90-91 |
"A becsvágy erkölcsiségével Makó Lajos Makó Lajos 159 Az 1875 őszén megnyíló Népszínházban lépett először színpadra. Tizennégy év színészélet után - játszott a szegedi, kolozsvári, temesvári és a budai Várszínházban is - 1889-ben megpályázza és elnyeri a szegedi színház igazgatói székét. 1892-ig a teátrum élén, majd hároméves győr-soproni kitéro után 1895-tol 1899-ig ismét ő a szegedi direktor. Ezután Temesvárott, majd Debrecenben igazgat, s 1905-től haláláig a Tisza-parti színház bérlő-igazgatója. Makó, a jó humorú buffószínész kora legjelentősebb vidéki direktora. Szegeden ő honosítja meg az operajátszást és az akkor haladó irányzatot képviselo francia darabot. Megreformálja a színjátszást is, s a patetikus, lefúrtlábú színészet helyett bevezeti a korszerű színházi stílusirányzatot, a naturalizmust, s az ebből kisarjadó realizmust.
|
92 |
Augusztus elsején a szegedi lapok közzéteszik egész éves műsorhirdetményét és a társulat névsorát. A repertoárban a szokásos népszínművek, színművek és nagyoperettek szerzői mellett Ibsen, Lessing, Kleist, Schiller, V. Hugo, Sardou és Gogol neve is megtalálható. "Az új direktort magasabb szempontok irányozzák, mint az itt eddig eléggé eluralkodott megalkuvási rendszer" - nyugtázza örömmel a tényeket a Szegedi Napló 1889. augusztus 1-jén.
A társulat névsora is imponáló: H. Pauli Mariska a "kardon szerzett primadonna", Pauli Richárdnak, az Operaház híres tenoristájának leánya. A pompás naiva szubrett Kükemezey Vilma - a szezon kezdete előtt lépett frigyre Békeffi Antal újságíróval -, Pálfy Nina, Lubrincz Júlia, V. Nagy Mari és Pourman Henriette mind kitűnő színésznő. A férfiak közt találjuk Réthey Lajos szalonszerelmest, Juhász Sándor népszínmű énekest, Fenyéri Mór intrikust, Fóriss István komikust és a Szeged szülötte Kenedich Kálmán tenoristát. Összesen 26 színész, 24 tagú kórus, 20 tagú zenekar, 30 műszaki és 18 jegyszedő adja a társulatot. A karmester Virányi Jenő, a rendezést Beödy Gábor és maga a direktor végzi. A városban nagy várakozás előzi meg az új társulat színrelépését. A Gál testvérek kirakata tele van a színésznők portréival és a különböző jelmezekben pompázó színészek képeivel.160 Az új direktor igényességét jelzi, hogy a szokásos hevenyészett 3-4 próba helyett már "reggeltől késő éjjelig tartanak Szegeden a próbák".161 1889-1890. A színháznyitást óriási érdeklődés és rokonszenv kíséri. Október elsején Erkel Hunyadi László nyitányával és Vidor Pál Ingyenélők-jével kezdődik meg az új szezon, mely egyben Makó első direktori éve. Az előadást nagy tetszéssel fogadják a szegediek. "Értelmes emberek, műértő kezek nyoma látszik a színpadon, a rendezésben és az összjátékban egyaránt{...} A csoportos játékok élénkek, ezt szívesen akceptáljuk a népszínházi rendszertől" - nyugtázza a látottakat elégedetten október 4-én a Szegedi Napló. A további bemutatók is sikert aratnak. Sardou Tosca-jában Lubrincz Júlia hódit. Hugo A király mulat-jának az új igazgató pártfogója, a Szegeden tartózkodó Tisza Lajos tapsol, s távozáskor nyomatékosan gratulál a város vezetőinek, mert "Makóban a színház egy ambiciózus és törekvő igazgatót kapott."162 |
93 |
Az elmaradt közönség, s a kudarcok arra késztetik Makót, hogy az igényes prózai művek helyett az operettek bemutatására koncentráljon. Egymást követik a Herve-, Konti-, Millöcker-bemutatók. Október 22-én és 25-én a Nebántsvirág, 26-án és 29-én A suhanc, 30-án pedig a Bellevillei szűz csábítja színházba a szegedieket. A zene varázsa megtöri a közönyt, s egyre népszerűbbek a közönség körében Fóriss és Sziklay komikusok, no és természetesen a primadonnák: H. Pauli Mariska, Pálfy Nina és Pourman Henriette.
