Függelék
Főoldal


229
 

Bírók

Miklós fia Péter
Gegesnek mondott György
     (Georgius dictus Geges)
András
Kovázdinak mondott Imre
     (Emericus dictus Kovazdi)
Bertalan
Ambrus
 

1368. november 8.
1407. február 5.

1411. július 26.
1429. március 4.

1436. április 20.
1444

Főbírók

Kalmár Márton
Zajdai Fábián
Mizsér János
Osvald László
Kamanci Benedek
Simon
Szilágyi László
Ferenc diák
Pálfi Balázs (?)
Zákány István
Tóth Mihály
Tehenes Gergely
Engi János
Császár János
Szögi Márton
Bozsó Bertalan
Értő Gergely
Szőcs Gáspár
Deák Pál
Vas István
Tóth Lukács
Mihály kovács
Gellén János
 

1450
1456
1458
1464
1465
1460?
1471–1486
1507
1414
1524–1543
1540-es évek
1601–1602
1613–1614
1616–1617
1624–1625
1627–1628
1635–1636
1637–1638
1638–1639
1639–1640
1641–1642
1641–1642
1642–1643

230
 

Eördögh Gáspár
Kovács Ferenc (?)
Vas István
Kocsis János
Szarvas Ferenc
Szűcs Ferenc
Siha János
Eördögh György
Szarvas Ferenc
Vas Bálint
Móra Ferenc
Szántó István
Babarczi János
Szabó Tamás
Móra Balázs
Dávid János
Móra Balázs
Szántó István
Dani Ferenc
Hódi Ferenc
Dohár Mihály
Császár György
Cseperke Máté
Eötvös István
Domokos Ferenc
Rózsa Dániel
Puska (Puskás?) János
Tutovicz János
Temesváry János József
Dejanovics Szíjjártó János
Müller János
Temesváry András
Fazekas Ferenc
Podhradszky György
Temesváry András
Müller János
Temesváry András
Müller János
Wallbrunn György János
Nagy Pál
Széplaki János
Nagy Pál
Temesváry András
Barcza János
 
1646–1647
1647–1648
1649–1650
1650–1651
1652
1652–1653
1653–1654
1655–1656
1656
1657–1658
1660–1661
1663–1664
1667–1668
1668–1669
1669–1670
1671–1672
1675–1676
1576–1677
1677–1678
1678–1679
1678–1680
1682–1683
1685–1688
1695
1701
1702
1712
1715–1716
1717–1722
1722–1723
1723–1724
1724–1726
1726–1728
1728–1732
1732–1734
1734–1739
1739–1741
1741–1743
1743–1745
1745–1747
1747–1749
1749–1751
1751–1753
1753–1755

231
 

Temesváry András
Barcza János
Temesváry András
Nagy Pál helyettes
Nagy Pál
Jankhó János helyettes
Jankhó János
Labody Ádám helyettes
Labody Ádám
Schwarcz Rókus
Volfordt György
Schwarcz Rókus
Volfordt György helyettes
Volfordt György
Müller Sebestyén
Szilber János
Müller Sebestyén
Szluha Ádám
Szilber János
Kiss József
Wőber György
Tóth Mihály
 
1751–1753
1753–1755
1755–1760. február
1760. február–április
1760–1761. május
1761. május–1762. április
1762–1764. augusztus
1764. augusztus–1766. április
1766–1768
1768–1772
1772–1781
1781–1784. április
1784. május–1785. október
1785–1790
1790–1804
1804–1811
1811–1813
1813–1819
1819–1826
1826–1844
1845–1848
1848–1849

Polgármesterek

Vadász Emánuel (Manó)
Wőber György
Farkas János helyettes
Gartner Antal helytartósági biztos
Farkas János helyettes
Gamperl (Gyöngyösy) Alajos
Osztróvszky József
Taschler József
(Osztróvszky József)
Réh János
Kolb Antal helyettes
Pálfy Ferenc
Lázár György
Dr. Somogyi Szilveszter
Dr. Pálfy József
Dr. Tóth Béla helyettes
Dr. Pálfy György
Dr. Valentiny Ágoston
Dénes Leó
 

1848–1849
1849–1855
1855
1855–1856
1856
1856–1860
1861
1861–1867
(1867)
1867–1871
1871–1872
1872–1904. március
1904. április 20–1915. január 30.
1915. február 17–1934. június 11.
1934. június 27–1944. október
1944. május 1–1944. október
1944. október 8–október 17.
1944. október 17–1945. augusztus 24.
1945. augusztus 24–1950. augusztus 14.

232
 

Tanácselnökök

Dénes Leó
Dr. Perbíró József
Tombácz Imre
Ladányi Benedek helyettes
Dr. Biczó György
Papp Gyula
Csonka István
Dr. Müller Józsefné helyettes
 

1950. augusztus 15–1956. október 23.
1956. október 29–november 12.
1956. november 12–1957. december 31.
1957. július 17–1958. január 1.
1958. január 1–1974. augusztus 31.
1974. szeptember 1–1988. december 3.
1989. január 27–1989. október
1989. december–1990. október 23.

