Az 1879-es árvizet kevés épület élte túl, és még kevesebb azok száma, melyek ma is megtalálhatók Szegeden. Ezek közül választottunk ki néhány jellegzetes belvárosi épületet.
A Dóm téren két épület is túlélte a víz rombolását. Az árvíznek emléket állító Fogadalmi templom helyén egykor a régi belvárosi plébánia állt. Mára a régi templomból csak a csonka Dömötör-torony maradt meg mint árvizet látott szemtanú. A téren további vízi túlélő az 1778-ban épült barokk stílusú görögkeleti-szerb templom épülete. A szerbek már a török időkben megtelepedtek Szegeden. Többségük a Palánkban, kisebb csoportjuk Felsővároson élt.
A közelben áll a Somogyi és az Oskola utca sarkán a Szegedi Akadémiai Bizottság székháza (1868-ban épült). Tervezője: Arleth Ferenc. Felépülésekor Szeged első vendéglőjeként nyílt meg, 300 személyt is tudott 
fogadni (bérlője nevéről Wagner-szállónak hívtak); később szállodaként működött (Hungária szálló). Itt párbajozott Gárdonyi Géza 1891-ben Szegeden dolgozó újságíróként. Járt benne Radnóti Miklós és Mikszáth Kálmán.
Az épület ítélőtáblaként, iskolaként s lakóépületként is funkcionált. 1967 óta a Szegedi Akadémiai Bizottság székhelye.
A Dugonics téren a rektori hivatal épülete a kora eklektika jegyében épült 1873-ban. Skalnitzky Antal tervei alapján Arleth Ferenc építette. Eredetileg főreáliskolának készült, az árvíz idején a menekülteknek adott menedéket. Később a Somogyi-könyvtár és a reáliskola osztozott rajta. Az ítélőtábla pár éves ott tartózkodása után az épület a szegedi egyetem tulajdonába került.
Az épület előtt állt a tér névadójának, Dugonics Andrásnak 1876-ban készült szobra. Szeged első nem egyházi jellegű köztéri szobra Izsó Miklós alkotása. 1895-ben kicsivel előrébb helyezték, de a szobor azóta is a teret díszíti.
A tér déli sarkán, a 12. szám alatt álló 1708-ban épült Katolikus Ház szintén vizet megélt épület. 1897-ben az egyik jelentős helyi sajtónak, a Szegedi Napló szerkesztőségének székhelye volt. Dolgozott itt Tömörkény István és főszerkesztőként Móra Ferenc is. A Napló megszűnése után a ház 1933-ig a Szeged Városi Nyomdáé lett. Később földszintjén az államosításig a Szent Gellért nyomda működött. Itt jelent meg az ország legrégebbi és ma is élő irodalmi folyóiratának, a Tiszatájnak az első száma.
A tér északi oldalán található a romantikus Vajda-ház (Dugonics tér 2.). Hoffer Károly tervei alapján 1867-ben épült. E házban lakott fiatalkorában Balázs Béla, s megfordult itt vendégként Bartók Béla is. Ma az Olasz Kulturális Központnak és a Tourinform irodának ad helyet.
Az Oskola utca 13. szám alatt a klasszicista Béró-ház az 1810-es évek építészetének emléke. Szeged első kétemeletes épületét Vedres István tervezte. Szintén az Oskola utcán található még egy árvizet megélt emlékhely. A Tömörkény utca felé vezető árkádos átjáró mellett egy kőből faragott hajóorr található. Az „orr” az egykori híres Arany Oroszlán vendéglő és kávéház épületének sarkát díszítette.
A Kelemen és Somogyi utca sarkán álló angol romantikus stílusban épült Fekete Házat Gerster Károly tervei szerint Kováts István építette fel 1857-ben Mayer Ferdinánd szegedi vaskereskedő rendelésére. Nevét falának sötét vakolatáról kapta. Az épületben működött a Belvárosi kaszinó, majd 1917 és 1919 között itt volt a Munkásotthon. Könyvtárszobájában alakult meg a szegedi Nemzeti Tanács 1918. okt. 22-én. Juhász Gyula ezért is nevezte „szegedi Pilvaxnak”.
