212-213 |
"Modern, de feltétlenül tiszta és korhű színpad,
színvonalas nemzeti irányú, mindég változatos, Makó 1904. dec. 4.-i pályázatából
|
214 |
Az újak közt találjuk a fiatal hős és karakterszínész Csortos Gyulát, Palágyi Lajos intrikust és feleségét Menszáros Margitot, a bolondítóan izgalmas szubrett Mészáros Gizát és a 9 hónapos leánykája halálát még mindig gyászoló Felhő Rózsit. A színésznő egyetlen vigasza hatéves kisfia.
Minden színházszerető érzi "új éra kezdődik a szegedi színészetben, az első hat éves ciklus új igazgatóval, új társulattal{.} a hat éves ciklussal azt akarja a város, hogy a színészet itt állandóbb otthonra találjon, megerősödjön, a művészi fejlődésben tökéletesedjék."355 Makó úgy véli, képes a felfokozott - nem mindig véle szimpatizáló - várakozásnak megfelelni. A nyolc és fél hónaposra tervezett évadra 87 újdonságot hirdet meg. A teljes szezonra 200 előadásra ad ki bérletet, és ez jelzi magabiztosságát, mert több mint 50 alkalmat - vasárnap két előadást tartanak - bérletszünetre tart fenn. 1905-1906. A szeptember 30-ai szezonnyitásra Kemechey Emigránsok-ját adják. A hazafias darabot Makó rendezi, és az előadás hatalmas sikert arat. Műsorkoncepciójáról sokat elárul, hogy az évadkezdő magyar darab után az első tíz napban még hat hazai szerző művét mutatja be. Október 3-án debütál Szegeden Csortos, Bataille "erkölcsös, tehát unalmas" Kolibri mamá-jában és az "amorózó szerepét dicséretes magafegyelmezéssel játssza. A rendezés gondos, csak a súgó hangos."356 Felhő Rózsi bemutatkozása is sikeres Huszka Aranyvirág-jában. Az új primadonna telt házat vonz, és alakításával egy csapásra belopja magát a szegedi szívekbe. Tizedikén egy francia társalgási darabban, Brieux Patyolat kisasszony-ában Makó is színre lép. "A közönség örömmel üdvözli a színpadon a művész-igazgatót, aki ízelítőt ad kiváló színjátszó talentumából."357 Bár sorra mutatják be az operetteket, a színházban alig van néző. Makó nem tehet mást, a bevétel növelése érdekében megszünteti a kedvezményes jegyeket. Erre példa nélküli dolog történik: a néző sztrájkba lép. Hiába viszik színre izgalmas előadásban Szemere Erősek és gyöngék-jét, a nézőtér csaknem üres. Kár, mert a szezon eddigi legjobb prózai bemutatója. Az erkölcsi kérdéseket boncolgató, az etikátlanok diktatúrájáról szóló darab izgalmas előadásában Csortos valósággal |
215 |
A hirtelen jött "János vitéz-láz" azonban gyorsan lelohad. Újra kongó nézőterek előtt játsszák Csiky, Sardou, Lehár, Shakespeare és Huszka műveit. Egyedül a Velencei kalmár előadása vonzza a nézőket, mert ez a színipályán 30 éve működő Fenyéri Mór jutalom-előadása.
