226-227 |
"Makó Lajosné minden szerződést,
melyet néhai férje kötött - minden
kötelezettséggel együtt, Almássy Endre, Szegedi Napló, 1908. nov. 15.
|
228 |
Makó halála napján özvegye a színház vezetésével "Almássy Endrét bízza meg, aki művezetői teendőkben már az elhalt igazgató mellett is segédkezett s Pécsett öt éven át elismeréssel végezte a társulatnál a művezetést."393 Makóné lépése várható volt, hisz Almássy már egy éve veje. Makó első házasságából való leánya, Lenke férje. A lépés jogszerűségét megerősíti Almássy Endréné (Makó Lenke) és a kiskorú, Makó Zoltán, akik apjuk halála után a színtársulatnál fennálló jogaikat anyjukra ruházzák.394 A város vezetői várakozással néznek Almássy színházvezetői működése elé, hisz művelt, tehetséges színészt ismertek meg benne.
Az igazgató váratlan halála okozta döbbenet múltán, a színház ismét élni kezdi mindennapjait. November 28-án bemutatják a Kedélyes paraszt-ot, a csapnivaló szövegkönyvű, ám remek zenéjű Fall-operettet, csakhogy már Makó nélkül. E premier után valóságos operettözön árasztja el a színházat. Sidney, Kálmán, Millöcker, Huszka művei szerepelnek műsoron a közönség nagy gyönyörűségére. December 13-án két házi szerző énekes népszínműve kerül színre, az Erdős Julcsa. Szövegét a színház titkára, Szalay Károly, zenéjét Kun Richárd karmester írta. Alig történik valami a cselekmény nélküli darabban, mely "hibái dacára is érdekes munka" - legalábbis a december 15-i Napló szerint. Az előadás kedvező fogadtatásban nyilván szerepe van Murka Gazsinak és bandájának, a zenét ugyanis ők játsszák. Az előadás érdekessége, hogy a szegedi vízi emberek közt játszódó történetet a színészek ismert halászmesterek maszkjaiban adják elő. 1909. Január negyedikén Abdul Hamid nagy hírrel beharangozott török balettegyüttese kezdi meg hatalmas csalódást keltő vendégszereplését. A társulat mindössze egy férfi és egy tízesztendős leánykából áll, és tánc gyanánt cirkuszi tornagyakorlatokat mutatnak be. A csalódásra gyógyír a január 12-én "derült, készült előadásban bemutatott" Lecocq-operett, az Angot, a kofák lánya. Ez a siker szinte előkészíti a színház neves ünnepét: Mezei Péter ötvenéves színészi jubi- leumát. Január 18-án, Szigligeti Nagyapójá-ban lép fel a jubiláns, pályatársai és a közönség nagy ovációja közepette. Előadás után a Kassban bankettet adnak tiszteletére, s maga Kelemen Béla főispán köszönti: "Bennünket oktatott, tanított, lelkesített, minket szórakoztatott, vidámított, gyönyörködtetett" - mondja méltató beszédében. Január 22-én zsúfolt ház nézi végig Török Béla Gyönge lelkek című darabját. A szerelmi háromszöget feldolgozó mű "nem jó dráma, de kvalitást mutat". Egy tisztalelkű nő szerepében igen jó Fodor Ella, s Almássy "erőteljes vonásokkal állít elénk egy tépelődő, gyenge embert".395 1909. január 26-án halottja van a színháznak. Hosszú betegség után, 45 éves korában, Maros utca 30. alatt lévő otthonában örökre lehunyja szemét Éltető Gyula színész, díszlettervező. Fiatalon, kóristaként került a színház világába, majd a szakma minden lépcsőfokát végigjárva, díszlettervező-festőnek szerződött Szegedre. ő volt a hivatásos magyar díszlettervezők egyik legelsője. "Az érdekes ember a színészkörökben nagyszerű anekdotáiról volt híres. Másik kedves tulajdonsága az volt, hogy a fiatal, kezdő színészeket mindig kitanította, mint viselkedjenek, ha nem akarnak a színházi kritika áldozatául esni, és a bemutatkozón elbukni" |
229 |
Az operát a szezonban hét alkalommal tűzik műsorra. Hasonlóan sikerült repríz február 13-án Thomas operája, a Mignon. A siker fő részese Mihályi Ernő, akinek "nagy zenei intelligenciája, színpadi fegyelme, lágy lírai tenorja"397 egy csapásra meghódítja a közönséget.