November elején rendkívül érdekes kérdést boncolgat a Napló: a színészek társadalmi helyzetét! "Nagy baj az itt Szegeden, hogy a színpad és a nézőtér közt nincs semminémű társadalmi kapocs{...} Színészeink, ezek a nagyrészt jóravaló, intelligens, úriemberek, valósággal társadalmon kívüli helyzetben vannak{...} tény, hogy a színészek rendszerint rosszul érzik magukat Szegeden" - állapítja meg a cikk szerzője.163 A színház utáni érdeklődés, amilyen váratlanul támadt, olyan váratlanul el is apad. November elején tartós fagy köszönt be, és 14-én az oly nagyon várt operett, Suppe Bocciaccio-ja, a dermesztően hideg színházban csúfos bukás. Jogosan írja a kritikus: "Az ilyen elbicskázott operett előadások felelősségéből oroszlánrész illeti a különben jeles karmestert{...} a be nem tanult darabok dirigálását egyszerűen tagadja meg a rendezőségnek."164 Mintha átok ülne a színházon, egymás után fulladnak kudarcba Halevy Ne váljunk el, Labiche Keresd az asszonyt, majd 18-án Ohnet Vasgyáros című darabjainak bemutatói. "Szeretnénk már látni egy olyan színdarabot, mely még sehol sem bukott meg" - ironizál epésen a kritikus. És hiába mutatják be kitűnő előadásban Csiky Cifra nyomorúság-át, a bemutató "a szezon legüresebb háza" előtt zajlik. A katasztrofális színházmenetet jól jellemzik Makó Lajos sorai: "A színi évad eleje óta következetesen oly nagymérvű közönyével a közönségnek kell megküzdenem, hogy nagy részén előadásaimnak, a legszorosabban számított napi költséget sem tudtam bevételezni. Ilyen körülmények között az általam szerződtetett testület anyagi megélhetésére szükségesekről is alig gondoskodhatom..."165 December másodikán egy francia sikeroperett, a Goden papa lányai újra visszacsábítják a közönséget. "A jámbor publikum nagyon ráéhezett |
94 |
 |
95 |
|
96 |
1890. Az 1890-es év a színház pincéjében váratlanul felfakadó vízzel köszönt be, ráadásul a sorozatos megbetegedések miatt csak roppant erőfeszítéssel sikerül a színház működőképességét megőrizni. Bár néhány darab - a Denevér, Lessing Bölcs Náthán-ja, valamint Jókai Dózsá-ja - igen jó előadásban kerül színre, a nézőtér változatlanul szinte üres. Victor Hugo 1793, vagy a polgárháború című színművének bemutatója pedig dühös kifakadásra készteti a kritikust: "Úgy veszem észre a mi igazgatónknak szerencsétlen keze van, ha aranyhoz nyúl, az is kulimásszá válik a tenyerében."
