldogan jelenti ki: "A legkiválóbb, a legnagyobb dráma elindult internacionális útjára." Kár, hogy nem lett igaza.
Ám hirtelen, mintha megátkozták volna a színházat, minden összezavarodik. Nyilassy és László hosszadalmas betegsége miatt a műsorrend felborul. Hiába tűzi Makó műsorra a máskor biztos sikert jelentő Hamlet-et, a Denevér-t, a Nebántsvirág-ot, a Cigánybáró-t, Sudermann, Feydeau és Herczeg Ferenc darabjait, üres a színház. A gyakori bemutatók egyaránt kifullasztják a társulatot és a közönséget. Schiller Orleansi szűz-e, pedig szokatlanul hosszan, több mint egy hétig készültek rá, négy díszítőből álló, nevetségesen szegény királyi menetével azt igazolja, hogy "szavalni nagyon szeretnek a magyar színművészek, de jól szavalni, értelmesen visszaadni az író gondolatát, igen keveseknek adatott meg."267 Mintha a társulat egy csapásra elfelejtett volna mindent a színjátszásból, amit három év alatt keserves munkával elsajátított. És ez még mind nem elég, egy félelmes ellenség jelenik meg a városban: a vörheny! A járvány tovább tizedeli az amúgy is gyér közönséget. Pedig a magyar színjátszás helyzete a járványok, belső viszályok és balul sikerült bemutatók nélkül is nyomorúságos. Az országban harminchárom társulat működik, de csak tizenkét városban tartanak téli szezont. E városokban mintegy 500 színészt foglalkoztatnak, de mi van a többi nyolcszáz művésszel? A rendezőhiány és a létbizonytalanságot állandóan éreztető szerződések is sanyargatják a fővárosból kiszorult aktorokat. Mindezek ellenére Szeged színháza az irigyelt teátrumok közé tartozik. Makó pontosan fizető, jól gazdálkodó igazgató, a színészeknek kifizetett havi 4125 forint összgázsival az elsőrangú társulatok között a második helyen áll, csak Krecsányi előzi meg Temesvárott. Ha a legmagasabb színészfizetéseket nézzük, akkor sincs szégyellnivalója. A fővárosban Márkus Emilia évi 10 600 forintot, Jászai Mari 9600 forintot kap a Nemzetiben, Blaha Lujza a Népszínházban 12 000-et. Vidéken Makó adja a legmagasabb gázsit. Nála Réthy Laura 8600-at keres. Hogy érzékeljük az összegek vásárlóértékét: egy öltöny 10 forint, egy liter jófajta bor 60 krajcár, egy kiló cukor 46 krajcár, egy kiló kávé 1 forint 20 krajcár és egy újság 5 krajcárba kerül. A szegedi színház megrekedt szekerét végül egy opera rántja ki a sikertelenség kátyújából. Egy hónap előkészület után bemutatják Kienzl A bibliás ember című operáját. A húzás jónak bizonyul, mert a kitűnő rendezés és a Wagner stílusában fogant zene öt egymás utáni előadást eredményez. A siker önmagában azonban nem elég, az aggasztóan kiürült kasszát is meg kell tölteni, ezért a direktor úgy dönt, egy pamflettet is színre állít - a szezon elején játszott Trilby rovására - és ezzel nagy közönséget vonz. A bemutató botrányt kavar, és az igazgató sajtótámadások kereszttűzébe kerül. Makó válasza lakonikus: 131 embert kell eltartania. Az operák és klasszikusok csak hatalmas ráfizetéssel játsz- hatók, és "miután nekünk egyetlen kereseti forrásunk az előadások jövedelme, kénytelenek vagyunk könnyebb válfajú darabok bevételével pótolni a komolyabb válfajú darabok kisebb jövedelmét."268 |
152 |
Míg a színházi vita dúl, pályázat nélkül, egy évvel meghosszabbítják Makó igazgatói szerződését, így most már Szegeden is az ország többi városával egy időben jár le az igazgató bérleti joga.