"A bürgözdi iparos ifjúság nem tudott volna különbet produkálni", mint a 18-i Gésák előadása - dörgi a Híradó kritikusa. Az előadás el-elakad, a szereplők sorozatosan lekésnek, a közönség megszökik a nézőtérről. A színügyi bizottság felelősségre vonja az igazgatót, aki azzal védekezik, hogy mindkét primadonnája beteg, ezért sorozatos beugrásokkal tudta csak kihozni az előadást. A huszonkettedikén bemutatott Gárdonyi-darab, A falusi verebek szereplőgárdájából senki sem beteg, az előadás mégis széteső, és a botrányos szerep nem tudás felháborítja a nézőket. A sajtó nyomban a szegedi színház válságáról ír, és erősen kifogásolja, hogy Almássy kezében összpontosul minden vezetői hatalom, s még igazi művezető sincs, aki szakmai tekintélyével meggátolná a helytelen döntéseket. Óva inti a város vezetőit, ne várják meg, míg a válság elmélyül.398 Közben március elején megtartják a Színészegyesület közgyűlését. Az ott ismertetett adatok szerint, a fővárost nem számítva, a két haza területén 32 társulat működik. Az egyesületnek 1470 rendes, 216 nyugdíjas, 105 nyugdíj nélküli és 334 gyakorlatos tagja van. Arról nincs adat, hogy közülük hányan vannak szerződés nélkül. Az állástalan színészek nagy számára következtethetünk a Szegedi Napló 1909. április 27.-i cikkéből, melyben a következő évad szerződés nélküli művészei közül 25 elsőrendű énekesnőt és 47 elsőrendű színészt, illetve színésznőt név szerint is felsorol. A következő évi szerződtetésekkel kapcsolatban robban ki az első komoly összetűzés a színügyi bizottság és Almássy között. A bizottságnak nem tetszik a benyújtott szerződtetési ív, a leszerződtetett tagokat Szegedhez méltatlannak találják. Különösen Balassa dr. és Gerle dr. támadja Almássyt. - "A színtársulat egész kerete messze mögötte áll Szeged régebbi színtársulatainak" - jelenti ki Balassa dr. - "Művezető is kell, mert a mostanit lefoglalja az igazgatás és szerepkörének ellátása. De hősszínész sincs". |
230 |
Miközben Almássy a bizottsággal viaskodik, a színház éli mindennapjait. Megkezdődnek a vendégszereplések, az évad végéig Blaha Lujza, Szoyer Ilonka, a Góth házaspár és a Vígszínház tehetséges üdvöskéje, Varsányi Irén lép fel a szegedi deszkákon. A sok operett "sivatagában" üdítő oázis a március 12-i Herczeg-bemutató, A kivándorló. A vagyonát elkártyázó dzsentri, Pálfalvy váltót ír alá, s hogy meneküljön az anyagi összeomlástól, gazdag nőt akar elvenni. Ám beleszeret a szegény virágárus lányba, és azért inkább a börtönt vállalja, hogy megbűnhődve, elvehesse feleségül rá váró szerelmét. A könnyes-bús történeten meglátszott, hogy "rendezői kéz is dolgozott. Kivételesen". Almássy komoly igyekezettel alakítja a lecsúszott dzsentrit, partnere Nagy Terus bájosan adja a kis virágáruslányt.
Tizennyolcadikán ismét egy operett hódítja meg a szegedi publikumot: a Táncos huszárok. "Szirmai muzsikája elsőrendű. Felhő Rózsi a suszterinas szerepében "kedvesen játszott, Hegyi Lili - szépen énekelt", szeretetre méltó Békefi ifjú hercege, és "látványosság számba ment a sok és szép egyenruha".401 A zenés mű a közeli szezonvég ellenére még hat előadást ér meg. Váltóadósság körül forog Földes Imre Hivatalnok urak című drámája. A március harmincadiki bemutatón érződik, hogy a színházban "nincs rendező kéz". A vontatott előadásból Fodor Ella sok finom megfigyelésből összerakott nőalakja és Pesti Kálmán Róth bácsija emelkedik ki. "Ezért az egy alakításért is érdemes megnézni a darabot" - írja a Szegedi Híradó kritikusa. Az április harmadiki Tragédia bemutatóját alaposan elmarasztalja a Napló. A színészek "egyszerűen elmondták a szerepeket. {...} Ilyen gyönge előadásban még nem került színre nálunk Madách." Csiky "színtelen" Ádám, Lucifert "iskolás modorban" Oláh Ferenc játssza. Az együttesből magasan kiemelkedik Tóvölgyi Évája.402 A közönség rácáfol a kritikusra, mert még nyolcszor kell eljátszani telt házak előtt a csepült produkciót. A drámai, nehézségekkel teli szezon még az utolsó hónapra is tartogat botrányt. Az április 17-én műsorra kerülő Bernstein-színmű, a Baccarat főszerepét Almássy elveszi Tóvölgyitől, és Fodor Ellának adja. Tóvölgyi szerint a szerepet Wimmer Fülöp, a színügyi bizottság tagja vetette el tőle, hogy riválisának adassa azt. Az ügyből nagy skandalum |