"Vasszorgalma, a pálya és a közönség iránt való tisztelete, példaadás a mai színésznemzedéknek" - mondja róla pályatársa, Mezei Péter. Fényes Samu a Csöppség című jelentéktelen darabja váratlanul négyszer is megtölti a színházat, s ez két nagyszerű színész: Mészáros Giza és Csortos Gyula érdeme. A város fölött november 24-én váratlanul szivárvány ragyog fel, de a színház nem fér alája. Makó érzi, ha nem sikerül véget vetni az üres házak sorának, viharos napok várnak rá. Gyors elhatározással átalakítja a müsorrendet. Egy egyszerű csere után - hétköznapról szombat-vasárnapra teszi az operettet - a közönség megindul a színházba. Hétköznap a prózára, hétvégén pedig a zenés előadásokra. A december ötödiki Schiller-tragédia, a Wallenstein halála már zsúfolt nézőtér előtt folyik. "Komolyság, ambíció nyilatkozott meg az előadásban, a szereplők elkészültek a szerepekkel és mindegyik szereplő igyekszik a legjobb tehetsége szerint játszani. A közönség lelkesedéssel kíséri az előadás menetét {...} erősen tapsol, sőt tüntet."360 A közönség tódul az előadásokra, még arra is, melyet "trágár és frivol" volta miatt a színügyi bizottság kifogásol és a sajtó támad. Ez a darab A boldogság - Hennequin írta - a szezon eddigi legnagyobb prózai sikere. Remek a december 21-ei bemutató, a Dickens nyomán irt Dorrit kisasszony is. "A kitűnő előadás köszönhető a hivatása magaslatán álló stílszerű rendezésnek és a jó szereposztásnak."361 Mészáros Giza közvetlen, igazi Dorrit kisasszony, Makó derűs, szelíd, jólelkű William és Csortos, Arthur szerepében elbűvölően rokonszenves. A siker akkora, hogy a szezonban még nyolcszor tűzik műsorra. Az év hátralévő napjaiban is zsúfolt házak előtt játszanak. Sőt, a december 30-án bemutatott sötét, komor hangulatú Hauptmann-darabot, a Berndt Rózá-t is telt ház értetlenkedi végig. "Az előadás nem felel meg a darab szellemének, nincs stílusa, a szereplők nem Hauptmann egyéneit ábrázolják, hanem kitalált alakokat szólaltatnak meg."362 |
216 |
Egy botrány azonban ismét felszítja a színházlátogató kedvet. A Bohémszerelem február 8-i előadásába Makó - korabeli szokás szerint - beletesz egy aktuális kuplét, csakhogy ez most éppen rebellis kuplé, "amely a magyar vezényszóról, önálló nemzeti hadseregről, s más effélékről ábrándozik." Ezért a katonazenekarnak megtiltják az előadáson való részvételt, mindaddig, míg Makó az inkriminált Szeretlek kuplét ki nem veszi a darabból. ő nem hajlandó a cenzúrának engedni, inkább műsorváltozást rendel el, és félórás várakozás után eljátszatja a Bohémszerelem helyett a Hajdúk kapitányát.
Február tizedikén a szezon legtöbbet játszott darabját mutatják be: Huszka Gül Babá-ját. Példátlan módon még tizennyolcszor kerül majd színre! A díszlet és jelmez pazar, a rendezés igen jó és bár Felhő Rózsi modoros Gábor diák, Iványi Antal kitűnő Mujkó, s "Gül Baba szerepe Makó Lajosban kiváló ábrázolóra talált."364 Most már siker sikert követ. A közönség végigtombolja Aicard Lebonard apó-ját, melyben a magyar színháztörténetben addig páratlanul Mezei Péter pályája során tízezredszer lép színpadra! Othello Klenoviccsal és Palágyi eszköztelen, bensőséges Jágójával, Herczeg Bizánc-a Klenovics nagyvonalú rendezésében - megannyi végigtapsolt este. Kada Elek kecskeméti polgármester Helyre asszony-a a török kort idézi. Mikor az előadásban Pethő hajdú kimondja: "ne bántsd a magyart!" a főispán ellen naponta tüntető emberek felpattannak, és az egész nézőtér állva énekli a Kossuth-nótát. Március 15-én a közönség zajos tüntetést rendez a színházban. A főispán körüli botrányoktól felpaprikázott embereknek tudomására jut, hogy a műsorra kerülő Aranylakodalom-ban, mivel az, az 1848-as szabadságharcról szól, a katonai parancsnokság nem engedi játszani a katonazenekart. Erre a nézők maguk éneklik a darab forradalmi dalait. Még a szünetben is zeng a színház a Kossuth-nótától, miközben a városban megerősített járőrök cirkálnak. Az igazgató nem nagyon igyekszik csillapítani a kedélyeket, sőt a nemzeti színű zászlót is kitűzeti az épületre.365 A színházat szinte magától elviszi a siker lendülete. Szigligeti, Schiller, Bernstein, Shaw, Szigeti darabjai, Herve, Offenbach és Huszka |
