Zöldi Vilma is április 4-én született, mint a költő, csak négy évvel később, 1887-ben. Őt Makón ismerte meg Juhász Gyula. 1918 őszén a szegedi színházhoz szerződött. Juhász tollán 1919. február 9-én bukkan föl először, az Árva László király címszerepében aratott váratlan sikerét, „szenzációsan egyéni alakítását” dicséri. Ekkor kezdődhetett közelebbi ismeretségük is. Március 7-én a Tűz estéjén Zöldi Vilma Juhász-verseket szavalt.
Zöldi Vilmát a Szentivánéji álom szereposztásában viselt nevén nevezte verseiben. Valószínűleg valódi nevét nem érezte elég költőinek.
A költő a tavaszt hozó áprilist üdvözlő karcolatában így ír: „... benned született a nő, aki oly kedves szívemnek...” Áprilisról ír, de Vilmának, Vilmáról szól: „...némely nő szemében ma is ott játszadozik az egek és tengerek kéksége, és haja szőkeségében tavaszok és nyarak napjának aranya és melegsége csillog.”
Ez a hangütés mindvégig jellemző marad a Hermiát idéző írásokra. Anna szeme kékje és haja szőkesége születik újjá a Zöldi Vilmában múzsát kereső és találó költő lelkében.
Semmit sem tudunk arról, hogyan viszonozta Zöldi Vilma a költő meg-megújuló vallomásait. Tizenegy fönnmaradt levele csak azt sejteti, hogy komolyabb, mélyebb lélek volt, mint Sárvári Anna, bizonyára értett a versekből, a maga módján szerette, becsülte a költőt, de érzelmeit viszonozni ő sem tudta.
Aztán ő is eltűnt Juhász Gyula életéből. Mint a legtöbb nő, akinek sorsa csak rövid időre is összekapcsolódott a költőével, ő is eldobta magától az életet. 1927-ben bekövetkezett öngyilkossága nem tükröződik Juhász Gyula életművében. A költő talán nem is tudta, hogy a nő, akihez a síron túli szerelem hév szavait zengette, előbb tért a hűs hantok közé, mint ő.
„... ha fölzokognak a letűnt szerelmek ...”
Cserey Irma
Színésznő, Juhász 1909 nyarán Somlyó Zoltán társaságában kereste föl a szegedi Tisza Szállóban, verseket mondott betegágyánál, távozása után kevéssel csokrot küldött: „Kollégiális szeretettel - Cserey Irma művésznőnek a széplelkű és csúnya Juhász.”
Verset is írt hozzá (Irma. Vallomás, 1909), 1912 nyarán pedig fényképet küldött neki, levél kíséretében.
Tamás Anna
Zöldi Vilma helyébe jött a fiatal, kezdő drámai színésznő, Tamás Anna. A színiakadémiáról került Szegedre 1920-ban (Neki szól a Fiatal színésznő című vers, 1920-ból).
Juhász Gyula gyakran szerepelt vele (Shakespeare-előadássorozat, 1921. január-február, majd március 6., Ady-matiné), a költő előadását Tamás Anna szavalatai egészítették ki.
Étsy Emília
A hódolat és szerelem sajátos összefonódása. Már Váradon ismerték egymást, de barátságba csak 1918-19-ben, Szegeden kerültek.
Szép, szőke színésznő, neves szavalóművész, 1920-ban férjhez ment az ismert pszichoanalatikus orvoshoz, Rapaport Samuhoz, aki utóbb Juhász Gyulát és József Attilát is kezelte.
Étsy Emília visszavonult a színpadról, de Juhász verseit gyakran szavalta a Dugonics társaságban és más ünnepi alkalmakkor.
Peéry (Mersich) Piri
Színésznő. Prózát is írt, színdarabokat fordított. A költő a Salome címszerepében látta, s e címen verset írt hozzá.
Hajdú Lilly
Juhász Gyula kezelőorvosa a Moravcsik-klinikán. Juhász Régi verseim elé című költeményét neki ajánlotta.
Gábor Mara
(Montágh Lászlóné)
Színésznő. A költő korábban Tamás Annának ajánlott egyik versét (Fiatal színésznő) később Gábor Marának dedikálta.
Fischhof Ágota
Móra Ferenc munkatársa a Somogyi-könyvtárban, az első szakképzett szegedi könyvtárosnő. Juhász Ex libris (1920) című versét ajánlotta neki.