231 |
Az aláírók kérik: "Iványi Antal színművész úr, aki eddig is közmegelégedésre működött a társulat keretében s szorgalmával, törekvésével a sikereknek egyik jelentékeny tényezője volt - a jövőben is megmaradjon a társulat keretében".404
Az aláírók közt találjuk Bartos Lipótot, Bartos Gyula színész testvérét és Szmollény Nándornét, a színügyi bizottság egy tagjának hitvesét, ám a beadvány nem éri el célját. Május elejének szenzációja Jászai Mari Elektra alakítása. Sophokles drámájának hatodikai előadását azonban üresen tátongó nézőtér fogadja. Csak néhányan merészkednek ki az utcára a rendkívüli időjárásban. Hiába ír a kalendárium májust, az utcákat hó borítja, és szokatlanul hideg az idő. Szezonzárás előtt még egy különlegesség vár a publikumra. Május 11-én mutatják be a Zeneiskola igazgatójának, König Péternek A faluni bányász című operáját. A zenemű története egyszerű - a bányakapitány lányába két bányászlegény szerelmes, s az nyeri el a kezét, aki megszerzi a csodaszép ametisztkövet -, ám "tartalmas zenei alkotás, invenciózus muzsika". A gondos előadás énekes gárdájából Rédey Szidi és Mihályi Ernő emelkedik ki.405 Tizenhatodikán, A víg özvegy előadásával befejeződik a színi évad, és a társulat nyári állomására, Gyulára megy. Makó halála után "az előadások vesztettek tartalomban, nívóban, előkészületben. Kapkodást láttunk, kísérletezéseket, minden komolyabb művészi törekvések nélkül" - állapítja meg a Napló. A színházvezető szemére vetik a művezető hiányát és azt, hogy sok a személyes ambíciója, pedig a színházcsinálás kollektív művészet. A cikkíró mentséget talál Almássy számára, amikor felrója a színügyi bizottságnak, hogy állandó marakodásuk, okoskodásuk csak hátráltatta a színház munkáját.406 A nyár közeledtével a könnyűmúzsa bevonul a Tisza partjára. Június közepén a Horváth Mihály utca 8. szám alatt neves vendégekkel megkezdi előadásait Szűcs Laci Tarka Színpada. Nagy Endre Modern Színpada látható itt néhányszor. Karmesterük a jeles zeneszerző: Szirmai Albert. Június 27-én a színházban Mariházy, kecskeméti színigazgató társulatával "részvétlenség mellett" adja elő Sophoklész Oedipus király-át. |
232 |
|
233 |
|
234 |
Nem árt tudni, hogy a lap főszerkesztője Balassa Ármin doktor, a színügyi bizottság nagy tekintélyű tagja.
A Hoffmann meséi-ben ismét egy új tag, R. Nagy Aranka mutatkozik be a kisszámú néző előtt. Az új koloratúr énekesnőt tartózkodó udvariassággal fogadják, mert úgy ítélik meg, "hidegség van a hangjában". Átütő sikert bemutatkozásával csak a színiakadémiáról kiebrudalt, tehetséges Nyáray Antal arat, aki Nagy Endre Modern Színpadát hagyta ott szegedi szerződésért. A Szabin nők elrablásá-ban debütál, és a Napló kritikusa szerint "vannak ötletei, kitaláló gondolatai, amelyekkel karaktereket, helyzeteket világít meg". Elsősorban neki köszönhető, hogy a zenés bohózat a szezon folyamán tíz előadást ér meg. A társulat operettrészlege Az erdészleánnyal mutatkozik be, ám itt újra csak Felhő Rózsi arat - mint már annyiszor - zajos sikert. Egy gyulai ügyvéd, Major Simon énekes népszínműve - zenéjét Nuszbek Sándor és Szabó Emil szerezte - kelt még figyelmet szeptemberben. Az "érzelmes magyaros muzsikájú", hangulatos meséjű darab előadása azonban magán viseli a rendezőkéz hiányát. A színészek készületlenek, "a súgó érthetően kiabál", ráadásul ledől a díszlet, s kevés híján maga alá temet három embert. Az előadás napján, tizenkilencedikén A szegedi színház jövője címmel cikket közöl a Szeged és Vidéke. Szerzője azt javasolja, ha két év múlva