A reménytelennek tűnő helyzetben a Nóra január 24-i bemutatója hoz fordulatot. A címszereplő Kükemezey Vilmára szinte rászabták a szerepet, hisz ő "maga a megtestesült grácia, finom, bájos, csupa kedély és szív{.} Játéka eredeti, vonzó bájjal teli, mellyel mindenkit meghódít."167 "Az előadás a szó valódi értelmében kitűnő{...} Rég aratott drámai színésznő ahhoz fogható művészi diadalt, mint a mai Nóra: Kükemezey Vilma{...} Szegednek az a társadalmi osztálya, amely szokott még irodalomról, művészetről szót váltani, ma csak Nóráról beszél."168 Végre a siker oldalára billen a már-már kudarc felé hajló színházi szezon. A közönség újra megtölti a színházat, és egymást követik a sikeres előadások. A beszélő kút - "végletekig kacagtató, szellemes librettó, behízelgő Audra zene, és végezetül a jól rendezett előadás, Makó munkája képezi a siker hármas alkotó elemét"169 - a Cigánybáró, majd a Váljunk el. A Sardou-darab előadása a 34 év színpadi munka után nyugdíjba vonult Beődy helyett a Népszínházból Szegedre szerződött Szalóky Elek gyakorlott kezét dícséri. A siker azonban kényes jószág. Amilyen könnyen jön, olyan könnyen illan tova. Hiába remek előadás Schiller Ármány és szerelem-je, üres székek merednek a kedvüket egyre inkább elvesztő színészekre, s ha végre egy-egy előadásra összeverbuválódik vagy félháznyi közönség, a látott produkciót fagyos közöny fogadja, mint például Váradi Antal Hun utódok-ját. Szerencsére azonban február utolján már megkezdődnek az évad végét jelző vendégjátékok, melyeknek sorát 26-án Jászai Mari kezdi. "Ünnepélyes színű telt ház, tömött földszint, a nemes ifjúságtól meglepett |
97 |
Makó első igazgatói éve bizonyítja, hogy "komoly készültségű, finom ízlésű művész. Pedánsan korrekt, a színpadot szerető és tagjait megbecsülő direktor{...} Egyenes, gerinces ember, aki önérzetes szókimondással áll szembe mindig a színügyi bizottságok kotnyeleskedő tagjaival{...} Katonás rendet, szigorú fegyelmet tart a színháznál, színészei ennek dacára szeretik, mert velük érző ember."171
Májusban a társulat Orosházára teszi át székhelyét, azután két hónap nyári szünet következik. Ezalatt a Tisza-parti városban megkezdik szokásos működésüket a vendéglők kerthelyiségeiben az orfeumok, meg a hangzatos nevű "daltársulatok". Július végén nagy izgalmat kelt a városban Pourman Henriett halálhíre. Azt beszélik Szegeden, hogy Kiskunfélegyházán baleset áldozata lett. A művésznő Pestről küldött levélben cáfolja a Hiób hírt. Az őszi szezont vendégjáték sorával kezdi a társulat. Szeptemberben Makón lépnek fel, majd Hódmezővásárhelyen, Békés-Gyulán, Békéscsabán folytatódik a vendégszereplés, mindenhol "kiváló erkölcsi és anyagi sikerrel." |
98 |
|
99 |
|
100 |
|
101 |
|
102 |
Október 2-án az elmúlt év sikeroperettje, a Nebántsvirág kezdi az évadot, nagy tetszést aratva. Következő nap Rákosi Jenő Endre és Johanná-ja még sikeres előadás, melyben a két új tagot, Arday Idát és Molnár Lászlót ünnepli a közönség, de nyolcadikán Echegaray Nagy Galeottó-ja - spanyol szenvedély izzik cirkalmazott formák között - nagy bukás. A színházban kevés a közönség, ezért alkalmanként 200 ingyenjegyet ad Makó a katonaságnak és 50-et az árvaháznak.
Egy Vimmer-bohózat - A fenegyerekek - és Millöcker Szegény Jonathán-ja egymás után három-három házat tölt meg, de a 22-i Ibsen-bemutatóra a próbahiány rányomja a bélyegét. A társadalom támaszai Arday és Molnár remek alakításai ellenére sem csábítja be a közönséget a színházba. Október 25-én a szegedi színház is megünnepli a hivatásos magyar színjátszás centenáriumát. Az est műsora a Népszínházéval azonos: Simai Igazházi-ja - e darabbal szerepelt Kelemen László 1790. október 25-én Budán, a Várszínházban -, Váradi Az uttörők és Jókai Földönjáró csillagok