Szeged népessége

Szeged külvárosa, elővárosi telepei

A Felsővárosi feketeföldek körtöltésen belüli telepei:

     1. Ecsedi-telep: a makkosházi dűlőben, a csongrádi és vásárhelyi országutak közötti, száraz területen, telekspekulációval jött létre. Közművesítettsége, úthálózata nem volt.
     2. Landesberg-telep: az 1920-as években, Fodor-telep nyugati szomszédságában alakult ki. Magas fekvésű, egészséges adottságú terület volt, amelyet villamosvonal kapcsolt a városhoz.
     3. Rokkant-telep: a Börtönőr- és a Landesberg-telep közötti kubikgödrök területén, egyutcás lakótelep volt.
     4. Fodor-telep: 1926-ban, magas fekvésű területen alakult, 150 négyszögöles telkek jellemezték, lakói kistisztviselők voltak. Közművesítettsége jó volt, több út és egy villamosvonal kapcsolta Szegedhez.
     5. Horthy-telep: az 1920-as években keletkezett, sokgyerekes családok lakták. Igen jó termőföldje volt, ahol konyhakertészkedés folyt. Útjai, villamosvonala jó adottságot biztosítottak számára.

A Felsővárosi feketeföldek körtöltésen kívüli telepei:

A Rókusi feketeföldek körtöltésen belüli telepei:

     10. Moskovics-telep: az első világháború alatt indult meg a kirajzás a Kálvária tér környékére, ahol építési engedély nélkül létesültek házak, 400 négyszögölnél nem nagyobb telkeken.
     11. Razmír (Lord Rothmere): az 1930-as években, a téglagyár agyagbányái mellett alakult ki, sem kövesútja, sem közlekedési eszköze nem volt Szeged felé.
     12., 13. Danner- és Bőhm-telep: az 1930-as években, az öthalmi és a csongrádi országút között létesült. A kisméretű kertek gyorsan gazdát kaptak, mert a közeli városhoz jó utak vezettek. A közművesítettség nem volt jó.
     14. Börtönőr-telep: az 1920-as években börtönőrök kérték az öthalmi és a csongrádi sugárút között, a városszéli tó szomszédságában, vizenyős területen levő földek felosztását. A terület hátránya volt, hogy messze esett a villamos- és az autóbuszvonalaktól.

A Rókusi feketeföldek körtöltésen kívüli telepei:

     15. Aigner-telep (jelenleg Béke-telep): Szeged egyik legrégebbi telepe. 1900-ban Csányi János vasutasoknak biztosított mélyfekvésű, 400 négyszögöles telkeket, amelyeken az igénybevevők engedély nélkül építkeztek. Az 1940-ben, 1942-ben jelentkező nagy belvíz idején, délkeleti része is a víz alá került. A nehezen megközelíthető, elhanyagolt telep pártfogására Aigner főispánt kérték meg, aki a már meglevő építmények fennmaradását utólag engedélyezte.
     16. Angol–Magyar Jutagyár telepe: az 1910-es években indult meg az ötletszerű építkezés a Szeged–Kiskundorozsma közötti út bal oldalán, a szeméttelep mellett.
     17. Gyula püspök-telep (kezdetben Vasutas-telep): az 1920-as években, a rókusi vasutasműhely kispénzű dolgozóinak létesült, jól megközelíthető helyen, de a disznóaklok és a szervestrágyaraktár kellemetlen közelségében.
     18. Dorozsmai O. F. B.-telep: a dorozsmai út két oldalán, a dorozsmai vasútállomás és a Maty fehértó csatorna között jött létre, jó vízelvezetésű és jól megközelíthető területen.

Az Alsóvárosi feketeföldek körtöltésen kívüli telepei:

közművesítettsége azonban kezdetleges szintű volt. A helybelieknek ez esetben is nagy könnyebbséget jelentett a tanyai kisvasút itt épített megállója.

Az Alsóvárosi feketeföldek körtöltésen belüli telepei:

     22. Tanítói kiskertek: az 1920-as években, tanítóknak osztottak itt jó talajú telkeket. A terület az 1930-as években beépült.
     23. Pálfy-telep: az alsóvárosi közvágóhíd mellett, magánkezdeményezés alapján jött létre.
     24. Ottovay-telep: 1922-ben, az első világháború katonai kórház-barakktáborának területét Ottovay László megvásárolta a Kálvária, a Szél utca, továbbá a Korda sor között, telkeket osztott, lakóházakat is építtetett.

Újszegedi telepek:

     25. Újszegedi gazdasági földek: 1903-ban keletkezett. Termelési céllal osztottak főleg 600 négyszögöles telkeket.
     26. József királyi herceg-telep: az 1920-as években indult meg benépesülése. Újszeged legmélyebb részén, a Fő fasor végén jött létre. Igen erősen belvízveszélyes terület volt.
     27., 28. Bobalits-telep I., II.: a szőregi út és a vasút töltése közötti keskeny sávban, 200 négyszögölnél kisebb telkeket alakítottak ki. A terület mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, lefolyástalan volt, állandóan fenyegette a belvízveszély.
     29. Pillich-telep: 1912 körül Pillich Kálmán osztotta fel a kamaratöltés két oldalán levő, kubikgödrös területet napszámosoknak, munkásoknak, kertészeknek. Ugyancsak talajvízveszélyes terület volt.
30. Nincstelen-telep: pénznélküli nincstelenek alapították a Kamaratöltés mentén, akik a városi bérföldek jogtalan parcellázásával jutottak telekhez.
     31. Hétházak: a hét földszintes házat, Újszeged déli részén, a kenderáztató munkásoknak építtették.
     32. Hatházak: ipari munkások településeként létesült, szabadonálló, emeletes többlakásos épületekkel, az újszegedi kendergyártól délre.