A Nádor utca 5. szám alatti házon márványtábla jelzi az első szegedi óvoda emlékét. A mellette álló Krebsz-ház 1846-ban épült és még ma is áll. Megjelenését az ablakai fölött csúcsíves keretben lévő Dávid-csillagok határozzák meg.
A Kárász utca 5. szám alatt a romantikus stílusban épült Eisenstädter-házat Hoffer Károly építette 1866-ban. Szép erkélye öntöttvas, kapualja és udvara klasszicista stílusú. Földszintjén ma üzletház és könyvesbolt van.
Víz előtti épület a Klauzál tér 7. szám alatt található Wagner-ház is. Földszintjén és udvarán ma boltok kapnak helyet.
Klasszicista stílusban épült társa a tér másik oldalán lévő Kárász-ház nevezetes erkélyével. A Klauzál tér 5. szám alatti épület 1845-ben épült. Tervezője ismeretlen. A 18. századi Szeged legjelentősebb családjának, a Kárász családnak a tulajdona. Állítólag itt szállt meg Kossuth Lajos, mikor 1849-ben Szegeden járt, s ennek a háznak az erkélyéről mondott beszédet Szeged népéhez. Az épület 1857-ben Ferenc József osztrák császár lakhelyéül szolgált szegedi látogatása idején. 1918-ban erről az erkélyéről hirdették ki az őszirózsás forradalom győzelmét, majd 1919-ben az ellenforradalmi kormány megalakulását. Földszintjén ma bank, udvarán boltok találhatók.
A Klauzál tér 1. szám alatti házat Zsótér Andor neves kereskedő építette 1874-ben. A kapu fölötti rácsozaton a régi helyrajzi szám (1524) és a város kezdőbetűje (Sz) látható. Az épületben cukrászdák követték egymást. Földszintjén ma a Virág cukrászda található.
A Széchenyi teret a Klauzál tértől választja el a koraeklektikus stílusú Kiss Dávid-ház. A Klauzál tér 3. szám alatt lévő házat 1872-ben építették. Az épület Kiss Dávid nagykereskedőről kapta nevét, aki a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank első elnöke volt. A kapu fölötti öntöttvas rácsdíszítés betűi és számai: KD SZ 1525: (Kiss Dávid, Szeged, 1525 helyrajzi szám).
A Széchenyi tér nyugati oldalán, a városháza balján áll az 1840-ben klasszicista stílusban épült Zsótér-ház, mely eredetileg szesz- és keményítőgyárnak készült, majd bérház, később gabonaraktár lett. A Zsótér család tulajdonába 1844-ben került. Az 1848-as forradalom és szabadságharc alatt katonai kórházként és hadügyminisztériumként működött. Az 1870-es években királyi törvényszéknek és ügyészségnek adott helyet. Az árvíz idejekor Mikszáth Kálmán az épületben tartózkodott, ahogy ezt számos tudósításban megírta. Jelenleg étteremnek és a Korzó Zeneháznak ad helyett.
A városháza jobbján lévő bérház kora eklektikus stílusban 1873-ban épült. A város azért építette, hogy földszintjét üzleteknek, emeletét lakásoknak, irodáknak adja ki. A bérházat a Sóhajok hídjával a későbbi királylátogatáskor kötötték össze a városházával. Ma itt a polgármesteri hivatal irodái vannak.
A városháza épülete túlélte a vizet, de erősen megrongálódott, ezért újra kellett építeni az alapoktól. A Széchenyi tér 13. szám alatt az 1810-ben épült Grünn Orbán-ház ma is áll. Kovácsoltvas erkélyén Attila-fej látható (a legenda szerint a sisakos férfifejet ábrázoló vaslapot a ház építésekor találták, a képzelet Attila ábrázolásnak vélte - ennek köszönheti a szomszédos utca a nevét, de az igazság szerint csak egy cseh kályhalap) 1801-től ebben a házban működött Szeged első nyomdája. Az épület földszintjén ma étterem működik.