egyfelvonásosai. Ez utóbbi két darab a hajdanvolt színtársulatnak állít emléket. A hónap végén műsorra kerül a múlt szezonban oly nagy tetszéssel fogadott Nóra, de az előadás most nem pezsdíti fel a várost, és szinte üres házak előtt játsszák. Kár, mert a felújítás Kükemezey egyik utolsó fellépése, ugyanis Békeffiné anyai örömök elé néz. Annál nagyobb siker harmincegyedikén az első operabemutató, Verdi A trubadur-ja. Zsúfolt nézőtér tapsol a Leonórát megszemélyesítő Pourman Henriett "harangtisztaságú énekének" és Hunfi Imre "kifogástalan Manricojának." Az operát novemberben még háromszor adják nagyszámú közönség előtt. November 4-én Shakespeare Romeo és Juliá-ja vonz telt házat. Julia Cserny Berta "poetikus alakítása", Romeo Molnár László. A fiatal színész már ebben az előadásban megmutatja kivételes Shakespeare-színészi képességeit. Alakítása eltér a kor megszokott sablonjától, Romeója nem szenvelgő bájgúnár, hanem szerelmes, fiatal férfi. Hetedikén Molieere Képzelt beteg-e kerül műsorra, a címszerepben Magyarország legjobb Moliere-színészével, Mezei Péterrel. Tonettet Kükemezey Vilma adja remekül. A színésznő most már boldogan megy babakelengyét varrni. |
103 |
December 10-én Weber operája, A bűvös vadász zajos sikert arat. "Teljes elismerés illeti Makó Lajost, úgy mint kiállításra költekező igazgatót, ugyis mint vaskezű, ügyes, tapintatos rendezőt."176 Az előadás valóságos operarevű. Van benne tűzijáték, igazi vízesés, látványos vonulások sora és mégis hű a zenéhez, hiszen tolmácsolja a weberi gondolatot. Az évad folyamán még hét alkalommal játsszák majd telt ház előtt!
Hiába azonban az opera sikere, üresen kongó házak előtt adják Szigligeti, Sardou, Jókai, Csiky darabjait, Moliere A fösvény-ét, sőt még az Othello-t is, pedig a mór szerepében ismét Molnár remekel, Cserny Berta megbízható Desdemona, és Jágót alakítva végre méltó szerephez jut Réthey Lajos is. A remek előadás ellenére többen vannak a színpadon, mint a nézőtéren. Az igazgató, hogy mentse a helyzetet, ezúttal is diákokat enged be az előadásra, ingyen. A közönség valódi igényét azonban Bisson zenés bohózata, A színitanoda elsöprő sikere jelzi. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel három nap egymás után műsoron kell tartani, s a szezon végéig még összesen hétszer adják. A társulat megfeszített munkájára jellemző, hogy október másodikától január elsejéig 103 előadást tartanak, 46 estén dráma, 42-ön operett, népszínmű vagy zenésjáték, 8-on opera, 7 alkalommal pedig gyermekelőadás van műsoron. Ezek közül 29 mű a színház műsorán még nem szerepelt, tehát új bemutató. 1891. Az 1891-es esztendő mínusz húsz fokos hideggel és egy színház elleni támadással köszönt be. "A színművészet a szegedi fényes színházban lassanként teljes dekadenciára jut, s ennek nyomában következik egy nagyon komoly színházi válság" - állapítja meg az Omen aláírással jegyzett nyílt levél aláírója a Napló január 2-i számában. A válság okát a "sok játszás"-ban és a vasár- és ünnepnapi duplázásokban véli megtalálni. Az első hónap egyetlen figyelemre méltó színházi eseménye Sudermann Becsület című színművének január 16-i bemutatója. A vidéki színházak közül Szeged az első, amely színpadán helyet ád a német naturalizmus eme irányművének. "Az előadás egyike a legjobbaknak az évadban{...} Kiváló elismerés illeti Szalóki rendezőt, kinek a gördülékeny, sima játék összehozásában nagy érdeme van."177 |
104 |
A jó színházmenet következtében februárban az ország ünnepelt primadonnájának, Margó Céliának hat estén át tapsolhatnak a szegediek. A huszonnegyediki Nebántsvirág előadás pedig egy fiatal újságíró számára különösen emlékezetes, az operett előtt ugyanis Szathmáry Árpád tolmácsolásában előadják Gárdonyi Géza Nagyapó című humoros karcolatát.
