Tartalom

315

ELŐSZÓ	3
I. Természeti kép	7
II. Elődeink	11
1. A névtelenek	11
2. Akiket már nevükön nevezhetünk	15
III. A honfoglalás és államalapítás Szegeden és vidékén	23
IV. KÖZÉPKOR (1000–1543)	27
1. Köztörténet	27
a) A preurbánus településtől a kiváltságolt királyi városig	27
b) Küzdelem a kiváltságok megtartásáért és újak szerzéséért	29
2. Városalaprajz, városkép	31
3. A társadalmi tagozódás és térbeli rendje	37
4. A város igazgatása	43
5. A városi élet	46
6. Világi és egyházi műveltség	50
7. A török veszedelem torkában	53
V. A török hódoltság kora (1543–1686)	57
1. Városkép	57
2. Népesség	59
3. A társadalom és térbeli rendje	60
4. A török birodalmi és a magyar helyi igazgatás	61
5. A várost éltető gazdasági struktúrák	64
6. Világi és egyházi műveltség	67
VI. Az újrafelemelkedés kora (1686–1849)	71
1. Köztörténet	71
a) A vár és város felszabadulása	71
b) Török garnizonból császári garnizon	73
c) A szabad királyi jogállás visszaszerzése	74
2. Út- és forgalmi viszonyok	78
3. Városkép	79
a) A város arculatának változásai a 18. században	79
b) Új város születése	85
c) A szegedi határ kialakulása	89
4. Népesség	93
5. A város gazdasági élete és társadalma	96

316

6. Városigazgatás	101
a) Tanács	101
b) A városi törvényszék	102
c) A boszorkányper	103
7. A város művelődési, kulturális és egyházi életének megújhodása	105
8. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszaka	116
VII. A polgári város	123
1. Köztörténet	123
2. A városkép változásai	126
a) Korszerűsítések a forradalom után	126
b) Az árvízi katasztrófa és az újjáépítés kezdetei	128
c) Az árvízet követő építkezések	132
d) Az egyetemi és egyházi központ létrejötte	134
3. A város népessége és társadalma	136
a) A népesség alakulása	136
b) Társadalom	140
– A nagypolgárság	142
– A középréteg	145
– A kispolgárság	146
– A dolgozó osztályok	147
– A parasztság	148
4. A közigazgatás változásai	150
a) A város önkormányzatának testületi szervei	150
b) A város végrehajtó közegei, a magisztrátus	151
c) Városigazgatás a két világháború között	155
d) A külterület igazgatása	158
5. A várost éltető gazdasági struktúrák	160
a) Mezőgazdaság	160
– Földművelés	160
– Állattenyésztés	163
– Gyümölcstermesztés	164
b) Ipar	166
– Nagy- és középipar	166
– A kisipar	170
c) Kereskedelem és bankélet	173
6. Szellemi élet, művelődés	174
a) Az iskolák	174
– A népoktatás	175
– Középiskolák	177
– Egyéb középiskolák	179
b) A felsőoktatás	182
c) Közművelődés, művészetek	184
VIII. A 20. század második felének rövid történeti vázlata (Kitenkintés)	187
1. Köztörténet	187

317

2. A városkép alakulása 1950 után	192
3. A város társadalma	199
4. A közigazgatás változásai	205
5. A várost éltető gazdasági struktúrák	212
a) Ipar	212
b) Mezőgazdaság	214
c) Kereskedelem	218
6. Iskolák, közművelődés, művészetek	220
a) Iskolák	220
b) Művelődés, művészetek	223
UTÓSZÓ	225
FÜGGELÉK	229
Bírók, főbírók, polgármesterek, tanácselnökök, polgármesterek	229
Szeged népessége	233
Szeged külvárosai, elővárosi telepei	234
SZEGED TÖRTÉNETÉNEK VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIÁJA	237
MUTATÓ	283
TARTALOM	315
ILLUSZTRÁCIÓK

Nyitólap

Mutató