ALKALMI LAP
SOMOGYI-KÖNYVTÁR
ILYEN HÁBORÚBA BELEMENNI ŐRÜLET
Tisza István előre érezte a világháború feltartóztathatatlan elkövétkezését. Minden további lépése ezt a gondolatot bizonyítja, minden későbbi nyilatkozatán ez a nagy felhő látszik meg. Egy álló hónapig küzdött az osztrák kormánnyal, a hadvezetőséggel és a külügyminiszteriummal, hogy ne szaladjanak be a megfont hálóba, mert az végzetes lesz ránk és Európára. Mikor leszavazták, Tisza beadvánnyal fordul királyához és neki könyörög, hogy ne küldjenek a szerbeknek olyan jegyzéket, amelyből háború lehet. (1) (képek 2 3)
Nem volt meg a visszalépés lehetősége
Államférfiúi megérzésből ellenezte a háborút, de ezen felül voltak neki természetesen tisztán észbeli, politikai és katonai indokai is. Azt is mondotta, hogy háborúban semmit sem nyerhetünk, ellenben mindent elveszíthetünk.
Valamely nemzet belemehet háborúba akkor, ha azt remélheti, hogy véreit idegen uralom alól felszabadíthatja;
de ha nincs mit várnia, mert a győzelem is csak újabb politikai gondokat hozhat, egy ilyen háborúba belemenni, őrület.
Mégis miért egyezett bele Tisza a háborúba, miért nem
szabadult a rettenetes felelősség terhe alól?
A király egyedüli politikai tanítványának nevezte Tiszát és valósággal kérte magyar miniszterelnökét, maradjon meg állásában, mert Magyarországon megközelítőleg sincs olyan tekintélyű és erélyű ember, mint ő. Tisza nem is volt az az ember, aki valamely odiózus felelősség elől ki akart volna bújni. (4)
Reánk kényszerítették a háborút. Lehet-e egy reánk kényszerített háborút el nem fogadni?
Amennyire áll az, hogy a legnagyobb bűn a földön egy háborúnak szükség nélkül való provokálása, annyira áll az is, hogy hitvány, silány, megvetésre méltó, az életre nem érdemes az a nemzet, amelyik kitér a reá kényszerített háború elől. (5)
Mikor Magyarország a király parancsára hadba kél és miniszterelnöke kiugrik a király háta mögül azzal, hogy mint a gyermekjátékban, elkiabálta magát a fa mögött: „Nem ér a nevem, nem játszom tovább”, akkor a gyávaság bélyegét üti magára és nemzetére. Hogy lehet ezt Tiszáról elképzelni? Vannak erkölcsi törvények, amelyek erősebbek a fizikai erőknél. (1) (kép 6)