Polgármesterek

Dr. Lippai Pál
Dr. Szalay István 1994.
Dr. Bartha László
Dr. Botka László
 

1990. október 24–1994. december 11.
december 12–1998. október 18.
1998. október 19–2002. október 20.
2002. október 21–


Blazovich László: A városi bírótól a polgármesterig. Elsők az egyenlők között. SZEGED, 1995. január p. 13–15.

233
 

Szeged népessége

Év
Lakosságszám
1785
20 947
1828
32 209
1850
50 244
1857
62 546
1869
70 179
1880
73 675
1890
85 569
1900
102 991
1910
118 328
1920
119 109
1930
135 071
1941
136 752
1949
132 607
1960
98 942
1970
118 895
1980
170 794
1990
175 301
2000
158 158

Blazovich László: Magyarország történeti statisztikai helységnévtára 5. Csongrád megye. Bp. KSH–MTA Tört. Dem. Albiz. 1995. p. 96.

234
 

Szeged külvárosa, elővárosi telepei

 

A Felsővárosi feketeföldek körtöltésen belüli telepei:

     1. Ecsedi-telep: a makkosházi dűlőben, a csongrádi és vásárhelyi országutak közötti, száraz területen, telekspekulációval jött létre. Közművesítettsége, úthálózata nem volt.
     2. Landesberg-telep: az 1920-as években, Fodor-telep nyugati szomszédságában alakult ki. Magas fekvésű, egészséges adottságú terület volt, amelyet villamosvonal kapcsolt a városhoz.
     3. Rokkant-telep: a Börtönőr- és a Landesberg-telep közötti kubikgödrök területén, egyutcás lakótelep volt.
     4. Fodor-telep: 1926-ban, magas fekvésű területen alakult, 150 négyszögöles telkek jellemezték, lakói kistisztviselők voltak. Közművesítettsége jó volt, több út és egy villamosvonal kapcsolta Szegedhez.
     5. Horthy-telep: az 1920-as években keletkezett, sokgyerekes családok lakták. Igen jó termőföldje volt, ahol konyhakertészkedés folyt. Útjai, villamosvonala jó adottságot biztosítottak számára.

A Felsővárosi feketeföldek körtöltésen kívüli telepei:

     6. Belsőbaktói ONCSA-telep (Országos Nép- és Családvédelmi Alap): benépesedése 1940-ben indult meg, amikorra belvíz következtében elpusztultak a külsőbaktói tanyák, a parcellák 2,5–4 hold nagyságúak voltak. Az itt élők Szeged zöldség-, baromfi- és tejellátását szolgálták, viszont közúti kapcsolatuk nem volt az anyavárossal.
     7. Baktói kiskertek: az 1930-as években alakult az Algyői út és a régi Macskási töltés között. E városi földterületen 5–600 négyszögöl nagyságú telkeket osztottak kistisztviselőknek, értelmiségieknek. Az itt létrejött gyönyörű gyümölcsösök rövid időn belül pusztulni kezdtek, a talaj magas vízzárórétege következtében.
     8. Új-Somogyi-telep (Új-Petőfi-telep jelenleg): a volt Nagyváradi és az Algyői út között, az 1930-as években keletkezett. A közel 250 négyszögöles telkek jó fekvésűek voltak, de voltak vízjárta területek is. A lakosok kisebb része volt őstermelő, a többség iparosként folytatott kertészkedést.
     9. Somogyi-telep (jelenleg Petőfi-telep): a Nagyváradi út, a körtöltés, a tápéi közút és a tápéi határ zárta körül. Az első világháború után indult meg e terület benépesülése. Agyagos, gödrös területén ácsok, kőművesek kértek helyet egyszobás házaik, valójában agyagviskóik felépítésére, amelyeket az 1940-es nagy belvíz százával pusztított el.

235
 

A Rókusi feketeföldek körtöltésen belüli telepei:

     10. Moskovics-telep: az első világháború alatt indult meg a kirajzás a Kálvária tér környékére, ahol építési engedély nélkül létesültek házak, 400 négyszögölnél nem nagyobb telkeken.
     11. Razmír (Lord Rothmere): az 1930-as években, a téglagyár agyagbányái mellett alakult ki, sem kövesútja, sem közlekedési eszköze nem volt Szeged felé.
     12., 13. Danner- és Bőhm-telep: az 1930-as években, az öthalmi és a csongrádi országút között létesült. A kisméretű kertek gyorsan gazdát kaptak, mert a közeli városhoz jó utak vezettek. A közművesítettség nem volt jó.
     14. Börtönőr-telep: az 1920-as években börtönőrök kérték az öthalmi és a csongrádi sugárút között, a városszéli tó szomszédságában, vizenyős területen levő földek felosztását. A terület hátránya volt, hogy messze esett a villamos- és az autóbuszvonalaktól.