1898. Az új esztendőt Jókai Szigetvári vértanuk-jával köszönti a színház. Mintha az új év új kedvet is adna a polgárságnak, a teátrum látogatottsága hirtelen megnő, és telt házak előtt játsszák a Romeo és Juliá-t, az Ármány és szerelme-t, A kaméliás hölgy-et, Szigligeti darabjait, A trubadúr-t és az operetteket. Fellép a Népszínházból Náday Ilonka és Szirmai Imre, a Nemzetiből Ujházi, Náday Ferenc és Csillag Teréz, a Magyar Színházból Balla Kálmán, majd Küry Klára, a Vizvári család és természetesen Blaha Lujza is. Blaha vendégszereplése után sajnálatos dolog bontja meg a társulat békéjét. Réthy Laura férjét, Rudnyánszky Gyula költőt, a primadonna jelenlétében egy kolleganője azzal vádolja, hogy feltűnési viszketegségből Blaha közelébe "törleszkedett". A két színésznő, miközben az előadás folyik, a színfalak mögött mindennek lehordja egymást, és az ügy akkorára dagad, hogy színházi bíróság elé kell vinni. Az affér vége: Réthy írásban felmond, Kolozsvárra utazik, és az igazgató többszöri felszólítása ellenére - Makó nem fogadja el sztár-primadonnája felmondását - sem jön vissza a városba. Az egyre dagadó botrányt csak úgy tudja az igazgató lecsillapítani, hogy közli a sajtóban: "R. Réthy Laura kisasszony a mai napon saját akaratából szegett szerződést a szegedi színházzal szemben."270 Ennek ellenére a színügyi bizottság már korábban is Makót teszi felelőssé a kedvelt primadonna távozása miatt, sőt ötletszerű vezetéssel is megvádolja. Szemére hányják a gyakori vendégjárást is. Az igaztalan vádak s a sajtó egyre fokozódó támadása miatt Makó drámai sorokat intéz a város vezetőihez: "Esedezem a tekintetes Tanácshoz, kegyeskedjék engem a jövő téli saisonra a színház igazgatásától felmenteni."271 Ugyanezen a napon, március 5-én, még egy levelet ír, melyben bejelenti, a szabadságharc ötvenedik évfordulója alkalmából "Verő György: 1848 című színművét díszelőadásban színre hozom, ezen előadás összes jegyeit a nagyközönség között való ingyenes kiosztásra a tekintetes Tanácsnak {...} örömmel bocsátom díjtalanul rendelkezésére."272 Ez utóbbi levél Reiner József főkapitányhoz jut, aki majd a jegyeket szétosztja. Az írás azonban még három napig az íróasztalon hever, míg nyolcadikán végre a színügyi bizottsághoz továbbítják. A bizottság |
153 |
|
154 |
tagjai átlátják, hogy Makó lemondása katasztrofális következményekkel járhat - ugyanis nincs megfelelő képességű szabad igazgatójelölt -, ezért ráveszik, másítsa meg elhatározását. Makó végül beadja a derekát és lemondólevelére saját kézzel írja rá, hogy "ezen kérvényt visszavonom" s így az, tizenharmadikán irattárba kerülhet. A kialakult feszültség enyhülésére utal az is, hogy március 15-én Makó száz forintot adományoz a város által felállítandó Tisza Lajos szoboralap javára.273 Így azután március közepétől végre nyugodt mederbe terelődik a színház és Makó sorsa. Az évad nagy anyagi és erkölcsi sikerrel zárul Blaha Lujza ötnapos, diadalmas vendégfellépte után, április ötödikén. Ám addig még egy különös esemény borzolja fel a kedélyeket. A március 15-i díszelőadáson a városparancsnok utasítására a nézőtéren nem lehet katona, sőt a honvédzenekar közreműködését is megtiltja. Ezért a zenét ez alkalommal Urbán Lajos cigányzenekara szolgál- tatja. Az előadás incidens nélkül zajlik le, és Makó hazafiságát hálásan nyugtázza a város szabadelvű közönsége. A szezon végeztével a színészek nyári állomásukra, Désre utaznak, ahol május végéig játszanak. A Szegedi Híradó április 15-én még egy jót ütve a távollevő direktoron, így búcsúztatja a társulatot: |