A március, szeszélyes módon, egy nagy bukást és egy fényes sikert tartogat. A minden új iránt fogékony Makó meghívja a Repülő balett-tet Szegedre. Ennek az Európa-szerte sikeres együttesnek Kollinszky Károly a koreográfusa, szólistája pedig Robertin kisasszony, mindketten a bécsi Császári és Királyi Udvari Színház tagjai. A március 7-én bemutatott, A tündérkönyv című érzelgős mesebalettjük csúfosan megbukik - legalábbis a kritika szerint. "Valami Repülő balett társaság nevű vándor kötéltáncos trupp produkálta magát ma színpadunkon. Az egésznek szerencsére már kilenc órakor vége volt" - üti agyon a föllépést a Napló tánc iránt nem valami fogékony kritikusa. Véleményének némiképp ellentmond, hogy a pénztári jelentés szerint három teltházas előadást tartanak.178 A fényes siker Molnár László Learjéhez fűződik. "Alakítása egységesen kigondolt, következetesen véghezvitt műegész, félreismerhetetlen bélyegével az öntudatos alkotásnak."179 A Naplóban Syrius tollából évadértékelő cikk jelenik meg március 29-én. "Ez az évad határozott előrehaladást jelent a közvetlen előtte valóval szemben{...} A komoly műfajokban sok szép dolgot produkált a társulat. A közönség eljárt a tragédiákra szorgalmasan, amíg el nem unta." A szezon felemásságának okát "az operával való kísérletezgetés"-ben látja. "A kísérlet tagadhatatlan tisztességesen sikerült. A sikert nem is tagadta annak idején senki. Csak forszírozott dolog volt az, mely nagyon sokba került. Rengeteg próbát vett el a többi darabtól s ezért csak két új operettet tanult be a társulat." A sorok arról árulkodnak, hogy az operák és tragédiák helyett több operettet látna szívesen Syriusunk! |
105 |
Augusztustól másfél hónapos szentesi vendégjátékkal folytatódik az előadások sora, és ez az időszak hatalmas sikert hoz az együttes számára.
1891-1892. Az 1891-92-es téli szezon magyar darabbal, Dobsa V. László-jával indul október 2-án. A földbirtokos szerző új szemszögből nézi hősét "a kéjelgés elrontotta Lászlót, aki megjavul tiszta szerelme által, és javulva elbukik előbbi vétkeiért. Dobsa Lászlójára nézve csak történeti, nem pedig lélektani szempontból lehet kifogás" - írja Greguss Ágost. A nem érdektelen darabot, a jó előadás ellenére hűvösen fogadja a közönség. Szerencsére a másnapi Cigánybáró tomboló siker. Nagy tetszést arat a színház két új tagja, a már nem fiatal, de jó szubrett-primadonna Posfai Ella és Zsupán szerepében Andorffy Péter. Negyedikén sikeresen mutatkozik be A falu rosszá-ban az új primadonna Csillag Amália, aki "keresetlenül egyszerűen énekli a népdalt" és "játéka is sok mérsékletről tanuskodik."182 Október 6-án hevenyészett, rossz előadás a múlt szezon kitűnő Bánk bánja. A Bánk ejtette csorbát hetedikén A trubadur, nyolcadikán Csiky Nagymamá-ja köszörüli ki. Ez utóbbi címszereplője Törökné Szakáll Margit. Kilencedikén Lukácsy: Fenelányok című darabjának bemutatásakor Makó új dologgal kísérletezik. A Népszínháztól nem csak a sikerdarab - néhány napon belül négy telt házat vonz - játszási jogát vásárolja meg, hanem kölcsönbe veszi a díszleteit is. A pazar kiállítású előadást fanyalogva fogadja a kritika, ám a közönség önfeledten tapsol. Ünneplik a jókedvvel komédiázó Csillag Amált, Pourman Henriettet, Nagy Marit, a "feltűnően csinos, nagy biztonsággal játszó" Fehérváry Melittát és a gondos rendezést. Ismét sikeres előadás a Lear, a kitűnő Molnár mellett az újonnan szerződött László Gyula Edgárja érdemel említést. ő tulajdonképpen hazatér Szegedre, hisz egykor a Palánkban született, apja, Réber Jeremiás cipészmester házában. A Nemzeti Színház pajzán, félreértéseken alapuló kasszadarabja, A megboldogult - Bisson műve - is elnyeri a nézők tetszését. De a "jó ízlés nevében" jogosan tiltakozik a sajtó Offenbach Párizsi életé-nek |
