I. évfolyam 3. szám
Megjelenik: néhány alkalommal
 
Szeged, 2014. szeptember 17.
 
FÜGGETLEN VIRTUÁLIS
ALKALMI LAP
 
 
SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL:
SOMOGYI-KÖNYVTÁR
 
 

Szegednek fényes napja lesz holnap. Megjelenésével szerencsélteti maga a magyar kormány elnöke is, Tisza István gróf. Mi fegyverszünetet nem ismerő ellenfelei vagyunk a politikában, azonban mint vendéget a legszivesebb Isten hozott-tal marasztaljuk.

Avagy nem kikiáltott városa-e Szeged a Tiszáknak, nem szegedi gróf-e ő? s e város évlapjai mégsem szólnak arról, hogy ő nagybátyja ideje óta itt járt volna.
Azt kérjük tőle: ha már idejött, mint a Tisza-család ezidőszerint való feje, ne távozzon addig tőlünk, mig meg nem ismer bennünket, mint Magyarország miniszterelnöke.
Hány kulturintézményünk van csonkán, hány álmunk füstbemenően, hány kérelmünk hever évek óta a miniszteri bürókban. Azt mondják, Tisza István éles eszü ember. Ime, ezeket lássa meg, ne csak kérkedő pompánkat, hanem a város siró sebeit is. (1)


A KORMÁNYELNÖK SZEGEDEN

Méltóságosan ülte ma meg Szeged városa a rekonstrukczió negyedszázados



évfordulóját. A különvonat, amely Tisza István gróf miniszterelnököt, valamint a kormány tagjait hozta, 9 órakor robogott be Szeged állomásra. Lázár György polgármester lelkes szavakkal üdvözölte az államhatalom képviselőit.
 
 

Tíz óra tájban a kormány tagjai kisérőikkel a Tisza-szálló emeleti disztermében gyűltek egybe. Kállay Albert főispán üdvözlő beszédére Tisza István a következőket válaszolta:

... a várost az anyagi és szellemi jólétnek olyan fokára kell emelnünk, amelyet a multban kiállott szenvedései után méltán megérdemel.
Tizenegy órakor az események szintere a Széchenyi-térre, Tisza Lajosnak Szeged város szineibe burkolt érczalakja köré helyeződött át. Lázár György dr. polgármester gondolatokban gazdag, nemes hévvel teli, formás szép beszédet mondott. (2) (képek 3)

A beszéd végén lehullott a lepel a szoborról, mely általános tetszést keltett az egész közönségben. Minden tekintetben méltó mesteréhez Fadrusznak ez utolsó műve, melyet még életében teljesen befejezett. A leleplezés után lakoma volt, melyen általános figyelmet  keltett  gróf  Tisza István két
beszéde
; az elsőben a királyt köszöntötte, a kinek akarata egykor az volt, hogy Szeged szebb legyen, mint volt. Második felszólalásában magas történelmi és államférfiúi  szempontból  szólott  a

nemzethez. Legyenek meggyőződve, hogy az állam jóakaratú támogatása ott lesz önök mellett és ha nem lankad az önök lelkesedése városuk haladása iránt, az eredmény nem fog elmaradni. Szeged város jólétére emelem poharamat! (3)

 
 


 

 

I. évfolyam 3. szám
A VASGRÓF
 
2
 


Tüntetnek Tisza ellen

Tisza István állítólag el volt rá készülve, hogy Szegeden nem csupán pálmaágakat fognak az utjára szórni. Sajnáljuk, hogy Szegeden történt meg ilyen izetlenség. Tartunk tőle, hogy némely fővárosi lapok azonosítani fogják a handabandázó tüntetőket Szeged népével. Akik ilyent tesznek, nem ismerik a szegedi népet. Ez józan és tisztességtudó minden körülmények közt, akár haragszik, akár lelkesedik. A polgárok tömegét nem igen sikerült szuggerálni.

Tíz óra őtven perckor jött be az állomásra a nagyváradi vonat, amelylyel Tisza István gróf megérkezett. A gróf az őt üdvözlő Jászai Géza apátplébánossal felszállt Gerliczy Ferenc báró ötös fogatába, amelylyel megindult a Tisza-szálló felé. A Széchenyi-tér zsufolásig tele volt emberekkel. A tömeg már nem elégedett  meg  az  abcugolással.  Egy





záptojás Tiszának a jobb vállára esett, egy másik oldalt surolta. Kijutott a záptojásból a lovasrendőröknek is.


Tragikus hős a komédiában

4 órakor kezdődött a szegedi munkapárt alakuló ülése. Rósa Izsó dr. szavai után Tisza István gróf állott fel szólásra.
A Tisza szegedi beszéde méretek dolgában nem marad eddigi három nagy beszéde mögött, de abban meg nem előzi őket, hogy a helyzetet világossá tenné. Mindössze a Tisza alakját helyezi élesebb világitásba – s ez Tiszára nem kellemetlen, de a kormányra, amelynek érdekében a geszti ember vándor-koncertezik, mély árnyékot vet.

 

Szeged ma Magyarország közepe volt

Este fél 8 órakor a Kass-vigadó emeleti termében társas-vacsorára gyültek össze a munkapárt tagjai és a vendégek. Jászai Géza apátplébános lelkes szavakkal emlékezik meg Tisza István grófról: élete nyitott köny. Bátran olvashat benne ellenség, jóbarát. Magyarországon ő még nagyra van hivatva.
A felköszöntő után Tisza István gróf állt fel szólásra. Ismertem Szegedet, 1879-ben voltam itt először, a legszomorubb napjaiban. Gyönyörködöm ennek a városnak hatalmas arányokban való fellendülésében. Én nem kérhetek jobbat a városra nézve és az országra nézve sem, minthogy legyen összekötő kapocs az alföld erős, tőrölmetszett magyar  népe  és  a kultura  között,

egyesitse a kettőnek jó tulajdonságait.
Roszner Ervin dr. a vendégek nevében mondott köszönetet: habár pártalakitó gyülés volt ma, de az a férfiu, kinek társaságában idejöttünk,
az nem egy párté, hanem az egész nemzeté. Vajha hullanának le az ő szavára a pártok válaszfalai!
Tisza István az éjjeli személyvonattal elutazott Budapestre. (4)
 
Idézett források:
  1 Szegedi Napló 1904. június 12.
  2 Szegedi Napló 1904. június 13.
  3 Vasárnapi Ujság 1904/25
  4 Szegedi Napló 1910. március 8.

 
 
További lapszámok: 1. A „szegedi” Tisza grófok | 2. Vastartalma vonz vagy taszít... | 4. Görbe tükörben | 5. Vér folyt a parlamentben | 6. Éljen a király! | 7. Ilyen háborúba belemenni őrület | 8. „Így kellett lennie” | 9. Itélet után | 10. Tisztelt Barátom!
 

Somogyi-könyvtár, Szeged | 2014