217 |
Még február 21-én a "közgyűlés határozatot hozott arra, hogy a város szerződést kössön a szegedi törvényszéki épület alagsorának bérlésére, színházi díszletraktár céljaira. 1855 korona 72 krajcár az átalakítás költsége. Ezt a színigazgató szerződésileg biztosított 8000 korona segélyéből 5 éven át egyenlő részletekben levonják. A nyár folyamán az Igazságügyi Minisztérium 21007/I.M.1906.V. számon iktatott levelében engedélyt ad a bérbeadásra, és szeptemberben meg is kötik a színház számára oly fontos szerződést.366
Ezalatt nyári állomásán, Orosházán van a társulat, ahol eljátsszák a múlt szezon sikerelőadásait. Az eredmény: hatalmas bevétel és a város vezetőinek azon óhaja, hogy a társulatot jövőre ismét szeretnék Orosházán látni. 1906-1907. Az új szezonra Makónak - elveihez híven - sikerül szinte teljesen megtartani a már jól bevált együttesét. Mindössze két új tagot szerződtet: Hadrik Annát és a 24 éves Sümegi Ödönt, a szárnyaló hangú bonvivánt. A szezont szeptember 21-én, Szalóki Parasztszívek című népies színjátékával kezdik. A közönség kifáradására intő jel, hogy jóval kevesebb bérlet kel el, mint előző évben, és a nyitó előadást is alig néhányan nézik végig. A direktor azonban bízik újdonságaiban: Lehár Víg özvegy-e, Rajna Rab Mátyás-a, Szávay Szép Ilonká-ja, valamint Butti Lucifer-e szerepel a bemutatandó darabok listáján. Ez utóbbiból már október 12-én, rendezésében bemutatót is tartanak. A darab kényes témát feszeget. A kiugrott pap, Alberti tanár fiába beleszeret volt iskolatársának, Senardinak hivő lánya. Az ideológiailag |
218 |
A harmincadikai bemutató kishíján érdektelenségbe fullad, pedig Makó minden rendezői tudását latba veti. "A kiállítás gondos, egyáltalán a színház és a színjátszók minden tőlük telhetőt megtesznek"367 az előadás sikere érdekében.
Thomas operája, a Mignon csalogatja be majd ismét a nagyérdeműt a színházba, pedig a kritikus "évről évre azt tapasztalja, hogy az énekes anyag nemhogy fejlődne, de visszaesést mutat."368 A közönség, úgy látszik, nem olvas újságot, ünnepli a címszerepet éneklő Felhő Rózsit - és az előadást még ötször meg kell ismételni. A prózai társulat sem marad el a zenés mögött, november 13-án egy kitűnő Bánk bán-nal rukkol ki, majd november végén színre kerül a Faust. A kritikus "a legteljesebb elismeréssel adózik a színház igazgatójának, hogy Goethe remekművének színrehozatalával emelte a színház nivóját."369 Kár, hogy Klenovics nagyvonalú Faustját, Palágyi sablonoktól mentes Mephistóját és Menszáros légies Margitját főleg tanulók és a karzat nézi. Ám a darab így is három este műsoron van. Még a hónap közepén az a hír terjed el Szegeden, hogy Makó visszavonul a színigazgatástól, és a színház vezetését átengedi Palágyi Lajosnak. A színigazgató nyílt levélben igyekszik tisztázni a helyzetet: "Afféléket híresztelnek{...} mintha már megegyezésre is jutottam volna Palágyi Lajos úrral, hogy neki egész színházi felszerelésemet a színház vezetésével együtt átengedem.{...} Palágyi Lajos úrnak ilyen ajánlatát jogi képviselőm útján visszautasítottam."370 De a szóbeszéd erre sem ül el. "Palágyi Lajos, a színtársulat rokonszenves, ambiciózus tagja szívesen átvenné Makó Lajos színigazgatótól a szegedi színház vezetését, mert erre művészi törekvések, ideális vágyak ösztökélik, és mert erre anyagi helyzete is módot nyújt" - adja hírül nem minden célzatosság nélkül a Híradó. A Napló kérdésére: átadná-e a színházát? - Makó válasza: "Ha" hatvanezerért megveszi Palágyi és a város hozzájárul, átadja a színházát, de még nem kötötték meg a szerződést.371 Tehát nem zörgött ok nélkül a haraszt, volt szél, ami fújta. A direktorhoz közelálló Pesti Hírlap a visszavonulási szándék indítékára is fényt derít: "Makó ambiciózus, módos ember, hogy mégis visszavonul a színháztól, annak oka abban keresendő, hogy a szegedi közönség nem jár színházba, mert hát nagy része, ha nem is gazdálkodó |