106 |
|
107 |
|
108 |
A nézőtéren Tisza Lajos társaságában Munkácsy Mihály és Mikszáth Kálmán foglal helyet.Munkácsy rokonait, a Kelemen és Reöck családot jött látogatni Szegedre, és velük együtt tapsolja végig az igen jó előadást, mely után a színpadon mond köszönetet a remek estéért.184
A hónap végén Pillich Kálmán törvényhatósági bizottsági tag kifogást emel a tanácsnál az ellen, hogy Makó vasárnap délután is tart előadásokat. Ennek azonban nem lesz eredménye, és az előadások tovább folynak.185 Novemberben érdekes hír lát napvilágot a sajtóban: a szegedi igazgató "a prágai cseh Nemzeti Színház kívánságára több eredeti színiterméket ajánl előadásra, s a magyar színészet múlt évi működéséről a csehek által óhajtott kimutatást is elküldi."186 Kár, hogy a szépen induló kapcsolatból nem lett semmi. Annak ellenére, hogy a bérletesek száma kétszerese az előző évinek, az előadásokon kevés a közönség. Csak Herve Nebántsvirág-a és Zeller Madarász-a tölti meg az időnként aggasztóan apadó színházi kasszát. Ez utóbbi operett a szezon folyamán tizenháromszor kerül színre! Bár Makó népszerűbbé könnyítette műsorát, december végéig újabb Shakespeare-darabokat mutat be: november 4-én a Coriolánus-t és december 4-én a III. Richárd-ot, ismét lehetőséget adva ezzel Molnárnak két remek alakításra. Zola A pálinká-ját november 12-én, a sokat támadott naturalizmus jegyében állítják színre. Molnár A naturalizmus a színpadon című cikkében így ír az ellenszenvvel fogadott stílusról: "Nálunk a színpadot leszállították a közönség, a tömeg ízlésének színvonalára{...} A durvaság, a leplezetlenség, frivolitás - a naturalizmus, az igazi, nem zárja ki az ideált, de azt csakis az igazságban keresi, s föltalálását szintén az igaztól teszi függővé, melyet művészileg igyekszik feldolgozni."187 Az előadás nagy hatást kelt, ám a nézőtéren kétszáz ingyenjegyes katona ül. "A rendezésnek föltétlen elismeréssel kell adózni. Minden jelenet aprólékos műgonddal van megcsinálva, s a francia munkásélet drasztikus, de érdekes rajza a szabatosan elrendezett együttesekben teljesen érvényre jut."188 Bár a sok betegség miatti gyakori műsorváltozások lelohasztják a nézők színházba járó kedvét, december 29-én - bérletszünetben! - |
109 |
műsorra tűzik Mascagni Parasztbecsület-ét. Az előadás az évad egyik nagy sikereként a szezon végéig műsoron marad. Eközben, december 4-én kiírják a színház következő hároméves ciklusára az új pályázatot. Hét jelentkező akad, köztük Somogyi Károly győr-soproni igazgató és Makó Lajos a jelenlegi direktor. A pályázat kiírásának napjától Makó ellen heves sajtótámadás indul. Rövid, keményhangú cikk ítéli feleslegesnek - Pillich októberi interpellációjához kapcsolódva - a félárú, délutáni előadásokat. "Cselé- dekért és gyermekekért nem érdemes előadásokat tartani" - szögezi le a cikkíró.189 Néhány nappal később "több diák" aláírással tiltakozó levél jelenik meg a Naplóban. A levél "aláírói arról panaszkodnak, hogy az igazgató a kedvezményes diákhelyekre mesterlegényeket, tanoncokat és inasokat is beenged." Úgy tűnik, valakinek útjában áll Makó - a nagy előd, Molnár György nyomát követő - népszínházra való törekvése. A városatyák, a tanács december végi ülésén erősen bírálják a társulat tevékenységét. A színház elleni támadásokat Pillich Kálmán vezeti, bár ő - mint mondja - "nem szokott belejárni."190 A társulat azonban egy emberként kiáll igazgatója mellett. Nevükben, nyílt levélben Molnár László válaszol a vádakra, és nyomatékul nem a szegedi társulat, hanem a vidéki színészet kormánytanácsának tagjaként írja alá a Híradóban megjelent levelet: "Egy városi közgyűlésen hivatalosan konstatálták, hogy a szegedi társulat tagjai azért vannak Szegeden, mert máshol sehol nem kellenek{...