155 |
"A színház jelenlegi igazgatója annyira sem méltatta Szeged nyári színészetét, hogy egy nappal is tovább akart volna itt lenni, mint máskor." Miért is tenné, hisz a bezárt színházban ijesztőek a műszaki állapotok. A mennyezeti freskó megrepedt, és félő, hogy keretéből a nézőtér széksoraira omlik. Az előfüggöny szégyellnivalóan rongyos, s a horpadt vasfüggöny állandó elakadással fenyeget. A jövőre nézve csak az ad némi biztatást, hogy május közepén megkezdik a színpadon a villany beszerelését. Az öltözőkben és a nézőtéren azonban továbbra is gázláng világít majd. Április végén a Tisza kisebb hangversenytermében Daniella Malvina dalénekesnő ad hangversenyt, majd április harmincadikán és a rákövetkező napon az Opera, a Népszínház és a Magyar Színház társulataiból alakult alkalmi együttesnek tapsolhat a színházban a publikum. Májustól a Fekete Sasban Neumann Sámi vezetésével a Budapesti Daltársulat kezd előadás-sorozatot, júliusban pedig a Szent István téren Mózes Károly lovardája szórakoztatja a nagyérdeműt. Nem tétlenkednek ez idő alatt a műkedvelők sem, egymást követik hangversenyeik és előadásaik. A Nőiparegylet a Csikós-t, a Szegedi Dalárda a Cigány-t, Alsóvároson a Népkör A falu rosszá-t adja elő. Július |
156 |
|
157 |
|
158 |
"A szövetkezet célja: valamely vidéki színtársulatnak egész éven keresztül megfelelő működési tér biztosítása által az önfenntartást megkönnyíteni, másrészről pedig a szövetkezetbe lépett városok részére a lehető legjobb színtársulat működését biztosítani azáltal, hogy a szövetkezetbe lépett városok mindegyikében ugyanazon színtársulatnak adatik játszási engedély a közösen megállapítandó sorrendben."274 A színügyi bizottság a teljes, hat pontból álló tervezetet a városi tanács elé terjeszti, ám az úgy dönt, hogy "ez idő szerint nem csatlakozik a szövetkezethez". Júniusban Balassa Ármin dr. törvényhatósági bizottsági tag interpellációt nyújt be, melyben arra kérdez rá, hogy milyen intézkedéseket tett a tanács a színi évad meghosszabbítására és az orfeumok megrendszabályozására. A beadvány valójában Makó elleni támadás, hisz Balassa jól tudja, a színigazgatót szerződés kötelezi megfelelő számú előadás tartására - s ezt a direktor becsületesen teljesíti is - többre nem kötelezhetik őt.275 A nyár folyamán Pálfy Viktor lesz a színügyi bizottság új elnöke, és első ténykedésének a színház állandósítása érdekében emel szót - mindhiába. 1898-1899. Augusztustól a szegedi társulat az újonnan megnyíló hódmezővásárhelyi Színkörben kezdi meg az 1898-99-es évadot. A társulat meghívásakor a vásárhelyi tanács - talán a szegedi támadások ellensúlyozására - kijelenti: "bízunk Makó Lajos igazgató művezeté- sében, aki sok év gyakorlat és tapasztalatok után a legelső direktorok között foglal helyet."276 A kijelentés hitelét még az sem rontja, hogy a direktor felesége a hódmezővásárhelyi polgármester leánya. Augusztus folyamán a frissen kinevezett színügyi bizottsági elnök Hódmezővásárhelyen méri fel az új tagokkal is kiegészült társulat művészi erejét, egyúttal azt a jó hírt közölve, hogy a szezon kezdetére elkészül a szegedi színpad villanyvilágítása. A szerelők mellett karbantartók is dolgoznak, és így remélhetően az épület belső hibáit is jórészt kijavítják. Hódmezővásárhelyen "az új színkör és a benne játszó társulat egészen kiforgatja a maga nyugalmas voltából a várost. A Nemzetiben meg a Sasban minden este ott ülnek ők, a szívek feltétlen urai. A Nemzetiben Sugár Aranka, a Sasban Szende Anna. {...} Mert két dudás még Vásárhelyen sem fér meg egy csárdában."277 Szeptember tizedikén meggyilkolják Erzsébet királynét, és a színházlátogatási láz egy csapásra elmúlik. Az üres nézőtér láttán az igazgató alig várja, hogy Szegedre települjön megerősített társulatával. |