megszűnik a jelenlegi színigazgatóval kötött szerződés érvénye, adják bérbe a színházat. Néhány nap múlva, szeptember 23-án, a színügyi bizottság is napirendre tűzi a kérdést. Az ülésen Becsey Károly kifejti: "nem tartja a színházat teljesen kulturális intézménynek, inkább üzletnek". Felhívja a figyelmet arra, hogy "Budapesten is a szubvencionált színházak panganak, míg a közönség mulattatását szolgáló bérbe adott színházak virágoznak". Balassa Ármin ellenkező véleményt hangoztat, mondván "a színházat szórakoztató kulturális intézménynek tartja" és "nem akarja a színházat kísérletezésnek kitenni". Almássy is megszólal, fő érve: egy országos összesítés, mely szerint Szeged hatodik a színházak között bevétel dolgában, a kiadás terén viszont az első. Világos tehát - összegezi mondandóját -, hogy a szegedi színház nem tekinthető üzleti vállalkozásnak. További hosszas vita után szavazásra teszik fel a kérdést: adják-e bérbe két esztendő múlva a teátrumot? Az eredmény: "minden maradjon a régiben!"408 |
235 |
A színház bérbeadásának kérdésére, később, november negyedikén, a Társadalomtudományi Társaság vitaestjén még egyszer visszatér Almássy és leszögezi: "Az a beállítás, hogy a színház üzlet és a közönség szórakoztató helye, helytelen, mert a társadalomnak kell gondoskodnia róla, hogy a színház a neki megszabott feladatokat is teljesíthesse."409 Az alkotóművész érzi a színház emberformáló szerepét, a közönség azonban a szórakoztató teátrum mellé teszi a voksát. Az ellenállhatatlan humorú Nyárainak és Krémernek köszönhetően zajos siker lesz két Falloperett, Az elvált asszony és a Dollárkirálynő bemutatója. Ez utóbbiban "Nyárai Antal az első felvonásban a szöveg nélküli nóta előadásával színjátszó tálentumát fényesen igazolta", és Felhő Rózsi táncát Békefinével többször meg kellett ismételni. Október második felében végre színpadot kapnak a komolyabb műfajú darabok is. Műsorra kerül Hauptmann A bundá-ja, Verdi Traviatá-ja - Nagy Arankával Violetta szerepében -, Shakespeare-től A velencei kalmár és nem minden nehézség nélkül Schiller Ármány és szerelem-je. Ugyanis a bemutató előtt, az október 22-i színügyi bizottsági ülésen Szmollény Nándor felteszi a kérdést: - "Miért kísért még itt nálunk mindig az Ármány?" - "Azt már komolyan nem lehet beadni" - csatlakozik hozzá Wimmer Fülöp. És Almássy kénytelen délutáni előadásban adni Schiller remekét! |
236 |
November elsején a református temetőben felavatják az egy éve elhunyt direktor, Makó Lajos síremlékét. Feliratát egykori színésze, Somló Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója írta:
Tizenkilencedikén "hangulatoktól, forró sikertől, vég nélküli tapsoktól zajos este" köszönt a színházra. Bemutatják Juhász Gyula Atalanta című operettjét. Zenéjét Lehel Károly és Deésy Alfréd szerezte. Deésyt, a kitűnő színészt még Nagyváradon ismerte meg Juhász. A tüntetésig fokozódó ovációval fogadott darabban "az antik világ romlottsága, szerelmi mámora, gyönyöröktől való ittassága tárul a néző elé; egyben a híres kurtizán: Atalanta drámája, aki meghal szerelméért". Atalantát Krémerné Hegyi Lili, Tamár szobrászt Mezei Andor alakította kitűnően. "A színészek {...} megérezték és megéreztették a darab hangulatát, amit az est folyamán számtalanszor kitörő tapsvihar bizonyított a legszebben."410 A siker ellenére a darab mindössze négyszer van műsoron. Tíz nap múlva mutatják be a kor sikerszerzőjének, Lengyel Menyhértnek Tájfun című színművét. "A darab érdekes, hatásos és drámai erejű." Takeramo doktor megöli kedvesét, de barátai vállalják magukra a tettet. A doktort játszó Almássy "erős és jó volt", kedvesét Fodor Ella "igen jól játszotta". A premiert megtekintette a szerző is. A darab a szezon folyamán még hatszor kerül színre. December közepén egy frivol operett: Vincze Zsigmond és Pásztor József Tilos a csók-ja kavarja fel Szeged állóvizét. A "pikáns" történet mindössze ennyi: a flandriai királyi párnak csak egy gyermeke lehet, s hogy így legyen, miniszterek vigyázzák a királyi pár minden percét. Ám az őrök maguk is kalandhajhászók, ezért megvesztegethetők... A bemutató azért is érdekes, mert sikerét ellentétesen ítéli meg a két mérvadó lap. A Napló az érdektelen előadás "hűvös" fogadtatásáról ír, míg a Híradó szerint "a közönség egészen fesztelenül mulatott és minden pirulás nélkül kacagott". A két kritika csak a rendező elmarasztalásában ért egyet. Óhatatlanul felmerül a kérdés: az utókor hogyan könyvelje el a hajdani bemutatót? 