A Rókusi feketeföldek körtöltésen kívüli telepei:

     15. Aigner-telep (jelenleg Béke-telep): Szeged egyik legrégebbi telepe. 1900-ban Csányi János vasutasoknak biztosított mélyfekvésű, 400 négyszögöles telkeket, amelyeken az igénybevevők engedély nélkül építkeztek. Az 1940-ben, 1942-ben jelentkező nagy belvíz idején, délkeleti része is a víz alá került. A nehezen megközelíthető, elhanyagolt telep pártfogására Aigner főispánt kérték meg, aki a már meglevő építmények fennmaradását utólag engedélyezte.
     16. Angol–Magyar Jutagyár telepe: az 1910-es években indult meg az ötletszerű építkezés a Szeged–Kiskundorozsma közötti út bal oldalán, a szeméttelep mellett.
     17. Gyula püspök-telep (kezdetben Vasutas-telep): az 1920-as években, a rókusi vasutasműhely kispénzű dolgozóinak létesült, jól megközelíthető helyen, de a disznóaklok és a szervestrágyaraktár kellemetlen közelségében.
     18. Dorozsmai O. F. B.-telep: a dorozsmai út két oldalán, a dorozsmai vasútállomás és a Maty fehértó csatorna között jött létre, jó vízelvezetésű és jól megközelíthető területen.

Az Alsóvárosi feketeföldek körtöltésen kívüli telepei:

     19. Szentmihálytelek: a 18–19. század fordulóján létesült, halászok, utóbb paprikatermesztők lakták. Mélyfekvésű, rossz talajú, mocsaras részét az első világháború után osztották fel. Telkei szabályosak, úthálózata merőleges volt.
     20. Kecskés-telep (Ságvári-telep): az 1920-as években, az első világháborús rokkantak elnöke, Kecskés István, rokkant vasutas társai számára kezdeményezte e telep létesítését. Jó földjén konyhakerti növényeket lehetett termeszteni. Az itt gazdálkodóknak rendkívül előnyös volt, hogy itt is megállt a tanyai kisvasút.
     21. Gróf Klebelsberg-telep (Hattyas-telep): az első megtelepedők az 1900-as években jelentek meg. Nagyarányú létszámnövekedést az első világháború után, a vasutasok ideköltözése okozott. Az alacsony, vízjárta terület talaja kertészkedésre jó,

236
 

közművesítettsége azonban kezdetleges szintű volt. A helybelieknek ez esetben is nagy könnyebbséget jelentett a tanyai kisvasút itt épített megállója.

Az Alsóvárosi feketeföldek körtöltésen belüli telepei:

     22. Tanítói kiskertek: az 1920-as években, tanítóknak osztottak itt jó talajú telkeket. A terület az 1930-as években beépült.
     23. Pálfy-telep: az alsóvárosi közvágóhíd mellett, magánkezdeményezés alapján jött létre.
     24. Ottovay-telep: 1922-ben, az első világháború katonai kórház-barakktáborának területét Ottovay László megvásárolta a Kálvária, a Szél utca, továbbá a Korda sor között, telkeket osztott, lakóházakat is építtetett.

Újszegedi telepek:

     25. Újszegedi gazdasági földek: 1903-ban keletkezett. Termelési céllal osztottak főleg 600 négyszögöles telkeket.
     26. József királyi herceg-telep: az 1920-as években indult meg benépesülése. Újszeged legmélyebb részén, a Fő fasor végén jött létre. Igen erősen belvízveszélyes terület volt.
     27., 28. Bobalits-telep I., II.: a szőregi út és a vasút töltése közötti keskeny sávban, 200 négyszögölnél kisebb telkeket alakítottak ki. A terület mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, lefolyástalan volt, állandóan fenyegette a belvízveszély.
     29. Pillich-telep: 1912 körül Pillich Kálmán osztotta fel a kamaratöltés két oldalán levő, kubikgödrös területet napszámosoknak, munkásoknak, kertészeknek. Ugyancsak talajvízveszélyes terület volt.
30. Nincstelen-telep: pénznélküli nincstelenek alapították a Kamaratöltés mentén, akik a városi bérföldek jogtalan parcellázásával jutottak telekhez.
     31. Hétházak: a hét földszintes házat, Újszeged déli részén, a kenderáztató munkásoknak építtették.
     32. Hatházak: ipari munkások településeként létesült, szabadonálló, emeletes többlakásos épületekkel, az újszegedi kendergyártól délre.


Novák Ákos: Szeged külvárosai. Elővárosi telepei. In. Szeged története 4. 1919–1944. Szerk. Serfőző Lajos. Szeged–Somogyi-kvt. 1994. p. 226–233.