159 |
A kemény önkritika tiszteletet érdemel, azonban valójában más meggondolások késztették arra, hogy elálljon a pályázattól. Belefáradt a színügyi bizottsággal, s a sajtóval folytatott csatározásba, és még júliusban megpályázta a temesvári színház igazgatói székét.
Október negyedikén a villanyfényben ragyogó színpadon Tóth Kálmán A király házasodik című darabjával megkezdődik a szegedi téli szezon. Ötödikén a Cigánybáró nyitánya után a rég várt elektromos világítás kialszik, és csak hosszú szünet után, nagy üggyel-bajjal lehet folytatni az előadást. A rossz kezdet után sikeres a bemutató, a publikum ünnepli Sugár Arankát, aki Réthy Laura "méltó utóda". A hónap végéig azonban ez az utolsó esemény, aminek örülhet Makó, mert bár operettet és drámát arányosan vegyít, és betartja elvét, hogy egy műből több előadást tart, a színház csak nem akar megtelni. Hiába nyúl a Vígszínház remek repertoárjához, hiába mutatja be Bisson boszorkányos technikával megírt remek bohózatát, A hálókocsik ellenőré-t, a máskor mindig sikert hozó Echegaray-darabot, A folt, amely tisztít-ot, Blumenthal, Dobsa, Barriere újdonságait és Audran operettjét, mintha átok ülne a színházon, a közönség mindent fagyosan fogad. November eleje sem hoz változást. Rómeó Deésyvel és Balog Etellel közepes előadás, de a színészek "legalább érthetően beszélnek és manapság már ez is valami". Sardou Toscájá-ban meg sok a "művészinek elkeresztelt pausa". A hónap közepén Szegedre boruló ködös, hideg tél meghozza az első forró sikert. Offenbach Hoffmann meséi, mint már annyiszor, ismét elbűvöli a közönséget. Az első sikert követi a többi: Szigligeti Nagyapó-ja, a Bánk bán, Herczeg Dolovai nábob-ja, az Aranyember, Sidney Gésák című operettje és Dumas Daniseffek-je, Pethes kitűnő játékával. "Ez a fiatal színész itt nőtt fel a szegedi színpadon, itt bontogatta szárnyait {...} tehetsége {...} megérdemelné, hogy fővárosi színházak légkörében nyerjen tápot a további emelkedésre" - lelkendezik a Napló.279 A siker, úgy tűnik fellazítja a fegyelmet. Verő Szultán című darabjának előadásán a színészek "ímmel-ámmal lődörögnek a színpadon, mintha terhükre lenne az előadás". A produkció végül is kis híján botrányba fullad. A történtek miatt a színügyi bizottság figyelmeztetésben részesíti az igazgatót. Az összecsapott, lélek nélküli előadások ismét elriasztják a közönséget. Hogy visszacsalogassa őket, Makó vendégjátékra hívja Ujházit. A színügyi bizottság elnöke, Pálfy azonban fölöslegesnek tartja a meghívást. Ezen Makóval olyannyira összekapnak, hogy a direktor ott |
160 |
Miközben folynak a próbák, a színügyi bizottság január 13-i ülésén javasolja, hogy mivel "a szegedi színház egyik érdemes tagja, Mezei Péter a színi pályán való működésének negyvenedik évfordulóját f. hó 17-én ünnepli, a városi tanácsnál hozza javaslatba a bizottság, hogy a tanács Szeged város közönsége nevében, a jubiláló színművészt koszorúval tisztelje meg". A javaslatot egyhangúlag elfogadják.280 Az idős színész, akit a városban szeretet és tisztelet övez, a maga vezette kimutatás szerint hosszú élete folyamán 85 városban és faluban 7271 előadásban szerepelt. Az ünnepeltet a Kass Szállóban köszönti tisztelőinek népes tábora.