1910. Az új esztendő egy régen várt opera, a Tosca bemutatóját hozza. Puccini remekét ötödikén adják, a címszerepben R. Nagy Arankával. Scarpia Mezei Andor, Cavaradossi Békefi Lajos. ők mindhárman "megállták helyüket". Nem így a rendezés, mely ezúttal is "rendkívül hiányos". Az előadás mutatkozó eredményében "jelentős szerepe van Kun Richárdnak, aki az operát betanította és körültekintéssel vezényelte".411 Dr. Gaál Endre városi tanácsnok, a színügyi bizottság elnöke az új színigazgatói szerződés előkészítése közben levelet írt Festetics Andornak, a vidéki színészet országos felügyelőjének, s ebben a szegedi színházra vonatkozó országos összehasonlító adatokat kért. Festetics válasza január tizedikén érkezik meg. Íme a szegedi teátrum helyzete az ország többi színházához viszonyítva: |
237 |
|
238 |
|
239 |
"Vidéki állandó színházaink közt (a kolozsvárit kihagyva) azt hiszem a szegedi színház a legnagyobb, vagy minden esetre egyike a legnagyobbaknak; befogadó képességére nézve talán a pozsonyi áll hozzá a legközelebb; a nagyváradi, kassai, temesvári, aradi, debreceni, pécsi, miskolci, kecskeméti mind kisebbek{...} A bérletbevételek tekintetében - tudomásom szerint - Nagyvárad vezet, ahol a bérletösszeg 70-90.000 koronára rúg; utána következik: Arad, Temesvár, Debrecen. Alighanem Miskolcon és Kassán is nagyobb a bérlet, mint Szegeden, amely város meglehetősen mögötte marad a legnagyobb városoknak{...} Az állami segély Pozsonyban és Sopronban a legnagyobb: egyenkint évi 18 000 korona. Ezek után következnek: Szeged, Nagyvárad, Kassa és Arad, amely városok igazgatói 8000 korona segélyt élveznek."412 Beszédes adatok, melyekről a bizottság, amikor a színházzal szembeni elvárásait megfogalmazza, nem vesz tudomást! Január 8-án ünnepli Szeged Mikszáth írói jubileumát. Erre az alkalomra mutatják be díszelőadás keretében Dalnoki Lajos a Dugonics Társaság drámapályázatán díjnyertes népszínművét, A pesti gyerek-et. A szerző Pestre elszármazott szegedi asztalosmester, aki nemcsak a szöveg, hanem a dalok szerzője is.413 A hónap végén Krémer Jenő Sátoraljaújhelyre megy igazgatónak, s vele távozik felesége, Hegyi Lili is. Krémer pótlására Lugosi Bélát - az amerikai filmek későbbi Drakuláját - szerződtetik. A rendkívül zordra fordult időjárással együtt sorozatos betegségek is sújtják a színházat. Gyakoriak a műsorváltozások, s valóságos csoda, hogy huszonkilencedikén kitűnő előadásban kerülhet színre Molnár Liliom-ja. A csodában Nyárainak döntő szerepe van, mert "művészi erejének teljességét belevitte igazán szép alakításába". Kende Paula Juli alakítója "lelkét adta", és kitűnő Tóvölgyi Muskátnéja is. |
240 |
Március hatodikán a Szegedi Híradó kabaréestet rendez a Kass Lloyd termében. A műsort, melyben a színház művészei lépnek fel, Somlyó Zoltán konferálja.