219 |
ember, mintegy hagyományként koránfekvő {...} a hivatalnokok pedig nincsenek abban az anyagi helyzetben, hogy ezt a luxust megengedjék maguknak."372 Végül Makó a Szegedi Hírlapban és Naplóban nyílt levélben zárja le a találgatásokat és a mégiscsak létező tárgyalásokat. Közli, nem adja át a teátrumot, és miután ennek tudomásulvétele "Palágyi Lajos úr belenyugvásával megtörtént, én a legjobb tudásommal és tehetségemmel szeretettel szolgálom tovább a város közönségét"373 - írja levelében. "Most már nincs más hátra" - fűzi hozzá a Napló - "mint szeretettel karolni fel a szegedi színészet ügyét, különösen most, amikor a közönség a színészettel együtt a kultúra lélekemelő ünnepségére, a szegedi színészet százesztendős évfordulójának megünneplésére készül." Palágyi azonban nem nyugszik bele a vereségbe: "Makó Lajos igazgató úr több ízben betegségről, kimerültségről panaszkodott, sőt kijelentette, ha valaki kellő rekompenzációt nyújtana neki, ő hajlandó lenne a színházát az illetőnek átadni {...} bennem nem kelt valami örömteljes megnyugvást a dolognak (ilyen kicsinyességen múló) meghiusulása."374 Ezt követően ultima ratioként A színészet válsága címmel cikket jelentet meg. "A nagy és szép szerepeket játszó színész repülni szeretne, de nem bír, mert a környezete lehúzza" - panaszkodik, valljuk be jogosan. -"Mert a környezet úgy gondolkodik, hogy holnap lesz az ő napja, mert holnap ő játssza a nagy és szép szerepet, s fölösleges olyan darabokra fecsérelni tudását, melyben mellékalakot játszik." A színészet válságának legfőbb okát abban látja, hogy "bármilyen antitalentum valaki, de ha színigazgató, megbukni nem szabad. Pedig nem ártana egy kis rostálás a színigazgatók között!"375 E sorokkal még egy utolsót döfve Makóba, elmegy Miskolcra - direktornak. Miközben a Makó-Palágyi ügy zajlik, a közönség teljesen elmarad a színházból. "A vidéki színészet talán sehol sem küzd olyan részvétlenséggel, mint itt, ahol jól szervezett társulatot, frissen perdülő, jó előadásokat követel a közönség, amely nem jár színházba" - állapítja meg december közepén a Napló. December 28-án végre színre kerül Szávay Szép Ilonká-ja. "A bemutató előadásról nem sok jót mondhatunk. {...} Elfogadhatót csak külsőségekben találunk. Az igazgató igazán szépen {...} stílszerűen állította ki a daljáték újdonságot. Ám a szereplők beállítása, a szereplők összjátéka {...} az újdonság felületes kikészítése sok bosszúságot okoz."376 Kár, hogy a derék kritikus nem értékeli az irónia szellemében fogant előadást. 1907. Az 1907-es új év napokig dühöngő hófúvással köszönt be, nem csoda, hogy a közönség ismét elmarad a színháztól. Gyógyír a bajra, hogy a január 3-ai színügyi bizottsági ülésen a bizottság tagjai elismerésüket fejezik ki Makó Lajosnak, "aki közmegelégedésre vezeti a szinházat."377 Csak január végén, Bernstein A tolvaj-a csalja be ismét a szegedieket az addig üres nézőtérre. Makó, aki a darabot rendezte, a siker érdekében túlzottan harsányra hangolja az előadást, és ebben a felfokozott, a képtelenség határáig hajszolt komédiázásban egyedül Csortos képes "természetes, igaz és őszinte" lenni. Makó a nehézségek ellenére sem adja fel színházvezetői elveit, s nem sokkal a fővárosi bemutató után Szegeden is színre kerül Kacsóhtól |
220 |
A színtársulat távozását követően "nyári együttesek" kezdik meg működésüket. Már április végén megérkezik az Uránia tudományos színház, majd május elején olasz gyermekopera tart előadásokat. A tíz-tizenkét éves gyermekek műsorán többek között a Sevillai borbély, a Carmen és Donizetti dalműve: Marcsa, az ezred lánya is szerepel. Május 15-én a színházban a Góth-házaspár Bernstein A tolvaj-át játssza el, és a hónap végén Szűcs Laci kabarétársulata a Dreher sörkertben megkezdi rendszeres működését. A júliusban átutazó kabaré előadóművészei között találjuk Vendrei Ferencet, Tanay Frigyest és Somlay Artúrt is. A Mars téren pedig sátrat ver a Villand cirkusz.
