A második világháború után nagy fellendülés volt tapasztalható az amerikai irodalomban. Az amerikai nemzeti öntudat kifejlődésével kialakult a külön amerikai mondanivaló. A 20. században az Egyesült Államokban is erősödtek a társadalmi különbségek; az osztályharc és a társadalmi problémák tudatosodni kezdtek az emberekben. A két világháború, a gazdasági válság és a szegénységi hullám hatására itt is kifejlődött a társadalombíráló szellem, ami a naturalizmus feltétele. Az amerikai naturalizmus megalapítója Theodore Dreiser volt. További jeles naturalista írók: Upton Sinclair, Sherwood Anderson, Sinclair Lewis, Dos Passos, Morley, Ernest Hemingway. Ebbe a sorba illik bele Steinbeck is.

"It is a common experience that a problem difficult at night is resolved in the morning after the committee of sleep has worked on it."
"Gyakori tapasztalat, hogy az este nehéznek talált probléma reggelre megoldódik, miután az álom-manók elvégezték rajta a munkájukat."



 

 

John Steinbeck amerikai író 1902. február 27-én született a kaliforniai Salinas-ban. Apai ágon német, anyai ágon pedig ír bevándorlók leszármazottja volt. Értelmiségi családból származott, apja városi hivatalnok, anyja tanítónő volt. Három lánytestvére volt. Iskoláit Salinasban végezte, majd 1920-ban beiratkozott a Stanford Egyetemre, ahol tengerbiológiát és irodalmat tanult. Közben, hogy meg tudjon élni, különböző munkákat vállalt. Volt útépítő, gyapotszedő, fedélzeti munkás, gyümölcsszedő, tanyai napszámos, áruházi eladó, cukorgyári munkás, pénzbeszedő, ácssegéd stb. Itt tett szert a későbbi munkásábrázolásait megalapozó élményanyagra. 1925-ben otthagyta ez egyetemet, nem szerzett diplomát. New Yorkba ment, ahol újságíróként dolgozott, de mivel nem volt sikeres, visszatért Kaliforniába, ahol ismét alkalmi munkákból fedezte megélhetését.

 

"Not everyone has the good fortune to be born in Salinas..."
"Nem mindenkinek adatott meg az a szerencse, hogy Salinasban szülessen..."

Steinbeck szülõháza és gyermekkori otthona, ma múzeum és étterem

"In utter loneliness a writer tries to explain the inexplicable."
"Határtalan magányában az író megpróbálja megmagyarázni a felfoghatatlant."

Mûvei:

1929 Egy marék arany (Cup of Gold)
1932 Égi mezők (Pastures of Heaven) (novellagyûjtemény)
1933 A mohos szikla (To a God Unknown)
1935 Kedves csirkefogók (Tortilla Flat)
1936 Késik a szüret (In Dubious Battle)
1937 Egerek és emberek (Of Mice and Men)
1938 The Long Valley 'A hosszú völgy'
1939 Érik a gyümölcs (The Grapes of Wrath)
1941 Sea of Cortez 'Cortez tengere'
         The Forgotten Village 'Az elfelejtett falu' (filmforgatókönyv)

 

1942 Lement a Hold (The Moon Is Down)
         Bombs Away: The Story of a Bomber Team
1944 A kék öböl (Cannery Row)
1947 A gyöngyszem (The Pearl)
         A szeszélyes autóbusz (The Wayward Bus)
         A Russian Journal 'Orosz útinapló'
1950 Lángolás (Burning Bright)
1952 Édentől keletre (East of Eden)
         Viva Zapata! (filmforgatókönyv)
1954 Szerelem csütörtök (Sweet Thursday)
1956 Une Américain ŕ Paris et ŕ New York 'Egy amerikai Párizsban és New Yorkban' (elbeszélések és           jegyzetek)
1957 The Short Reign of Pippin IV. 'IV. Pippin rövid uralkodása'
1958 Volt egyszer egy háború (Once There Was a War) (haditudósítások)
1961 Rosszkedvünk tele (The Winter of Our Discontent)
1962 Csatangolások Charley-val Amerika nyomában (Travels With Charley in Search of America)
1966 America and Americans 'Amerika és az amerikaiak' (esszégyűjtemény)
1969 Journal of Novel 'Egy regény naplója' (Az Édentől keletre című mű megírásakor keletkezett          feljegyzéseket tartalmazza.)
1975 Steinbeck: A Life in Letters 'Steinbeck: egy élet levelekben' (Steinbeck levelei Elaine Steinbeck és          Robert Wallsten válogatásában)
1977 The Acts of King Arthur and His Noble Knigths 'Arthur király és nemes lovagjainak tettei'


1962-ben Steinbeck irodalmi Nobel-díjat kapott "realista és ugyanakkor képzeletgazdag elbeszélő művészetéért, amelyet megértő humor és társadalmi éleslátás jellemez".

1963-ban Steinbeck egy kulturális csereprogram keretében európai körutat tett, melynek során Budapestre is ellátogatott.
Steinbeck háromszor nősült, második házasságából két fia született. Steinbeck többször állást foglalt haladó politikai és társadalmi erők mellett, például az 1960-as években egyetértett a néger polgárjogi mozgalmak célkitűzéseivel. A vietnami háborút is támogatta, aminek következtében hanyatlott a népszerűsége. 1968-ban New Yorkban halt meg szívrohamban. A szülővárosában, Salinasban temették el, ifjúkori lakóházát pedig múzeumnak rendezték be. Steinbeck életműve kiterjedt és változatos, ötvözi a realizmust és a romantikát.

 

Steinbeck sírja (a kép alsó részén)

  

Írásai színhelyéül gyakran választott falusi-tanyai területeket, ahol az emberek természetközelben élnek. Steinbeck nemet mondott mindarra, amit az urbanizáció és a hagyományos amerikai sikerideológiák mondanak. Tipikus hősei a társadalom elesettjei, akiktől messze áll az anyagi siker reménye és vágya. Steinbeck írói munkásságára jellemző a humanitás egységének hirdetése, az egyszerű emberek szenvedélyes védelmezése, az amerikai életforma visszásságainak bírálata, valamint az ember és a természet egységének hirdetése. Hatvan év alatt ő volt a hetedik amerikai író, aki megkapta a Nobel-díjat.

1950 táján megfogalmazott írói hitvallása:
"Manapság az írókban, még magamban is, van valami hajlam a szellem lerombolására, s bizony éppen elég gyakran rombolják és pusztítják is. Az írónak azonban az a kötelessége, hogy felemeljen, hogy nagyobbá tegyen, hogy bátorítson. Ha az írott szó valamit is adott fejlődő fajunknak és félig kifejlett kultúránknak, akkor az abban áll, hogy a nagy irodalom olyan, mint a bot, amire támaszkodhatunk, mint az anya, akitől tanácsot kérhetünk, ez az a bölcsesség, ami a botladozó bátorságot felemeli, az erő az erőtlenségben és bátorság a gyenge gyávaság leküzdésére. Nem is értem, hogyan nevezheti magát irodalomnak a kétségbeesett vagy negatív szemlélet. Jól tudjuk magunkról és a fajunkról, hogy hogy gyengék vagyunk és betegesek, utálatosak és összeférhetetlenek, de ha csak ez volna minden, ami valaha is voltunk, akkor már évezredekkel ezelőtt eltűntünk volna a föld színéről és nem volna már fajunknak más nyoma a mészkőrétegek között, mint néhány megkövesedett zápfog és pár szilánk hajdani állkapcsokból."

Ajánlott weboldalak (angol nyelven):
   • Steinbeck Center
    • Western Washington University
    • San Jose State University