A szezon végéig, május huszonhatodikáig már csak két említésre méltó bemutatót tartanak. Április elsején kacagástól hangos a nézőtér. Színre kerül Pesti Kálmán komikus és Kun Richárd karmester kacagtató zenés játéka: A hetedik. Az egyszerű történet - gazdag örökség vár arra, aki a legcsúnyább lányt elveszi, ám három öregasszony a legszebbre mondja, hogy csúnya - "gondos és ötletes" rendezésben kerül a közönség elé. Igaz, "Pesti Kálmán szövegéből a humor, az igazi humor egy kissé gyéren csöppen", ennek ellenére a közönség ünnepel. "Kun Richárd zenéje ötletes, színes muzsika" és "a szereplők kartársi szeretettel álltak a szerzők szolgálatába."414 Heltai május elsején színre került A masamód-ja egész más miatt vonja magára a figyelmet. Botrányosan rossz a produkció. "A szegedi színházban elkövetett előadásról nem érdemes írni" - így a Híradó. Almássy azzal védekezik, hogy az előadás tulajdonképpen csak főpróba. Ehhez képest még a két következő napon is "főpróba szinten" adják elő a darabot. Végre tizedikén egy valódi előadása következik, Harmath Hedvig, a Vígszínház tagjának főszereplésével, a szerző jelenlétében. Mielőtt az együttes nyári állomására, Gyulára utazna, a színházat érintő jelentős döntést hoz a városi tanács. Még február 23-án dr. Koszó István törvényhatósági bizottsági tag indítványt terjeszt elő. Javasolja, a "színházat bérlete lejáratától újabb hat évre, pályázat mellőzésével Almássy Endrének adják ki azzal, hogy a város szubvenciót nem ad". A közgyűlés az előterjesztés megtárgyalását akkor későbbre halasztotta.415 Április hetedikén azután tanácsi előterjesztés alapján módosítják a városi színház szerződési feltételeit. A színházi segély megvonása, a színfalak festésére és a raktárbér megtérítésére vonatkozó változások elfogadásával az eddig érvényben volt szerződést fenntartják, és három nap múlva, május 10-i határidővel a színházra pályázatot írnak ki.416 A kiírásra ketten jelentkeznek, a miskolci igazgató, Palágyi Lajos és Almássy Endre. Ez utóbbi mellékeli özv. Makó Lajosné nyilatkozatát, miszerint a tulajdonát képező összes színházi felszerelést igazgatói működésének befejeztével, 1911. augusztus 30-án átadja Almássynak.417 |
241 |
Másodikán, Shakespeare remekében, a Rómeó és Júliá-ban mutatkozik be a társulat szerelmes színésze: Lugosi Béla. Az előadást kevesen nézik. Szerencse, mert az rendkívül gyenge. Csak a két szereplő kivétel, ők becsületes igyekezettel adták szerepüket, annak ellenére, hogy Tóvölgyi Fodor Ella helyett beugrásra játszott, és Lugosi "fiatalsága túlságosan is előtört ábrázolásából."
A következő nap a Nebántsvirág-ban Nyárai Floridor-Celesten-je kelt folytonos derültséget, és az őrnagy szerepében - Makó örökébe lépve - Nagy Dezső mutatkozik be meglehetős sikerrel. Az előre meghirdetett műsortól eltérve, 9-én Molnár darabja, Az ördög kerül színre, Hegedűs Gyulával a címszerepben. "Szép színházi este volt, művészettel teljes. És a közönség megérezte a kínálkozó alkalmat. Minden helyet elfoglalt a nézőtéren és hálásnak bizonyult a vendég iránt, aki lelkének legértékesebb kincsét: művészetét mutatta be a maga értékes valóságában."418 Másnap este Hegedűs Lengyel Menyhért Tájfun-jában hódítja meg újólag a szegediek tetszését. Fodor Ella pedig mindkét este méltó partnerének bizonyult. Hegedűs vendégszereplése egy csapásra változtat a színházmeneten. A szegedieknek kedve támad színházba járni, s estéről estére megtöltik a nézőteret. A társulat sem maradt hálátlan, "kitűnő, minden tekintetben sikerült" előadásban mutatta be A bilincsek-et. Reichenbach drámájában egy zsidó fiú megtagadja apái vallását a karrierért, de meg is bűnhődik érte. A Híradó e talányos mondattal értékeli a művet: "A dráma széteső, kicsinyes szellemtelenség és nagyra élezett felekezetiség." A színészek élén Fodor Ella, Lugosi, Csiky és Pesti - egyszerűen kitűnőek! |
242 |
A hónap végén Fedák Sári háromnapos diadalmas vendégjátéka teszi fel a koronát a színház sikerült első hónapjára. De a koronát hamar leüti A Dudakisasszony október nyolcadiki bemutatása. "Még operettben is ritkaság az ilyen bárgyú, idétlen szöveg {...} ebben a darabnak nevezett valamiben még rossz vicceket sem mondanak". Rövid úton meg is bukik, mindössze három előadásig vegetálva. Almássy gyorsan határoz, a hónap közepétől vendégszereplésre hívja Horváth Gizit, a Király Színház szubrettjét, mellyel így helyre üti a társulaton esett csorbát.