1907-1908. Két hónapi nyári szünet után, augusztus 17-én, Makón kezdi el az előszezont a szegedi társulat. A direktor okul a múlt év kudarcsorozatából, és műsorában a klasszikus bemutatók számát csökkenti az operettek, valamint a bohózatok javára. Az új szezonban is műsoron tartja azonban az előző évad sikeres előadásait, a Víg özvegy-et és a Gül babá-t. A sajtó fanyalogva jegyzi meg, hogy a direktor csak az üzlettel törődik, ezért műsorterve akár az orfeumé is lehetne. "A színház mindenkor támogatásra talál bennünk, de a közönség érdekében erős bírálója leszünk, ha látjuk, hogy a játékrend összeállításában nincs tartalom"379 - figyelmezteti a színigazgatót a cikkíró. A fiatal drámaíró, Molnár Ferenc, a Vígszínházban már nagy sikerrel futó darabja nyitja szeptember 20-án az új színi évet. Az ördög címszerepét Almássy Endre adja kiemelkedően jól, mellette Fodor Ella és Szomory Miklós jeleskedik még. Az Aranyember-ben Szabados Giza mutatkozik be ígéretesen, ám az előadást nem lehet végig játszani, mert elszakad a vasfüggöny felhúzó sodronya. Szerencse, mert a drámát operetté silányítva játsszák. A szegedieket a többnyire sikerült előadások sem vonzzák, csak ímmel-ámmal járnak színházba. Ráadásul gyors egymásutánban két fiaskó is nehezíti a színház helyzetét. Bataille Nászinduló-ja soványka mondanivalójával - nem egyenlő származású egyének között csak ideig-óráig tart az együttlét harmóniája - sivár előadás. A Jacobi zenésítette, Jókai szövegkönyvből készült Tüskerózsá-t pedig még "az igazgató áldozatkészsége, a színészek buzgalma sem mentette meg megérdemelt sorsától"380 a bukástól. |
221 |
Makó a mozgóképek növekvő népszerűségétől félti a színházát, és ezért a színügyi bizottság november 29-i ülésén kéri, hogy korlátozzák a moziengedélyek kiadását. A bizottság válasz helyett a színésznők korával foglalkozik...
December elején a Fösvény ismét a vezetőszínészként is kitűnő Makó sikerét hozza. "Megérzéssel ábrázolja a fösvényt és kerüli azokat a színeket, amelyek az alakot a valóságnál ellenszenvesebb világításba helyezik."382 A hónap szenzációja az Újvilágból hazatért Pálmay Ilka kabaréestje. A rajongásig szeretett díva fellépése még mindig hatalmas vonzerőt jelent, és zsúfolásig tölti a Tisza nagytermét. Karácsony előtt Juhász Gyula ajánlja fel a színháznak Paolo és Francesca című verses drámáját. Miután ígéretet kap a mű bemutatására, Juhász siet levélben értesíteni a történtekről barátját, Babits Mihályt: "Tegnap az Ördögöt láttam végre: a színészek elsőrendűen játszottak, a darabról én mint keresztény tudnék valamit mondani, mint író azt mondom: nagyon szellemes és az ötlet kitűnő. {...} A színi költeményemen a színészek hajba kaptak."383 A hónap végére beindul a színház, és Moser Hadjárat békében, de még inkább Oscar Strauss Varázskeringő című operettjei, andalító dallamok szárnyán hozzák el az 1908-as esztendőt. 