A Katonák közelgő bemutatóját ijesztő hírek előzik meg: Debrecenben betiltották az előadást! A temesvári hadtestparancsnokság pedig napiparancsba adja: "a tisztikarnak és az önkénteseknek Thury Zoltán Katonák-ját nem szabad végignézni a szegedi színházban {...} a legénységnek azokon az estéken , amikor a Katonák-at adják, nem szabad az utcára menni."281 A tisztikar hisztérikus reagálását az váltja ki, hogy Thury darabja egy katonacsalád nyomoráról szól. S bár Makót számtalanszor figyelmeztetik, gondolja meg és hagyja el az előadást, ő január 25-én bemutatja a darabot. Az pedig elsöprő sikert arat! A Kass Vigadóban tartott banketten, melyen a szerző is részt vesz, még nem tudják, a diadal akkora, hogy ötször játsszák majd el telt házak előtt a színművet! A szezon végéig nincs több gond a színházzal, siker sikert követ, majd márciusban Blaháné négy napig tartó vendégjátékával lezárul Makó négyéves színházvezetői ciklusa. A direktor nyílt levélben búcsúzik: "Nehéz szívvel távozva körükből, hálás köszönettel mondok Istenhozzádot! Folyton azon munkálkodva, hogy az Önök igényit kielégítsem, ha ez a körülmények miatt nem mindig sikerült, bocsássák meg {...} hibáimmal szemben elnézésüket kérve {...} jutalmazzanak meg azzal, hogy szíves, jó emlékezetükben továbbra is megtartanak."282 Utolsó, nagyszerű gesztusként a távozó direktor a március 24-i Bánk bán előadás teljes bevételét a városi szegényalap javára ajánlja fel. A sajtó elismeréssel összegzi utolsó évének minden tevékenységét: "Makó Lajos idei drámai társulatának drámai személyzete a legjobb volt vidéken. Olyan kiváló tehetségek, mint R.-né Balogh Etel, Pethes Imre, Tárnoky Gizella, Szakács Andor, Szerémy Gizella, Mezei Péter és |
161 |
László Gyula díszére válna nemcsak a vidéki színpadoknak, de a fővárosi színházaknak is. {...} A közönséggel együtt mi is sajnáljuk az ő távozásukat."283 Nem csoda, hisz Makó a fővárosi színházakat is gyakran túlszárnyaló előadásokban mutatta be műsorának irodalmi ízléssel kiválasztott darabjait. Emellett társadalmi rangot is kivívott a színészeknek Szegeden, mert kivéve a politikát, részt vett minden polgári mozgalomban. Rendkívüli vezetői képességére jellemző, hogy a mindig pontosan fizető igazgató nyereségesen működtette színházát, miközben a magyar színészet kritikus napjait élte. Az 1400 színészegyleti tagból legalább 400 tartósan, szerződés nélkül tengeti életét, s az ügynökségeknél sorban állnak az állásra váró színészek, akiknek annyi tartalékuk sincs, hogy szerződtetési tárgyalásra vidéki színházhoz utazzanak... |
 |
 |
 |