} Furcsa közönség ez a szegedi! Megnézi ezt a sok összehordott rossz színészt és tapsol nekik, segít gázsit fizetni a direktornak. És az fizet is rendesen!{...} És a színészeknek van szemök fölvenni a fizetést{...} Mert nekik egyéb elégtételük nincs a bántalom ellen, ha csak az áldott jó közönségre nem apellálnak, szólván: a közönség megnéz bennünket és tapsol nekünk. Aki meg sem néz bennünket és úgy ítél, annak nincs igaza!"191 1892. Január 2-án a tanács kihirdeti a színigazgatói pályázat eredményét, mely szerint a szegedi színház igazgatói székét a következő három évre Somogyi Károly nyeri el, akivel a szerződést 1891. január 14-én meg is kötik. Azért esett rá a színügyi bizottság választása, mert tudták, jó nyári állomása van, ezért társulatát a nyár folyamán is együtt tartja, s így a szegedi téli szezont összegyakorolt együttessel kezdheti meg.192 Makót elkeseríti a döntés, de néhány nap múlva lehiggadva a Napló hasábjain nyílt levélben búcsúzik Szegedtől. Keserű hangú írásának mottója: "A színigazgató olyan, mint az ország útja: mindenki tapossa - még ezer szerencse, hogy csak a jó utat tapossák."193 A csalódást keltő döntés után sem lazul a színházi fegyelem, és a szezon végéig még jó néhány kitűnő előadás kerül színre. Január 6-án Vidor Ingyenélők-je a szezon talán legnagyobb sikere, és a Hamlet is újra meghódítja a várost. Tizenötödikén, a Parasztbecsület-tel együtt játszott verses dramolet ismét szegedi újságíró szerzőt avat Thury Zoltán személyében. A hónap végén Schiller Ármány és szerelem, áprilisban pedig Sardou Thermidor és Moreto Közönyt közönnyel című |
110 |
Eljön Kolozsvárról a legendás hírű, kitűnő színész E. Kovács Gyula is, hogy a Hamlet és az Otello, valamint a bravúros alakítást kívánó, Kean a színész - Dumas darabja - címszerepeiben kápráztassa el a közönséget. A vendégjátékok koronája Racine Phaedrá-ja, Jászai Mari alakításában. Makó direktor színészként április 10-én, a Náni egy remek karakter alakításával búcsúzik, azután három nap múlva véget ér a szezon.
A lezárult évadban 195 előadást tartottak, a műsoron 33 újdonság - az előző évben színen nem lévő darab - és 39 eddig még nem játszott mű szerepelt. Vendégek 40 estén jártak Szegeden. A legnagyobb sikere Zeller Madarász-ának volt, 14 este játszották. Ezt követi a Parasztbecsület 8 előadása. A színügyi bizottság elnöke, dr. Lázár György április 14-én az újság hasábjain köszöni meg Makó tevékenységét: "Visszatekintve az elmúlt három évre, a színügyi bizottság megelégedéssel konstatálja, hogy működő társulat körében{...} rend, pontosság és fegyelem uralkodott és az intézet művészi céljai megvalósítva lőnek."195 Makó igazgatói ciklusa a Népszínház hatását tükrözte. Erre utalnak a színház dekorativitásra, szokatlanul nagy statisztériára és gondos tömegmozgatásra épülő előadásai. Mindezeket szerencsésen egészítették ki a direktor európai, főleg franciaországi tapasztalatai, mint ahogyan repertoárjában is ügyesen vegyítette a népszínházi darabokat a francia újdonságokkal. Jelentős Molnár László kivételes képességeire épített Shakespeare-sorozata és átgondolt operakoncepciója is. Végül, de nem utolsósorban az ő működéséhez fűződik a klasszikus, deklamáló színjátszás száműzése és a realista, francia társalgási stílus meghonosítása a szegedi színpadon. |
111 |
|
 |
 |
 |