1908. Az új év első jelentős bemutatója ismét egy Molnár-darab: A doktor úr. Január hatodikán a színház új klasszikus művekből álló sorozatának első előadása: Calderon Zalameai bíró-ja. A darab egésze sikerületlen, ám Makó Pedro Crespája "a darab szellemének megfelelő. Nemcsak szavának közvetlenségét élvezhetjük, hanem lélekfestésének egyszerűségében is megkapó kiválóságát."384 A sorozat második előadása az Othello feledhetően gyengén sikerül, és a harmadikra már nem kerül sor, mert a színházban dühöngő influenzajárvány összekuszálja a műsorrendet. A nehéz napokon három operett segíti át a színházat: az Uff király, az Üdvöske és Huszka Aranyvirág-a. Január harmincadikán egy gombostűt sem lehet leejteni a nézőtéren, annyian jönnek össze a klasszikus sorozat végre megtartható harmadik előadásán, a Fösvény-en. Nem Moliere vonzza a kíváncsi publikumot, hanem a városi tanács nagy költséggel csináltatott Wagner-függönye. Ezen a napon húzzák fel először kétoldalra a kárpitot. |
222 |
A három este műsora: Hebbel Mária Magdolna, Courteline A rendőrfőnök jó fiú és Heyermans Remény. Az előadások nemcsak jók, hanem roppant tanulságosak is. A színpadról árad, hogy a társaság tagjai "hisznek foglalkozásukban és nem csupán kenyérkeresetből, hanem lelki szükségből is űzik mesterségüket." Erényük, hogy van rendezőjük, "Hevesi Sándor, aki nemcsak vezetője, hanem éltető szelleme is ennek a fiatal szinészcsapatnak."386
"A szegedi társulatnak, mint minden hasonló viszonyok közt lévő színtársulatnak első és legfőbb hiánya a rendező, a rendezés." Mióta a direktor - a társulat egyetlen igazán rendezői képességekkel megáldott tagja - egy éve nem rendez, az addig kiváló együttes játék meggyengült. Ám a színház második félévi mérlege még így is jó: "igazgatónak és színészeknek sok telt ház, elismerő tapsok, némi művészi siker; a közönségnek nem kevés élvezetes este."387 Márciusban a színészeken kiütköznek a tavaszi fáradság jelei. Az előadások feszessége fellazul, fegyelme elvész. "Makó Lajos a színjátszásnak éppoly nagy művésze, mint amilyen kiváló mesterember. Napról-napra ott látjuk a nézőtéren. Lehetetlen hát észre nem vennie azokat a ferdeségeket és visszásságokat, melyek a vezetése alatt álló színpadon végbemennek" protestál a Napló március 15-én. A klasszikus sorozat befejezéseként Moreto Közönyt közönnyel című darabját játsszák el, miközben a szegedi színház történetében páratlanul a Víg özvegy és a Gül baba 25. előadását ünnepli az együttes, és Az ördög is túljutott a 10. estén! 1908 virágvasárnapjával a budapesti Baross téri színészpalotában lezárul a magyar színészet egy korszaka. Megtartják az utolsó színészvásárt. A következő esztendőtől - a Színészegyesület határozata szerint, - szeptembertől szeptemberig kötik a szerződéseket.388 Az elmúlt szezonvég gyenge színházmenetére hivatkozva Makó kéri a színügyi bizottság hozzájárulását ahhoz, hogy Szegeden csak április közepéig tartson előadásokat, de kérését elutasítják. Így, bár már május elején elkezdi az újvidéki vendégjátékot, a társulat kettéosztva, Szegeden is tart május-júniusban előadásokat. A kettéosztott társulat nagy költsége miatt ismét csak néhány vendégszínészt hív meg az évad végére: a Góth házaspárt, Csillag Terézt és Pálmay Ilkát. |
223 |
1908-1909. A színház téli szezonja 1908. szeptember elsején egy magyar darabbal, Abonyi A gyermek című színművével indul. Makó, hogy a rendezőhiányra tett előző évadbeli kifogásokat orvosolja, Almássy Endrét és Krémer Jenőt rendezőként is foglalkoztatja.