Tizennyolcadikán Dankó síremléke javára díszelőadást tartanak, s ezzel ismét siker köszönt a színházba. Egy pisztolypárbaj körül forog Kazaliczky Antal - a Vígszínház színésze - "ügyesen felépített jelenetekben gazdag színműve", a 19-én bemutatott A kard becsülete. Az előadás kitűnő, Fodor Ella és Csiky igen jól játszottak. Külön is dicséretet érdemelt Oláh Ferenc, aki egy epizódszerepben nagy sikert aratott. Telt ház tapsolta végig az első operabemutatót, A trubadur-t huszonegyedikén. "Kun Richárd karmester dirigálta az előadást {...} Nem találunk elég jelzőt a kiváló, országosan elismert karmester munkájára."420 A Manricót éneklő Békefi és az Asucenát adó Juhászné Pajor Ágnes még a kitűnő együttesből is kiemelkedtek. Haydn egy szerelmi kalandját dolgozta fel A muzsikus leány című operettjében Jarno György. A kellemes zenéjű darabot Felhő Rózsi uralja. A november 2-ai Hoffmann meséi előadását követően beadvány érkezik a városi tanácshoz. "Sikerült a szegedi színtársulatnak ez alkalommal oly előadást produkálni, hogy ezen örökszép zenét is teljesen tönkre tették" - áll az írásban, melyben az eset kivizsgálását kéri Balogh Károly városi tanácsnok.421 Ugyancsak a színügyi bizottság elé kerül a Denevér-ben fellépő szegedi születésű, zeneakadémiát végzett Bója Ilonka vendégjátéka is. Wimmer Fülöp tiltakozik felléptetése ellen, mondván, egy kezdő szerepeltetése méltatlan a szegedi színházhoz, és követeli, a megtörtént esetért róják meg Almássyt. Mindkét ügyön jócskán elrágódik a tisztelt bizottság, azután a beadványokat ad acta teszi.422 Ám csalódik az, aki úgy véli, a bizottságban egyre agresszívabb és magának mind nagyobb szerepet követelő Wimmer belenyugszik vereségébe. A december kilencediki ülésen ismét parázs vitát provokál a Svihákok és a Denevér előadásán előforduló kínos szünetek miatt, melyek "nyilvánvalóan a művezetés és a rendezés teljes hiányát bizonyítják." |
243 |
A Naplónak más a véleménye: "A közönség valami szenzációsat várt és helyette szürke sablont kapott, unalmat, ami ráülepedett a lelkekre és ez megpecsételte itt a darab sorsát, amit megérdemel."424 A Napló ezúttal is alaposan melléfog, az előadás a szezon végéig nyolc táblás házat vonz, ami prózáról lévén szó, hatalmas siker!
December huszadikán a szegényes díszletek keretében előadott Shakespeare-drámában, a III. Richárd-ban Csiky remekel, s Annát "Fodor Ella igazi drámaisággal játssza meg". Másnap a Cigánybáró Saffijában Szoyer Ilonka, az Operaház tagja lép fel. őt még két alkalommal, a Nebántsvirág-ban és a Hoffmann meséi-ben láthatják, majd a Góth házaspár vendégeskedik a Karenina Anná-ban. 1911. Az új év bemutatóval kopogtat, január másodikán színre kerül Molnár Ferenc pompás vígjátéka: A testőr. A kritika szerint a színész-férjet nem jól adja Almássy, ám Fodor Ella hibátlan színésznő-feleséget alakít. A kritikusra azonban rácáfol a szakma ítélete, hisz áprilisban majd Almássyt hívják meg a Vígbe, hogy néhány előadásra vegye át a beteg Csortos helyett a szerepet. Az új esztendő új operabemutatót is hoz, a Carmen-t. "Nagy Aranka pompázatos Carmen alak, de játéka hideg, kimért." Felhő Rózsi Michaelája "énekben pompás, szinte meglepően jó", a Don Joset éneklő Békefi "tenorjának melegségét, előadásának készültségét hatásosan érvényesítette." Az operát Kun Richárd vezényelte, megbízhatóan. |
244 |
Február elején Hegedűs Gyula vendégjátéka tölti meg a színházat, a hónap közepén pedig egy Biró Lajos-darab, a Sárga liliom. A színmű "sötét képet fest a társadalomról, nagy írói zsenialitással." A két főszerepet Fodor Ella és Csiky László adja jól. A Napló recenzense még hozzáteszi: "két pompás epizódszerepet láttunk a darabban: Nyárai Antalét és Várnai Jankáét." Az előadás roppant érdeklődést kelt, és a szezon végéig hétszer kerül színre. Ha nem is előadásszámban, de a tapsok mértékét illetően hasonlóan sikeres Verdi Traviatá-ja, a vendég Sándor Erzsivel a címszerepben. A tizenhetediki előadáson méltó partnerei Mezei Andor és Békefi Lajos.
Február 22-én ismét gyászlobogó leng a színház ormán - meghalt Mezei Péter. Szeged kedvence volt, a már nyugállományú kiváló Moliere-színész. Hosszú pályafutása alatt minden fajta szerepkört betöltött; volt hős, intrikus, jellem, drámai és kedélyes apa, pedáns komikus. Szerepeit mindig maga másolta le, egy egész könyvtárra valója volt belőlük. Híres volt színlapgyűjteményéről is, melyből 26 650 darabot gyűjtött össze. A református temetőben helyezik végső nyugovóra.426 Huszonötödikén Bródy A medikus-a ragadtatja tapsra a publikumot. "Kitűnő alakítást nyújt Csiky László az öreg orvos szerepében. {...} A medikus alakjának Lugosi Béla adott rokonszenves színt. {...} Riza ábrázolója Fodor Ella volt, ki a megszokott intelligenciájával és finomságával mélyedt bele szerepébe.427 Bár ismét betegségsorozat tizedeli a társulatot, március kilencedikén az Othello-ban megünneplik Csiky harmincéves színészi jubileumát. Az ünnepeltet Szmollény Nándor köszönti. Rá egy hétre külön- leges csemege, Hakano japán színésznő és társulata készteti csodálkozásra a jámbor szegedieket, akik nem valami fogékonyan reagálnak a látottakra. "A tömeg, a közönség szíve szerint nevetett és élvezett{...} a frenetikus szépségeket frenetikus közöny és kacagás kísérte" - háborog a Szegedi Híradó recenzense. Március elején megkezdődnek az évad végéig tartó vendégjátékok. A leendő direktor bőkezű e tekintetben. Először a Kesztler házaspár lép fel, majd Károlyi Leona és a Vígszínház színpadáról Bihari Ákos követi őket. A vendégjátékok ízlésformáló szerepét jól jellemzi Bihari színjátszásról írt néhány sora: |
245 |
A színésznek "szavalni egy pillanatra sem szabad, mert a szavalás megöli az illúziót és csúffá teszi az igazságot. Oda kell állnia, ahol a költő állott és meg kell látnia mindent, amit a költő meglátott. Nincs szükségünk recitálásra, émelygős deklamálásra. Valóságot, eleven, lüktető életet kell kapnunk. ... A mesterember csak reprodukál, másol vagy utánoz, a művész azonban teremt."428 Áprilisban Pethes Imre, Márkus Emilia, Csortos Gyula, Fenyvesi Emil, Latabár Árpád, Mészáros Giza, Gál Gyula látogat a Tisza-parti színházba. Wimmer Fülöp a színügyi bizottság április 28-i ülésén természetesen ebbe az igen imponáló névsorba is beleköt, mondván: "erőltetett a vendégfelléptetés, mert a társulat rovására megy, s az operettek rendezés tekintetében gyengék?!" Almássy most meg sem hallja a kötözködést, már igazgatói szerepére készül. Elképzeléseiről a Szegedi Híradó húsvéti mellékletében - többek között - így vall: "Programomat néhány rövid szóban kifejezhetem. Jó erőkkel minél jobb előadásokat produkálni, hogy a közönség minél többször és minél szívesebben járjon színházba. És remélem, hogy becsületes iparkodással és munkával ezt el is fogom érni. {...} A munka, a becsületes munka lesz a jelszavam és remélem, hogy a vidéki színészetben el fogjuk érni azt a nívót, amely Szegedet, mint az ország második városát megilleti." A hónapban két jótékony célú előadásra is sor kerül. A karszemélyzet javára előadják a Viola című népszínművet, a címszerepben az ipariskola igazgatója, dr. Ditrói Nándor, a Színészegyesület elnökének, Ditrói Mórnak fia. Az Országos Gyermekszanatórium megsegítésére |
246 |
A váratlan haláleset megakadályozta, hogy a Makó elvetette művészi mag szárba szökkenjen, ám Almássy ügyes kormányzása segítségével a társulat elkerülte az anyagi és művészi bukás fenyegető rémét. Sőt, a ciklus jelentős eredményének könyvelhető el a bemutatószám csökkenése is. Az utolsó évadra már szinte minden darab háromnál több előadást ért meg. Az operettek közül a Muzsikás lány 13; Molnár A testőr-e 11; Bíró Lajos színműve, a Sárga liliom pedig 10 előadással büszkélkedhet. A tizediken még a szerző is megjelent! De méltán dicsekedhet a színház a Karenina Anna 8 előadásával is.
Operák azonban már alig szerepeltek műsoron. A Carmen, a Traviata, A trubadur és a Hoffmann meséi együttesen is csak tízszer kerültek színre. Az előadások színvonala ellen általában nem lehetett panasz, és a darabok is igényes válogatás után kerültek bemutatásra. Ám művészi továbblépésről - mint Makó első igazgatói ciklusa után - most nem beszélhetünk. A színház kapuja zárva, de tárt ajtókkal várja a Horváth Mihály utcában a Sarkadi Vilmos igazgatta Vígszínpad, melynek szenzációja Gyárfás Dezső vendégszereplése! A Mars térre a cirkusz vonul be, a mozgókép-színházaknak nincs riválisa, és a Deák Ferenc utcai László Kávéházban a pesti Royal Színpad műsora látható. Megannyi jó hír a szórakozni vágyóknak. Rossz hír szállong azonban a színház tájáról. A szóbeszéd szerint ugyanis az új szezonra 18-20 százalékkal drágulnak a színházjegyek, mert 50 százalékkal emelkednek a szerzői jogdíjak, és az új színi személyzet gázsija az előzetes számítások szerint mintegy 7710 koronával több évente, mint az elmúlt szezonban.429 |
247 |
|
 |
 |
 |