Az első két hét műsorán Sardou három darabja, a Váljunk el, a Robespierre és a Szókimondó asszonyság, Molnár Ferenc Az ördög-e, Bródy Tanítónő-je, Ibsentől A társadalom támaszai, valamint az operettek közül a Cigánybáró, a Denevér, a Varázskeringő és a Szegeden újdonságnak számító Tatárjárás arat hatalmas sikert. Tódul a közönség a színházba, ám már nem a csendes, lassan poroszkáló lóvasúton, hanem a két vasútállomás között október elsején meginduló, csörömpölő villamoson. A közönség követelésére Makó színészként újra színpadra lép az október hatodiki Bánk bán előadáson, és "közvetlen szavú Tiborca átérzett szavakkal tolmácsolja az elnyomott jobbágyság keserves panaszát."389 A hónap közepén pedig az első ifjúsági előadáson - Csiky Proletárok-ját adják - eljátssza régi, nagy sikerű szerepét: Mosolygót. A városban futótűzként terjed a hír: a színészek nem csak a színházban, hanem az Uránia mozgóképszínházban is láthatók. Liffka Sándor a Kárász utcai korzón készített felvételeket, és így a nézők a vásznon csodálhatják a ringó csípővel sétáló Felhő Rózsit és Pesti Kálmán nevetésre ingerlő kacagását. A színháznak legjobbkor jön az ingyen reklám, mert október huszonkettedikére végre elkészülnek az újvidéki vendégjáték óta várt díszletek, és megtarthatják Rostand Sasfiók-jának bemutatóját. A darabot kíváncsian várja Szeged közönsége, és a premier napján zsúfolásig megtelik a színház. A siker ellenére az előadást levágja a kritika, mondván: "a kitalálás művészetét, az invenció gazdagságát nem tapasztalhattuk."390 Az előadás érdekessége, hogy a címszerepet ez egyik előadáson nő: Tóvölgyi Margit, a másikon pedig férfi: Kertész Mihály játssza. A kritikára rácáfolva az előadást gyakran műsorra kell tűzni. A szezon végéig 10 alkalommal kerül színre! Ám Makó bármit tesz, a sajtó egyre többször köt bele. Még azt a képtelen vádat is felhozzák ellene, hogy azért nem kéri az iskolák véleményét az ifjúsági előadások összeállításánál, mert csak üzleti |
224 |
szempontok vezetik.391 A direktor nehezen viseli az egyre szaporodó sajtótámadásokat, és mintegy menekülésképpen színészi munkába temetkezik. Próbálni kezdi a Kedélyes paraszt című Fall-operettet, és november 11-én ismét eljátssza kedves szerepét, Tiborcot. Az előadás után azonban szívrohamot kap, és az orvosok erőfeszítései ellenére 12-ére virradóra otthonában meghal. Halálával a kor egyik legjelentősebb szakembere távozik a magyar színházművészek sorából. Makó nem csak színészként alkotott maradandót, de rendezői, fordítói munkássága is jelentős. Szeged, színháztörténetének talán legkiemelkedőbb színigazgatóját gyászolhatja benne. Nevéhez fűződik a modern, korszerű színjátszás szegedi térhódítása. Neki köszönhető, hogy a Városi Színház színpadán teret kapott Shaw, Gorkij, Gogol, Rostand, Ibsen és még számos, a színházkultúrát előrevivő francia, spanyol, német, és angol színpadi szerző. Mindemellett egész működése során igaz szeretettel támogatta a magyar színpadi szerzőket is. Színészpedagógusként sem előtte, sem utána hasonló nagyhatású direktora nem volt a szegedi teátrumnak. "A színház előcsarnoka, ahol november 13-án felállítják a ravatalt, valóságos búcsújáróhelye a közönségnek. Eljön a város apraja, nagyja, hogy egy könnyet hullajtson annak az embernek a koporsójára, aki művészetével annyi könnynek és kacajnak volt előidézője. A ravatalt elborítják a koszorúk, virágok, hervadó emlékei az élő kegyeletnek."392 Az 54 éves korában elhunyt direktort gyászkocsi viszi a Kálvária úti temetőbe. Amerre a gyászmenet elhalad, ezrével áll a közönség sorfalat. Az üresen maradt igazgatói széket özvegye, az egykori kitűnő színésznő, Makóné Ábray Aranka foglalja el.
|
225 |
|
 |
 |
 |